Forrás: Mazsihisz

Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának emlékező gondolatai a nagyvázsonyban született magyar-zsidó Teddy Kollek Jeruzsálem egykori polgármesterének tiszteletére

Tisztelt Emlékezők, Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt megköszönöm Önöknek, hogy az elmúlt hetek szélsőséges időjárása ellenére is vették a fáradságot és eljöttek ide Nagyvázsonyba, hogy együtt fejet hajtsunk Teddy Kollek emléke előtt, aki itt, Nagyvázsonyban született 1911-ben, és 95 éves korában, ezév január elején halt meg Jeruzsálemben.

Nem lehet úgy megemlékezni valakiről, hogy őt magát és életének főbb állomásait, kötődéseit, vonzódásait ne vázolnánk fel.

Kérem, higgyék el, nagyon nehéz 95, kalandos, állhatatos és alkotással teli évet néhány mondatban hitelesen megörökíteni. Én mégis megpróbálom.

Teddy Kollek itt, Nagyvázsonyban, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén született, és meghatározó gyermeki élményeit és anyanyelvét is – amelyet haláláig megtartott és ápolt – itt szerezte. A család Bécsbe költözött, amikor Theodor 7 éves volt. Iskoláit is ott végezte. Egyetemre soha nem járt ez a csodálatos zsenivel megáldott, kiváló gazdasági és szervezőkészséggel rendelkező politikus alkat.

Akaratától függetlenül már nevében is politizált, hiszen a Theodor – vagy magyarul Tivadar – nevet apja Alfred Kollek, mint lelkes cionista, a zsidó állam megálmodója Theodor Herzl után adta fiának tiszteletből.

A család, megérezvén, hogy tragikus idők következnek, már 1935-ben, tehát három évvel Bécs hitleristák általi lerohanását megelőzően Palesztínába vándorolt.

Teddy Kollek azonnal hozzáfogott a Kineret tó partján egy kibbuc létrehozásához. Majd visszatért Európába, hogy minden erejével az európai zsidók érdekeit képviselje a vészkorszak idején.

Ausztriában többezer fiatal részére kiképzőtábort hozott létre, hogy azt követően Palesztína földjére segítse eljutni ezeket a leendő kibbuclakókat.

A nácik megpróbálták keresztülhúzni számítását, és ezeket a fiatalokat is koncentrációs táborba zárták. Ekkor Teddy Kollek palesztínai útlevéllel a zsebében egyezséget kötött Eichmannal, amelynek eredményeképpen a háromezer zsidó fiatal sértetlenül Angliába távozhatott.

Ez a mozzanat csak egy, azok közül a bátor és elhivatott tettek közül, amelyeket a vészkorszak ideje alatt véghezvitt.

A világháború után jelentős szerepet vállalt abban is, hogy Izrael kivívja állami függetlenségét.

New Yorkban lobbizott ezért, nem túl nagy sikerrel. Az amerikaiak ugyanis – mint mindig – most is biztosra akartak menni, és nem sok segítséget nyújtottak a függetlenségükért harcolóknak.

Így történhetett, hogy Teddy Kollek hamarabb kapott értékes fegyverszállítmányokat a függetlenség kivívásához a new yorki alvilágtól, mint magától az Egyesült Államok kormányától.

Izrael államának 1948-as kikiáltását követően Ben Gurion miniszterelnök közvetlen munkatársaként közel másfél évtizedig -egy igen kritikus időszakban – fejtette ki nagy hatékonysággal tevékenységét, míg végül 1965-ben igazán közel került az egész életét meghatározó nagy álom megvalósításához: Jeruzsálem polgármestere lett.

Igaz, akkor ez még csak azt jelentette, hogy Nyugat-Jeruzsálem polgármestereként dolgozhatott, hiszen a város egyesítésére és felvirágoztatására csak az 1967-es hatnapos háború után nyílt lehetőség.

Erről az időszakról így nyilatkozott: “Amikor 1965-ben elfoglaltam a polgármesteri széket, Jeruzsálem egy szomorú hely volt, látogatók nélkül. Nem volt mit megnézni, nem voltak fák, parkok. Akik mégis felkeresték a várost, saját szendvicseikkel a zsebükben, csupán néhány óráig maradtak…”

Szinte meseszerű, hogy ebből a helyzetből kiindulva közel 30 év munkájával Teddy Kollek mit teremtett.

