Kiszelly Zoltán, politológus
Az MSZP népszerűtlensége miatt rendült meg Gyurcsány Ferenc pozíciója. A miniszterelnök azonban kiváló machiavellista: a tavaly nyáron végrehajtott hatalomkoncentráció eredményeként, s mert nagyon jól alkalmazza az oszd meg és uralkodj elvét, nem tartom valószínűnek, hogy a közeljövőben távozik. Előléptetések, kormányzati pozíciók osztogatása következhet, hogy megnyugtassa frakcióját. Ezt szolgálja az a költségvetésben is érezhető tendecia, hogy a szocialista vezetésű tárcákhoz több pénz érkezik, míg az SZDSZ-es minisztériumok büdzséjét inkább uniós forrásokra tervezik. Fontos megjegyezni, hogy Medgyessy Péter megbuktatása előtt olyan párttagok léptek a nyilvánosság elé kritikájukkal, mint Toller László – aki mögé egész Baranya megye felsorakozott -, most Szanyi Tibor vagy Karsai József bírál, nekik viszont nincsen jelentős politikai hátországuk. Gyurcsány belső ellenzékének sem érdeke, hogy ebben a pillanatban előlépjenek és elkoptassák a nevüket, hiszen a költségvetési hiányt hat százalékról háromra kell csökkenteni 2009-re, így újabb megszorítások várhatók.
A kormányfő helyzete és politikai pályájának jövője elsősorban attól függ, hogy a közbeszédet át tudják-e terelni ideológiai síkra, s visszaszerzik-e szimpatizánsaikat. Ha a Magyar Gárda jelentette fasisztaveszélytől lesz hangos a média, meg attól, hogy tojással dobálják a kormányfőt, az az MSZP-nek kedvez.
Végső lehetőségként azt sem tartom kizártnak, hogy a machiavellista Gyurcsány teljesen átvált populista irányra, ő maga hagyja ott az MSZP-t, és egy új pártot alapítva közállapotaink megtisztítását tűzi mozgalma zászlajára. Ez esetben jelentős erő jöhetne létre.
Egy biztos, a miniszterelnök túléli a válságot: neki ugyanis küldetéstudata van, és úgy érzi, munkáját még nem fejezte be. A helyzet azonban az ország szempontjából roppant tragikus, válságmenedzselés, tűzoltás folyik, úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc harcolni nagyon tud, kormányozni azonban kevésbé. Nem születnek döntések, és ahelyett, hogy megpróbálnák végigvinni a reformokat, a szocialista frakció 2010-es aggodalmai miatt kénytelenek behúzni a kéziféket, ez szerintem politikailag irracionális reakció.
Mráz Ágoston Sámuel, politológus
Az elmúlt három évben többször volt mélyponton a miniszterelnök megítélése, azonban soha nem volt annyira gyenge Gyurcsány Ferenc politikai elfogadottsága az MSZP-n belül, mint most. A kormányfő mögé felsorakozott a párt a megszorítások idején a rossz gazdasági teljesítményt is ki tudta védeni, mostanra azonban megbillent a támogatottsága. Megítélésem szerint ugyanis eltaktikázta magát, átgondolatlan akcióival próbált kitörni szorult helyzetéből, ezzel azonban megosztotta a szocialista frakciót, amely így már nem áll egységesen mögötte. Könnyen előfordulhat, hogy egyesek kiszavaznak a képviselőcsoportból, hiszen a polgármesterek körében ellenségeket szerzett azzal, hogy felvetette összeférhetetlenségüket. Az, hogy egyre több kritikus hangot hallani a szocialisták háza táján, azt jelzi, feszült a hangulat, fordulóponthoz érkezhet az MSZP. Azt azonban nem lehet megjósolni, mikor jön el az a pillanat, amikor úgy érzik, változtatni kell.
Most a legnagyobb az esélye annak, hogy a miniszterelnök nem tölti ki hivatalát, kezdeményezései, amelyekkel igyekszik megőrizni hatalmát, egyre kisebb röppályát futnak be. Gyurcsány Ferenc és kormánya népszerűsége egy éve lejtmenetben van, ennek mára már politikai következményei vannak.
Tovább gyengítheti a kormányfőt a Zuschlag-botrány is. Eddig is sok gyanús üggyel hozták összefüggésbe, ezekből azonban mindig ki tudott jönni a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc ebben az esetben is megpróbálja átértelmezni a történetet, olyan szerepben tünteti fel magát, hogy ő volt az a sportminiszter, aki szakított a korábbi évek rossz gyakorlatával, és igyekezett megtisztítani a tárcát a korrupciótól. Itt azonban van egy objektív jogi eljárás, amely vádemeléshez, bírósági tárgyaláshoz vezet majd, márpedig ez újfent nehéz helyzetbe hozhatja őt.
Az SZDSZ-nek érdeke lehet azonban, hogy Gyurcsányt leváltsák, hiszen a kormányfő liberális politikát folytat, ez a kisebbik koalíciós pártot folyamatosan öt százalék alatt tartja. Ennek ellenére a szabad demokraták láthatóan távol akarják tartani magukat attól, hogy bármilyen formában összefüggésbe hozzák őket egy esetleges kormányválsággal.
