Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. szeptember 20.
Sarkozy kézfogása a „kiátkozott emberrel”
Fejtő Ferenc írja a Sarkozy-látogatásról a Népszavában:
„A francia köztársasági elnök nyilván értesült arról, hogy olyan magyar miniszterelnökkel együtt tart Budapesten közös sajtókonferenciát, akivel a tízmillió közül több mint egymillió magyar állampolgár az ellenzéki párt vezetőjének utasítására nem fogna kezet, és az ellenzéki képviselők kivonulnak a parlamentbol, amikor „ez a kiátkozott ember” a szószékre lép”
(…)
„A francia köztársasági elnök beszédének kezdete is nyugtalaníthatta Orbán Viktort, amiért politikai és személyes okokból egyaránt boldog volt, mert jelentős egyetértésre jutottak. Gyurcsány Ferenc, akárcsak ő maga is, komoly változtatásokat kíván Európában, hogy végre véget vethessenek a kontinentális mozdulatlanságnak. Franciaország ugyancsak ezt szeretné előmozdítani.”
(…)
„A francia köztársasági elnök Gyurcsányon keresztül Magyarországnak nyújtott kezet. Remélhetőleg a magyar nép is megérti, hogy ehhez neki is jobban kell tudnia szembenézni a múlt bánataival, nem indulattal gondolnia Trianon orvoslására. Ha Clemenceau nevét emlegetik, arra kell gondolni, hogy 1919-ben a francia államférfit nem magyargyűlölet, hanem kizárólagosan a Ferenc József-i Monarchia, de elsősorban a Vilmos császári Németországgal való leszámolás vezette” – olvasható >
Elek István szerint Semjén hibázott, de nem úgy
Semjén Zsolt néhány nappal ezelőtt „a Schwarcz bácsikhoz és Weisz nénikhez” szólt a Parlamentben – vihart kavarva ezzel. Elek István közíró véleménye a Magyar Hírlapban: „Semjén egy valóban létező problémát érintett. De alkalmatlan helyen és időben. És amit előadott, annak se füle, se farka nem volt. Tehát ráadásul alkalmatlan módon beszélt róla.
A zsidóság vélelmezett érdekeire csakugyan gyakran hivatkoznak baloldali liberális körökben. Balliberális politikusok sokszor lépnek fel kéretlenül a zsidóság érdekképviselőjeként. És e hivatkozás, e kéretlen érdekképviselet tényleg nemritkán manipulációs szándékú. A jobboldallal szembeni vádaskodás formáját ölti, s csak a baloldal politikai térnyerését szolgálja.
Semjén Zsolt azonban a miniszterelnök politikai évadnyitójának vitájában kapott szót, és ott mondta el az elhangzottakhoz semmi módon nem kapcsolódó felszólalását. És a szavai több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszoltak.”
(…)
„A kormányoldali válaszok persze szintúgy az említett közös nyelv hiányára világítanak rá. Hiszen ahelyett, hogy például azzal intéznék el a felszólalást, zavaros, nehezen értelmezhető produkció szemtanúja lehetett a T. Ház, voltaképpen fedőszöveget hallott, aminek csak az lehet az értelme, hogy a felszólaló általa próbálja meg feloldani a parlamenti jobboldalnak és benne a KDNP-nek a gárdaügyi fejlemények kapcsán kialakult kényelmetlen helyzetét.”
