Forrás: NOL

A Fidesz elnöke egyhetes egyesült államokbeli útja során vásárolt, hazaüzent és kapcsolatokat épített

Népszabadság * Horváth Gábor * 2007. november 17.

Orbán Viktor beszédet mond a fideszes Horváth János washingtoni kitüntetésén

Kép: MTI – Hofer László Elsősorban a magyar kormány túlzott oroszbarátságáról szólt Orbán Viktor amerikai üzente. A Fidesz elnöke a Népszabadság információi szerint némely amerikai partnereinek is megismételte, amit az MTI-nek adott nyilatkozata is tartalmazott: érthetetlen a magyar kormány Oroszország-politikája, Budapest híd szerepet akar betölteni Kelet és Nyugat között, ahelyett, hogy nyugati hídfő lenne.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS) pénteken, zárt ajtók mögött elhangzott, a tervek szerint a közép-európai orosz térnyerésnek szentelt előadása előtt arról is beszélt a hírügynökségnek, hogy 1990 után „azokat a személyes, üzleti kapcsolatokat vagy titkosszolgálati hálózatokat, amelyek valaha az orosz rendszert jelentették, átmentették, hibernálták, és most ezeket kiolvasztják”.

Orbán és felesége szombaton érkezett az Egyesült Államokba. Hivatalosan azért, hogy elkísérje a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány Truman-Reagan Szabadság érmével kitüntetett Horváth Jánost. – Testőr és politikai tanácsadó vagyok – viccelt Washingtonban többször is a Fidesz elnöke. Ez azonban aligha a valódi indok, mert amikor 2002-ben maga kapta meg ugyanezt az elismerést, Németh Zsoltot küldte átvenni a díjat, ő nem tartotta elég fontosnak az eseményt arra, hogy személyesen jelen legyen. Lapunk több forrásból egybehangzóan úgy értesült, hogy az utat az Egyesült Államok budapesti nagykövete szorgalmazta, és személyes befolyását is latba vetette, hogy a magyar ellenzék vezérét Washingtonban megfelelő szinten fogadják. A jelek szerint ez sem volt elég, a magyar diplomácia segítségére is szükség volt. Ezt a budapesti kormánykörök teljes egyetértésével meg is kapta, ami egy normális országban természetes. Orbán azonban 2002-es választási veresége óta sosem kért ilyesmit, s olyan is volt, hogy kifejezetten visszautasította az ajánlatot.

A volt miniszterelnököt és feleségét vasárnap Georgetown elegáns üzleteiben látták vásárolni. Hétfőn Horváth János társaságában felkereste Nagy Ferenc volt miniszterelnök Washington közelében lévő sírját, ahová annak idején kormányfőként nem zarándokolt el. Ugyancsak első ízben járt a washingtoni Holokauszt múzeumban, ahová 2001-es hivatalos látogatásakor hívták, de nem ment, és azóta is rendre kimaradt a programjából. Kedden George Pataki volt New York-i kormányzóval találkozott, és lényegében egész nap Tom Lantos válaszára várt. A Képviselőház külügyi bizottságának elnöke hetekkel előbb megkapta a budapesti és a washingtoni nagykövetségek leveleit arról, hogy fogadja Orbánt, ám a választ utolsó pillanatig halogatta, majd kedden délután csütörtökre adott időpontot. Az ellenzék vezére ezen a napon nyilatkozta azt az MTI-nek: Washingtonban „látják, hogy Magyarország leszakadófélben lévő ország” és „mi készen állunk arra, hogy együttműködve Magyarország minden barátjával stabilizáljuk és javítsuk a magyarországi helyzetet”. Mint hozzáfűzte, ehhez új választásra van szükség.

A Fidesz elnöke szerdán találkozott Mario és Lincoln Diaz-Balart republikánus képviselőkkel, akikkel a közelmúltban Budapesten is módja volt beszélgetni. A kubai származású politikusok Fidel Castro távoli rokonai és a megdöntését áhító miami emigráció tekintélyes szószólói. New Yorkban Richard Holbrooke volt ENSZ-nagykövettel egyetértett abban, hogy Koszovó függetlensége ügyében az EU-nak és az USÁ-nak kell döntenie. (Vagyis nem az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ahol Oroszországnak vétójoga van.) Elment a Park East zsinagóga tekintélyes főrabbijához, Arthur Schneierhez is, majd este részt vett az Amerikai Magyar Alapítvány gálaestjén.

