Forrás: Népszava

A gárdához hasonló célokat valló Vér és Becsület Egyesületet a bíróság feloszlatta Fotó: Szalmás Péter Augusztus 25-én, szombat délután bont zászlót a Magyar Gárda. A szélsőjobboldali csoportokhoz köthető félkatonai egység – saját bevallásuk szerint – pártok és határok felett álló önvédelmi szervezet kíván lenni. A hét végi avatáson ötvenhat gárdista veheti majd át oklevelét, belőlük áll majd a gárda keleti, közép-magyarországi és nyugati szakasza. (A szervezeti beosztás csak erre az alkalomra érvényes.) Augusztus végétől tervezik az országos toborzást is, aminek célja, hogy legalább egy szakasz felálljon minden megyében. Várhatóan a gárdának országos központja, de akár országos parancsnoksága is lesz. A gárdistáknak saját fekete színű egyenruha készült – rajta árpádsávos pajzs. Ez többeket félelemkeltő módon a nyilaskeresztes egységekre emlékezteti. A gárda megalakulása ellen többen szót is emeltek, Sólyom László államfő egyelőre nem foglalt állást az ügyben, holott a gárdistaavatásra éppen a Köztársasági Elnöki Hivatal közvetlen szomszédságában kerül majd sor. A Magyar Gárda alapítói is az államfőhöz fordultak, mert szerintük az egyesületük elleni támadások „veszélyeztethetik alkotmányos jogaik gyakorlását”.

Az államfő nem reagál

– Sólyom László köztársasági elnökhöz gyakran fordulnak különféle szervezetek akár nyílt levélben is, de ez soha nem jelenti azt, hogy az államfő ezeket automatikusan kommentálja – mondta lapunknak a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője a Magyar Gárda nyílt levele kapcsán. Kumin Ferenc hozzátette egyébként, hogy a szervezet alapítóinak levele a hivatali postával még nem érkezett meg hozzájuk. Azt is elmondta, annak eldöntése, hogy egy szervezet törvényesen működik-e, nem a köztársasági elnök, hanem az ügyészség dolga. Kumin Ferenc közölte, sok rendezvényt, akár szélsőségesnek nevezhető demonstrációkat is tartanak a Szent György téren, de a köztársasági elnöknek nem kell kommentálnia az ilyen rendezvényeket csak azért, mert azokat hivatala közelében tartják.

Több szervezet tiltakozik viszont a gárda fellépése és avatása ellen. A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete, a Bibó István Közéleti Társaság, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és az Antifasiszták Közösségét Tömörítő Magyar Antifasiszta Liga szombaton, 14 órakor az I. kerületi Dózsa György térre vár minden békeszerető polgárt. Felhívásuk szerint „alig több mint hatvan éve egy szélsőséges párt szervezte paramilitáris gárda saját nemzete fiaira tört. Nem tehetünk úgy, mintha nem ismernénk a történelmet”. Kérik a parlamenti pártokat, ítéljék el határozottan az ideológiailag motivált paramilitáris szervezetek létrehozását. A Háttér Társaság a Melegekért, a Labrisz Leszbikus Egyesület, valamint a Regina Alapítvány a Magyar Gárda eskütételével egy időben a képviselői irodaház melletti Olimpiai parkban fog tüntetni.

Politológusok a hallgatásról

Jó döntésnek nevezték a lapunknak nyilatkozó politológusok, hogy Sólyom László nem szólalt meg a Magyar Gárdával kapcsolatban, és nem válaszol arra a megkeresésre sem, amelyben a gárda szervezői fordultak hozzá az őket ért „támadások és rágalmak” miatt.

