Németország jelenleg legtekintélyesebb írója, a Nobel-díjas Günter Grass tegnap ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
Az írót laudáló közjogi méltóságok szavai szerint Grass a háború utáni Németország legfontosabb irodalmi személyisége, akinek hangjára nemcsak az ország, hanem az egész világ odafigyelt, s ma is ezt teszi. Horst Köhler államfő szerint Grass a német irodalom „arcává” vált, aki a leginkább járult hozzá ahhoz, hogy a német kultúra a Harmadik Birodalom illetve a második világháború után ismét tekintélyt vívjon ki magának. Angela Merkel kancellár köszöntőjében kiemelte, hogy Grass állandóan vitatkozó, figyelmeztető, szolidaritást vállaló, az emberi jogok, a demokrácia mellett mindennél erőteljesebben elkötelezett személyiség.
Günter Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban. Egy káliumbányában dolgozott Hannoverben, majd 1948 és 1952 között rajzot és szobrászatot tanult Düsseldorfban. 1956-ban – miközben szobrai és grafikái kiállításokon jelentek meg – kezdett el írni. 1960-ig Párizsban élt, itt írta első regényét, a Bádogdobot. A regény 1962-ben, Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi könyvnek járó díjat; később meg is filmesítették. 1982-ben Grass belépett a Német Szociáldemokrata Pártba (SPD), és gyakran tevékeny részt vállalt annak kampányaiban. 1983-tól 1986-ig a Berlini Művészeti Akadémia elnöke. 1999-ben, hetvenkét éves korában életművéért Nobel-díjjal jutalmazták.
Günter Grass életének több évtizedét Lübeckben töltötte. Ezért az október 27-i hivatalos születésnapi ünnepséget itt tartják, mint ahogy a család – felesége, nyolc gyermeke és tizenhét unokája – is ott ünnepel.
Emlékezetes a Nobel-díjas Grass tavaly augusztusi, nagy botrányt kavaró vallomása arról, hogy tizenhét évesen a náci Waffen-SS tagja volt. Akkor sokan a politikusok és a pályatársak közül nem elsősorban a fiatalkori csatlakozást rótták fel neki, hanem azt, hogy ő, a náci múlttal való szembenézés legfőbb hirdetője csak évtizedekkel később állt elő ezzel. Grass Hagymahántás közben című önéletrajzi művében azzal magyarázta hallgatását: a nyolcvan felé közeledve találta meg megfelelő módot arra, hogy elszámoljon múltjával.
(MTI/MH)
