Fotó: Népszava-archív Hatvany Lajost, a zsidó kereskedőcsaládból származó arisztokrata mecénást elsősorban irodalompártolói, kritikusi és irodalomtörténészi tevékenysége alapján ismeri a közvélemény, regényírói munkássága az elmúlt évtizedekben feledésbe merült. Most a kiváló irodalmi személyiség dokumentumerejű regényfolyama, az Urak és emberek című trilógia első kötete megjelenésével lehetőség nyílik egy klasszikus újrafelfedezésére. Hatvany célkitűzése volt, hogy a Párizsban megismert, új kritikai szemléletet meghonosítsa a magyar irodalmi életben. Hazatérése után lelke és anyagi támasza a megalakuló Nyugatnak, majd az 1918-as őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács egyik vezéralakja lesz. A Tanácsköztársaság kikiáltását már emigrációból figyeli, és később a Horthy-hatalomátvétel ellen is tiltakozik. Mindeközben lassanként megírja a század szépirodalmának egyik legérdekesebb, dokumentumerejű nagyregényét, az Urak és embereket. A monumentális nemzedékregény a magyar liberalizmus nagy korszakáról fest hiteles képet egy zsidó család négy generációjának történetén keresztül, számos önéletrajzi elemmel.
(Népszava)