– A demokratikus intézmények, a nemzetbiztonsági szervek nyilván kiemelten figyelik a szerveződést, ami mindenki számára megnyugtató lehet – fejtette ki lapunknak Vasali Zoltán. A politológus szerint ez garancia arra, hogy a szerveződés nem jut el olyan szintre, ami már félelmet kelt a társadalomban. Mint mondta, a gárda ügye nem általános probléma vagy össztársadalmi kérdés, az emberek többségét nem érdekli, ezért Sólyom László jól teszi, hogy nem nyilatkozik. Ezzel együtt ugyanakkor jogos az a felháborodás és félelem, ami egyes csoportok, szervezetek részéről tapasztalható. Vasali az igazi kérdésnek azt tartja, hogy mennyire lehet korlátozni a szerveződés tagjainak jogait. Azt ugyanis túlzásnak tartja, amit a napokban Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke kifejtett; eszerint a Magyar Gárda tagjai nem kaphatnak vízumot az Egyesült Államokba. A politológus szerint az egyetlen lehetséges megoldás, ha a társadalom kivárja, hogy a szervezet milyen tevékenységet végez, és akkor lépnek fel a gárda ellen, ha megsértik a demokratikus szabályokat. Vasali egyébként a magyar gárdát olyan vadhajtásnak tartja, aminek egyelőre túl nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kiszelly Zoltán, aki szerint akkor kellene komolyan figyelni a szerveződésre, ha több ezer vagy tízezer tagja lenne, de néhány tucat ember nem indokolja ezt. Kiszelly utalt Sólyom László egy korábbi nyilatkozatára, amely szerint nem az intézményekkel van baj, hanem a szereplőkkel. Amíg nem igazolódik, hogy a résztvevők erőszakos cselekményekben vesznek részt vagy magatartásuk, nyilatkozataik félelmet keltenek, addig nem lehet fellépni ellenük. Az elnöknek pedig akkor kell megszólalnia, ha a demokratikus rendet, az intézményeket fenyegetné veszély. Nem a napi vitákban, hanem alapvető kérdésekben kell megnyilvánulnia – mondta, hozzátéve: ha most „farkast kiált”, az egyrészt nem tesz jót a tekintélyének, másrészt ezután mindenki odamenne hozzá, hogy ilyen vagy olyan szerveződésekkel kapcsolatban mondjon véleményt. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején nagyon liberális szabályokat alakítottak ki a szervezetalapításban, így csak akkor lehet fellépni egy-egy tömörülés ellen, ha az a jogszabályokkal ellentétes tevékenységet végez. A Magyar Gárda azonban egyelőre nem csinált semmit – fogalmazott a politológus.

Készenlétben a rendfenntartók

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a Népszava megkeresésére közölte: szombaton három kiemelt rendezvény lesz a fővárosban, ebből az egyik a Magyar Gárda avatóünnepsége a Várban; a másik az antifasiszták ellendemonstrációja, míg a harmadik a melegek háttértársaságának rendezvénye az V. kerületi Olimpiai parkban. Elmondta, hogy mindhárom rendezvényt tudomásul vette a rendőrség, és a szervezőkkel egyeztették a részleteket, elvégezték az ellenőrzéseket. A programok ideje alatt folyamatos lesz a kapcsolat a szervezők és a rendőri biztosítás vezetői között. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvény fokozott betartására hívták fel mindegyik esemény szervezőit. A BRFK tájékoztatása szerint több száz rendőr fogja biztosítani a rendet; a biztosítási tervek már készülnek, az ezekhez szükséges egyeztetések még tartanak a társszervekkel. Tafferner Éva hangsúlyozta: a gyülekezési törvényből adódóan a rendőrségnek nincs lehetősége vizsgálni a rendezvény célját, így arra hivatkozva nem lehet betiltani egy adott megmozdulást.

Az egyesületek feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el, így a Magyar Gárda Egyesület (MGE) bejegyzését és működését is. Varga Jenő fővárosi főügyészhelyettes a Népszava megkeresésére elmondta: az MGE nyilvántartásba vételi kérelmét is megküldték annak idején az ügyészséghez, az alapítás iratainak vizsgálata során azonban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján törvényi akadálya lett volna a társaság bírósági nyilvántartásba vételének. Varga Jenő hozzátette, hogy az egyesülési törvény alapján az ügyészségnek intézkedési kötelezettsége van a törvénysértő módon működő szervezetekkel szemben. Legsúlyosabb esetben akár az egyesület bíróság általi feloszlatását is kezdeményezhetik; ez történt például a neonácinak mondott Vér és Becsület Kulturális Egyesülettel is. A főügyészhelyettes szerint abban, hogy az esetleges törvénytelen működéssel kapcsolatos információk az ügyészséghez eljussanak, nagy szerepe van más állami szerveknek, így például a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Varga Jenő egyúttal közölte: mindeddig nem érkezett olyan adat, amely alapján a vádhatóságnak lépnie kellett volna. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napokban levélben kérte Kovács Tamás legfőbb ügyészt, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a Magyar Gárda tevékenységét.

Az oldalt írta: Szalay Tamás, közreműködött: Arató Judit, Markotay Csaba

A külföldnek sem tetszik a fekete sereg

A külföldi lapok tudósításai elutasítóak a szervezettel szemben. Tiltakozások a szélsőjobboldali árnyékhadsereg ellen címmel közölt cikket például a Die Presse. A lap cikkében megjegyezte, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök a hagyományápoló akciók mellett nem zárta ki a háború lehetőségét sem Romániával vagy Szlovákiával, ahol magyar kisebbségek élnek. Az osztrák lap szerint a gárda fekete egyenruhája sokakat az SS viseletére emlékeztet, ami erős ellenszenvet váltott ki Magyarországon. A német Süddeutsche Zeitung a zavargásokat szító szélsőségeseknek tulajdonítja az egyesület megalapítását. A lap rámutat: a gárda mögött álló Jobbik ugyan nem jutott be a parlamentbe, de önkormányzati szinten „közösen kormányoz” a nemzeti-jobboldali Fidesszel. A német lap tudósítója szerint tartani lehet attól, hogy a fekete sereg létszáma év végére elérheti az ezret.