(…)
„Süketek párbeszéde. Egymás törzsi nyelvére süketeké. Pontosabban szubkultúrákra, törzsi nyelvekre hangolt törzsi füleké” – véli Elek István.>
Igencsak ide illenek Bibó István következő sorai híres „Zsidókérdés” tanulmányából: „Aki a zsidó helyzet valóságáról a legkevesebbet is úgy akarja mondani, hogy azt zsidók is meghallják, annak két dolgot kell előbb magában teljesen feloldania: egyrészt azokat a nagy vagy kis indulatokat, haragot, ellenségességet vagy bosszankodást, melyek benne a zsidókkal szemben valaha léteztek vagy felkeltek, másrészt pedig bármiféle erkölcsi ítélkezésre vagy akár csak erkölcsi leckéztetésre és tanulságok levonására való hajlandóságot. Ezer év történeti tapasztalata kapcsolta össze a zsidók számára a környezet ingerültségének megnyilvánulását a legnagyobb és legigazságtalanabb bántalmaknak való kitettséggel és a legkisebb erkölcsi leckéztetést a teljes erkölcsi leértékelés és semmibevevés képzeteivel. De ettől eltekintve sem szokott semmilyen vonatkozásban különösen sikeres lenni olyan erkölcsi indulatok és kemény ítéletek kifejezésre juttatása, amelyek nem vonatkoznak ugyanolyan erővel a szólóra magára is. Hagyjuk meg tehát ezt olyanoknak, akik a zsidók nevében és képében beszélhetnek hozzájuk. A magam nem zsidó magyar feleimmel szemben ellenben nem volt okom ilyenfajta tartózkodásra, mert mindazokban az előítéletekben, ingerültségekben, fölénytudatban, ridegségben, cselekedetekben és mulasztásokban, melyekre vonatkozóan kemény szavakat írtam le, semmi sem volt olyan, amit valami módon át ne éltem volna vagy amelynek felelősségében közvetlenül vagy közvetve részesnek ne tudnám magamat.”>
Aláírás-akció Semjén ellen: Schweitzer József is csatlakozott
„Csatlakozom azokhoz, akik a Semjén-beszéddel kapcsolatosan kifogásukat aláírásukkal megerosítették. Az önök által közölt névlistán nevem aláírható” – írta a Népszavában dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi. – ” Már akkor rossz érzés fogott el, amikor a „szakállas bácsik” említésével keltett feltűnést Semjén Zsolt. De azt egyszeri elvétésnek gondoltam. Immáron most az öreg bácsik és nénik említése az ő kontextusában teljesen helytelen és igaztalan volt.”
(…)
„Nem szeretjük a nyilas rémtettek elkövetőihez hasonló öltözéket látni, nem tartjuk kegyeletes dolognak az Árpád-ház zászlaját, némi módosítással vagy akár a nélkül, az egészen nyilvánvaló célokból lobogtatók kezében. Nem az Árpád-ház hagyományait dicsérik ezzel.”>
Néhány link az előzményekhez:
>
>
Paul Lendvai: „>
Lapszemlénk: >
Vona: aki fél a Gárdától, „pszichopata vagy nem magyar”
A Hírszerzőn beszámoló olvasható a jobbikos gárda győri fórumáról: „Akiben a Gárda félelmet ébreszt, annál két eset lehetséges: nem magyar, tehát ismeretlen számára a nemzet lelkivilága, vagy pszichopata – reagált Vona Gábor, a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarország elnöke szerda este Győrben a békéscsabai zsidók egy nappal korábban nyilvánosságra került aggodalmára. Vonának arra a mondatára, hogy Békéscsabán a zsidóság sárga csillaggal tüntet a Gárda ellen, a közönségből valaki odaszól, „legalább megismerjük őket” – így számolt be a Hírszerző internetes hírportál.
A témát a Békés megyei Hír6 portál is folytatja. „Ez már egy másik hang a Magyar Gárda részéről” – írják. – ” A csabai zsidó hitközség vezetője szerint itt már kirekesztésről van szó. Mint a Hír6 beszámolt róla, a Magyar Gárda egy hét múlva, szeptember 27-én tartja, egyelőre a nyilvánosság előtt nem ismert helyen a békéscsabai fórumát.”
Korábban a Hír6 tette közzé a csabai zsidó hitközség vezetőinek nyilatkozata alapján, hogy sárga csillggal akarnak tüntetni a gárda helyi „toborzója” ellen.