Orbán Viktor Tom Lantossal

Kép: MTI – Hofer László Csütörtökön kereste fel Lantost, akivel a csaknem egyórás megbeszélés után a fotó kedvéért még összeállt egy kézfogásra, ám nem maradt a szobában, hogy a képviselővel közösen tájékoztassa a sajtót. Távozása után Lantos azt mondta, nagyon kellemes beszélgetést folytattak, főleg az amerikai külpolitikáról volt szó. Orbán rákérdezett Magyarország megítélésére, de Lantos ki kellett ábrándítsa, 192 országgal tartanak kapcsolatokat, főleg Kínával  Indiával, Irakkal, Iránnal, Oroszországgal és az Európai Unióval foglalkoznak, a magyarokra kevés figyelem jut. A képviselő megismételte, amit Budapesten is mondott, hogy kezdeményezi a Magyar Gárda tagjainak kitiltását Amerikából. Felvetette, hogy a szélsőjobboldali félkatonai szervezet léte és az árpádsávos jelkép használata elfogadhatatlan egy civilizált demokráciában. Orbán erre nem reagált, de azzal egyetértett, hogy a szélsőséges szervezetek szerepe a demokrácia erősödésével csökkeni fog. Szó esett arról, hogy Oroszország fegyverként használja az energiapolitikát. Lantos szerint ez nem Magyarország, hanem az egész kontinens problémája. Mint megjegyezte, Washington elégedett a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos fejleményekkel, a magyar-amerikai kapcsolatok problémamentesek, és ő nagyon derűlátó Magyarország jövőjét illetően.

Orbán ezen kívül találkozott Chuck Hagel leköszönő nebraskai szenátorral, míg Horváth János Richard Lugar indianai szenátort kereste fel. Csütörtök este a magyar nagykövetségen került sor az idei Truman-Reagan Szabadság érmek átadására, ahol Orbán rövid, derűs beszédben méltatta Horváth érdemeit, és az emlékalapítvány elnökéhez, Lee Edwardshoz fordulva azt mondta, a közép-európai helyzet fordultával majd megint támogatni fogja egy a kommunizmus áldozatairól szóló washingtoni múzeum építését.

Pénteken Orbán találkozott a Nemzetbiztonsági Tanács európai ügyekkel foglalkozó igazgatójával, Judy Ansley-vel, majd a külügyminisztériumba ment. Itt Paula Doriansky államtitkárral Kubáról beszélgetett, majd az Európával foglalkozó Dan Fried helyettes államtitkárral Koszovóról, Afganisztánról, az európai helyzetről és az amerikai választásokról volt szó. A magyar belpolitikát egyik fél sem vetette fel és Oroszország is csak az energiabiztonság kapcsán került említésre.

Ami az út eredményeit illeti, Orbán azzal mindenképpen elégedett lehet, hogy többévi szünet után végre tekintélyes politikusként fogadták Washingtonban. A lényeget illetően azonban alighanem elkésett. Ha volt is egy rövid időszak, amikor Washingtonnak voltak fenntartásai a magyar-orosz viszonnyal kapcsolatban, ez már elmúlt. A jelek szerint Budapest hathatós garanciákkal tudott szolgálni az ország egyértelmű nyugati orientációjára, amelyek meggyőzték az amerikai diplomáciát. Göncz Kinga külügyminiszter szeptemberben éppen a budapesti Nabucco-konferencia napján találkozott Condoleezza Rice-szal, aki megállapította, hogy a kétoldalú kapcsolatok felhőtlenek.

Washington

Ajánlott Cikkek

Magyarországnak nincs szüksége a Magyar Gárdára – mondta Tom Lantos Orbánnak Hisznek-e Orbánnak Amerikában?

Hirdessen Ön is az ETARGET-tel!

One Response to “Orbán testőr Amerikában”

  1. barat

    Diplomáciai nyelvet magyarra leforditva OV látogatása USA-ban totális kudarc volt, mert

    1) senki nem hitte el hogy Magyarország leszakadó félben lévő ország
    2) a kontaktált politikusok a magyar-amerikai kapcsolatokat jónak találták, nem ugy mint OV idején, amikor teljesen elhidegültek, Bush nem volt hajlandó fogadni Orbánt több oknál fogva, mig Gyurcsány miniszterelnökkel Budapesten több órás tárgyalásokat folytatott
    3) magyar-orosz kapcsolatok javulása nem befolyásolja az amerikai-magyar kapcsolatokat, Magyarország az Unió tagja és mint olyan megbizható partner USA számára.
    4) Tom Lantos szenátor, aki Magyarország ügyeit mindvégig pozitivan igyekezte befolyásolni a kongresszusban, csak utolsó pillanatban döntött ugy, hogy mégis fogadja OV.t, de csak azért, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatban információt kérjen. Kifogásolta, hogy Mo-n a náci eszméket jelképező árpádsávos zászlók egyre gyakrabban vannak jelen a demonstrációkon, a Fidesz nem határolódik el határozottan a szélső jobb megnyilvánulásoktól.

    OV ismét külföldön leszerepelt, dühében általános sztrájkra mozgósitotta a Liga-t, igy próbálva elégtételt venni a külföldi kudarcaiért. Egyértelmü, hogy amerikai politikusok sem anyagilag sem pedig erkölcsileg nem támogatják OVt és pártját, itthon kell neki megvivnia a harcát. Egyenlőre itthon sokan hisznek neki, de ebben a média is kiveszi a részét. Annak ellenére, hogy a média egy létező nagyhatalom a hatalmi ágak között, de a valóságot hosszu távon nem lehet eltitkolni. OV mint demokrata már régen kiirta magát a fejlett demokráciák klubbjából.