A többi néma csend

Nem Sólyom László szólalt meg, csupán hűséges famulusa, aki mindig tudja, hogy mit kell mondania. Az elnök úr nem tartotta szükségesnek, hogy maga közölje a nemzettel, mit is gondol. Arról, hogy összeegyeztethető-e az „alkotmányos értékrenddel” a fekete ruhás, árpádsávos Magyar Gárda létrejötte. Nem az ő dolga, hiszen a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Csak az a furcsa, hogy van alkalom, amikor a nemzet nem várja, nem igényli az elnök úr álláspontját. Van azonban, amikor kifejezetten kíváncsi volna rá alapvető alkotmányos ügyekben. Ilyenkor viszont a többi néma csend. Igazi hamleti dilemma.

V. T.

Fidesz közeli alapítók

Ismert nevek fémjelzik a Magyar Gárda Egyesület tagjainak névsorát; a Fővárosi Bíróságon bejegyzett szervezetben találjuk például Bencsik Andrást, Murányi Leventét, Pörzse Sándort, Schön Pétert, Staudt Gábort, Szabó Gábort, Szegedy Csanádot, Szilárd Istvánt, Usztics Mátyást és Vona Gábort. Utóbbi nevek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatóak a Fidesszel. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője például a Fidesz kulturális tagozatának tagja, Murányi Levente pedig korábban a MIÉP-Jobbik országgyűlési képviselőjelöltjeként indult, de egyike volt azoknak, akik a Fidesz által szervezett brüsszeli meghallgatáson beszámoltak az október 23-i események rendőrattakjairól. Usztics Mátyás sem ismeretlen a jobboldali körökben, nevéhez kötődik a Magor Mozgalom elindítása, de rendszeres vendége a Fideszhez köthető polgári körök vidéki rendezvényeinek is. A névsorban szereplő Staudt Gábor pedig Budafok-Tétény önkormányzatánál dolgozik, ahol a polgármester Fidesz-KDNP színekben, Jobbik- és Nemzeti Fórum-támogatással nyert. Szintén fideszes kapcsolatnak mondható, hogy a gárdisták okleveleit az a Für Lajos volt honvédelmi miniszter adja majd át, aki az utóbbi időben inkább az Orbán Viktor vezette politikai alakulathoz, mintsem a mérsékelt konzervatívokhoz húz.

Gyurcsány a kuruc.info ellen

Levelet intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterhez egy szélsőséges hírportállal kapcsolatban. A kormányfő szerint a kuruc.info nevű honlap „kirekesztő szellemiségéről, gyalázkodó, antiszemita és uszító hangvételéről, a személyiségi jogok, illetve a köztársaság alapértékeinek lábbal tiprásáról vált hírhedtté”. Gyurcsány arra utasította a minisztert, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, milyen – korábban nem alkalmazott – alkotmányos eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság megvédje önmagát és polgárait a portál gyűlöletkeltő gyakorlatával szemben. Mint ismert, a honlappal szemben eddig azért nem lehetett eljárni, mert az külföldi szerveren található, így a jogi fellépéshez jogsegélyre van szükség.

Lázár János: ez egy nagyon rossz ötlet

Elítélte a Magyar Gárda létrehozását Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke is. A Heti Válasznak adott interjújában nagyon rossz ötletnek nevezte a szervezet megalakulását. Lázár úgy fogalmazott: „Tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába. Bennük félelmet kelt, ha Vona Gáborék fekete egyenruhában, árpádsávosan masíroznak (…) a gárdázás már csak azért is megengedhetetlen, mert az állam nem mondhat le az erőszak alkalmazásának monopóliumáról.” Lázár János szerint Weimart idézi az, hogy „az emberek, miután elveszítették az államba és a rendőrségbe vetett bizalmukat, maguk keresnek megoldást”.

Az MSZP elnöksége szerint a Fidesznek világossá kell tennie, hogy a félkatonai Magyar Gárdát megalapító Jobbikkal együttműködik-e. Nyakó István, a párt szóvivője azt mondta: minden demokratának kötelessége, hogy fellépjen az ilyen, az SA-ra emlékeztető szerveződésekkel szemben, amelyek tagjai lőgyakorlatra járnak, fekete ruhát viselnek. (Az SA, azaz a Sturmabteilung a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt félkatonai alakulata volt.) Nyakó szerint a Fidesz és a Jobbik – a Magyar Gárda „szellemi atyja” – az ország számtalan önkormányzatában alkot koalíciót. A Fidesznek előbb-utóbb lépnie kell, világossá kell tennie nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is, hogy együttműködik-e egy ilyen félkatonai alakulatot városi gerillaharcra kiképezni kívánó szélsőjobboldali párttal – mondta Nyakó.