Hat cikluson át 1965-től 1993-ig volt főpolgármester.

Ezalatt megszüntette a város kettéosztottságát, modern, nagyjelentőségű világvárost hozott létre, ráadásul nem éppen kedvező külső és belső politikai körülmények között.

Gondoljuk csak el, milyen lehet egy olyan várost építeni, fejleszteni, ahol a következők hangozhatnak el:

A terrorizmusáról hírhedt PFSZ egyik vezetője a remélt győzelmi mámorban 1967-ben így nyilatkozott: “Megnyerjük ezt a háborút, és akkor minden zsidót repatriálunk abba az országba, ahonnan jött.” Amikor figyelmeztették, hogy az itt élő zsidók többsége már Palesztínában született, és legtöbbjük 1948 után, akkor azt mondta: “A túlélők maradhatnak Palesztínában. De én úgy számolom, hogy senki sem marad életben.”

A hatnapos háború csodálatos és történelmileg is kiemelkedő eredményét valamennyien ismerjük, de jól tudjuk, ezzel a látható és a láthatatlan háború korántsem zárult le.

Ilyen körülmények között teremtett polgármesterként Teddy Kollek zsidóknak és araboknak egyaránt jobb életkörülményeket. Nem felejthetjük, hogy a holokausztot követően Izraelben letelepedni szándékozó magyar zsidóknak mennyi önzetlen segítséget nyújtott, ápolva a szülőföldhöz kötődő gyökereket.

Zseniális szervező volt, megszámlálhatatlan beruházáshoz gyűjtött szerte a világon támogatókat és adományokat, fellendítette a gazdasági, kulturális és oktatási életet. Iskolákat, színházakat, kórházakat, múzeumokat létesített, munkásságát zsidók és arabok egyaránt elismerik.

Ő hozta létre Jeruzsálemben az Izrael múzeumot, mert felismerte, hogy minden országnak kell lennie nemzeti múzeumának. Imádta a várost, amelyért dolgozott, ő volt “Mr Jeruzsálem”, aki még életében legendává nőtt. Élete politikai és kulturális legenda volt.

A zsidó hagyomány szerint az Örökkévaló 10 mércényi szépséget adott a világnak, és ebből kilencet Jeruzsálemnek. De azért Teddy Kollek is jócskán hozzájárult a Szent Város felékesítéséhez.

A kopott, köves és sivatagos városban takarékos öntözési technológiát dolgoztatott ki, elrendelte, hogy a házakat csak a hófehér jeruzsálemi kővel szabad kívülről burkolni, így, aki ma a városra tekint: egy fehér kövektől szikrázó, gyönyörű mesevárost lát szemei előtt.

Ézsaiás könyvében olvashatjuk: “Szemeid meglátják Jeruzsálemet, a nyugalom hajlékát, olyan sátrat, amelyet nem bontanak le, cövekeit nem húzzák ki soha, egy kötele sem szakad el.”

Igen. Jeruzsálem különös város. A városok általában a nagy utak kereszteződésénél, vagy folyók mellett alakultak ki, Jeruzsálem egyikkel sem rendelkezik. Egy kősivatagban fekszik, annak idején még a zarándokokat sem tudták ellátni ivóvízzel.

Heródes a hebroni hegyekből hozatta ide a vizet, máig megmaradtak a csatornák romjai. Ezt a várost az ima, a jámborság és a béke hozta létre, és csak az is tarthatja meg.

És ezért dolgozott közel 30 évig élete minden másodpercében Teddy Kollek, mondhatjuk: nagy sikerrel és látványosan.

Jichak Rabin így is nyilatkozott róla: “Nagy Heródes óta Jeruzsálem legnagyobb építője Teddy Kollek.”

Sikerült neki a lehetetlen: összeegyeztetni a szinte kibékíthetetlen ellentéteket.

Diplomáciai érzékére vall, megakadályozta, hogy szélsőséges orthodox zsidók kiszorítsák az arabokat az Óváros arab negyedéből.

