Pilóta nélküli helikopter, lőfegyver kerekeken, acélkatonák célkamerával; a robotok elfoglalják a csatateret. MG-vel felszerelt lánctalpak érkeztek meg előhadként Irakba. Nemsokára az amerikai fegyvereknek egyharmadát automata gépekre fogják kicserélni. De vajon egy szoftver eldöntheti, hogy lehet-e lőni?
A jövő háborúiban gépek harcolnak emberek ellen. Az első három acélkatona – a nyilvánosság számára észrevétlenül – már június közepén hadrendbe állt. Az USA hadserege számára kell felkelőket kilőniük Irakban. A „gyilkoló gépek” egy méter magasak, sivatagi terepszínűek, lánctalpakon mozognak és öt kameraszemük segítségével még a sötétben is látnak. Villámgyorsan vezérelt, M249-es fekete gépfegyvereiket ráirányítják a célra.
„Ez az első felfegyverzett robot a hadtörténetben” – mondja Charles Dean mérnök a Massachusetts állambeli walthemi székhelyű Foster-Miller gyártó cég munkatársa. Ő és az innovációs részleg 70 másik alkalmazottja feszülten várta, hogy pártfogoltjuk „kisétáljon” a frontra. A misszió szigorúan titkos, ennélfogva az alkotói nem tudják még, vajon a „Sword” névre keresztelt járművük ölt-e már meg ütközetben embereket.
Úgy tűnik, az csak idő kérdése, hogy a három hadirobot mikor kap társaságot. Jelenleg az amerikai hadsereg tesztel egy „Gladiátor” nevű személyzet nélküli acéljárművet, amelyet a Pennsylvania állambeli pittsburghi Carnegie Mellon University Robotics Institute kutatói fejlesztettek ki. A robot több mint egy tonnát nyom, és gumikerekeivel 60 százalékos emelkedőt is megmászik. Az USA hadserege az egyik prototípust célkamerával és egy távvezérelt M240-es típusú gépfegyverrel látta el.
Griffin szerint a hadirobotok nem kívánt csődületeket is szétoszlathatnak, igaz három eszkalációs fokban: mindenekelőtt hangosbemondón keresztül figyelmeztetne a Gladiátor; aztán kerülne a sor a gumilövedékek alkalmazására; és legvégső esetben következne a gépfegyvertűz.
Több mint 50 évvel az után, hogy Isaac Asimov klasszikusában, az „Én, a robot”-ban síkra szállt azért, hogy soha ne legyen szabad egy robotnak egyetlen ember számára sem kárt okozni, az automata gyilkosok fejlődése miatt ez az elv már nem tartható fenn. A Sword és Gladiátor egy újfajta hadviselés előhírnökei – a gyilkolás egyre inkább a gépek feladata lesz.
„A felfegyverzett gépek bevonultak a jelenkori csataterekre, és a jövő csataterein is meglehetősen elterjedtek lesznek”, az amerikai hadsereg egyik belső írásából ez derül ki. A Pentagon „jövőbeli harci rendszer” elnevezésű modernizációs programját 200 milliárd dollárra becsülik, 2015-ig minden bizonnyal ki fogják cserélni a páncélozott járművek és a fegyverek egyharmadát robotokra.
Izraelben hasonlóképpen az automatizált hadsereg felé mutatnak a trendek, a 60 km hosszú Gáza-övezet mentén jelenleg is robotlövészek sorakoznak. Az izraeli Rafael fegyverkonszern által kifejlesztett helyhez kötött „lát-lő” rendszerrel rendelkezik a gépfegyverek és a hozzájuk tartozó kamerák felett. A hatótávolságuk 1500 méter.
Katonai szempontból megalapozottan beszélnek az acélkatonák felvonulásáról: ezek ugyanis nem félnek és sosem fáradtak. Habozás nélkül ölnek, és ha oda is vesznek a csatamezőn, az könnyen kiheverhető, nem úgy mint a hús-vér katonák esetében. Egy új Sword mintegy 150 ezer dollárba kerül, és nem kell a politikusoknak és a katonai vezetőknek az emberek jajveszékelésétől félni – ki búsulna egy délceg bádogbajtárs miatt?
Még alulmaradnak a robotok, köti őket az emberi feljebbvalóktól kapott utasítás. Az, hogy humanoid orgyilkosok egy robocop- vagy terminátorszerű csapása meginduljon az emberiség ellen, még odébb van. „Mindennek ellenére nincs tudományos akadály, ami az automata hadirobotokat korlátozná” – mondja az atlantai Georgia Institute of Technology szakembere, Ronald Arkin. „Amíg mi beszélgetünk, a részek egy egésszé állnak össze.” Az ősz robotszakértő egy internetes felmérés által próbált meg aktuális képet készíteni a társadalomról, mit is gondolnak tulajdonképpen a katonák, a politikusok, a robotkutatók vagy akár az egyszerű átlagpolgárok az automata gyilkológépekről. Milyen etikai szabályokat követnek, ha háborúba küldik őket? Ezen felül Arkin tervez egy szoftvert is, amely, mint egy szabályozómű, lehetővé teszi, hogy a gép uralkodjon magán, tulajdonképpen egyfajta lelkiismeret ez az acélkatonáknak.
(Folytatjuk)