Egyenlő szociális jogokat és munkalehetőséget, védettséget biztosított zsidóknak és araboknak egyaránt. Ugyanakkor ellenezte, hogy Kelet-Jeruzsálem a palesztin állam fővárosa legyen.

“Amikor lehetőségük volt rá, akkor semmit nem tettek ezért a városért, Ammant, a jordán fővárost építették, fejlesztették. De az iszlám vallás is azt mondja: szent helyet ne tegyél fővárossá. Ki kell bírni hát a nagy nemzetközi nyomást! Egész Jeruzsálem örökké Izrael fővárosa marad!”

Szerelmes volt ebbe a városba, egész életét a városnak szentelte. Így is vallott róla: “Jeruzsálem a zsidó lét esszenciája. Egy test meglehet kéz vagy láb nélkül, de szív nélkül soha. Nekünk zsidóknak a szívünk és a lelkünk ez a város. A zsidó reménynek és vágyakozásnak háromezer éve Jeruzsálem a központja. A történelem folyamán egyetlen nép öntudatában, vallásában és kultúrájában sem játszott egy város akkora szerepet, mint Jeruzsálem a zsidók és a zsidóság életében. A zsidó nép bensőséges, feloldhatatlan kapcsolatát látva azt kell mondanunk: ha az ember a zsidó történelmet egyetlen szóba akarná tömöríteni, ez a szó így hangzana: Jeruzsálem.”

Mi, Magyarországon élő magyar zsidók büszkék vagyunk Teddy Kollek személyére, munkásságára, hitvallására.

Hisszük és reméljük, hogy valamennyi magyar honfitársunk büszke arra, hogy Magyarország, Nagyvázsony ilyen történelmi léptékű személyiséget adott a világnak.

Teddy Kollek méltán illeszkedik abba a sorba, amelyben Magyarországon született, itt nevelkedett, magyar anyanyelvű zsidó honfitársaink végülis csak külföldön válhattak világhírű személyiségekké.

Elgondolkodtató, hogy egy olyan ország, amely ennyi kiválóságot ad az élet minden területén a világnak, miért nem tudja megtartani, megbecsülni őket saját szülőföldjükön.

Utópisztikus álomként elgondolom, hol tartana a magyar gazdaság, a városok, községek fejlettsége, ha ezek az energiák, ha ez a felhalmozott tudás itt hasznosulhatott volna szabadon.

Teddy Kollek élete és munkássága egy újabb jelzés és figyelmeztetés, milyen gazdagok is vagyunk mi itt, és mégis, milyen szegények.

És milyen egyszerű is a megoldás: nem kell várni központi intézkedésekre, jóváhagyásokra és parancsokra.

Egyszerűen csak működtetni kellene az önszerveződést, egymás támogatását.

Nem az ellenségeskedést, a gyűlölködést kellene magas fokon művelni, hanem tudomásul véve, hogy ez egy multikultúrális társadalom, keresni kell a kompromisszumokat, egymást segítve dolgozni, ahogy a szólás mondja: az állam javára és a magunk hasznára.

Igyekeztem felvillantani, hogy milyen nehéz körülmények között kellett Teddy Kolleknek álmai megvalósításáért küzdenie.

A vitatókból, az ellenlábasokból még halála utánra is maradt jócskán.

Néhány hónappal halála után máris azt rebesgetik, hogy külföldi titkosszolgálatoknak dolgozott, azokkal együttműködött.

Nem lehet tudni.

Az azonban kézzel fogható és nem vitatható tény, hogy Teddy Kollek emberfeletti munkája nyomán az elmúlt évtizedekben Jeruzsálem megerősödött és felvirágzott, sziklaszilárdan megalapozva a zsidóság álmát, hogy egységesen és oszthatatlanul Izrael örökös fővárosa legyen.

Ehhez képest csupán porszemnek tűnhetnek az irigyek kritikái.

Ahogy a temetésén is elhangzott: “Tőle tanultuk meg mit jelent a hűség, a felelősség, az állhatatosság és a bátorság.”

Büszkén és lelkesen gondolunk arra, hogy Jeruzsálemnek közel 30 éven át egy nagyvázsonyi születésű magyar zsidó volt a polgármestere, akinek tevékenysége kapcsán a város fénykorát éli.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Mazsihisz news

Comments are closed.