Kő- és acélfalak, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel védett árkok és szögesdrótkerítések épültek, és épülnek több ezer kilométer hosszúságban világszerte. Alig 18 évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után Mexikótól Marokkón, Izraelen, és Irakon át Indiáig szinte mindenki falakat épít, hogy távol tartsa az ellenséget, a feltételezett terroristákat, vagy éppen a szegénységet. Ismerje meg a világ leghosszabb, legfurcsább és legkeményebb falait!
Tijuana, Bagdad, Jeruzsálem – néhány város, amelyekben az egykori vasfüggönyt megszégyenítő falak és kerítések választják el a szomszédokat egymástól. Van ahol kőfalat építenek, árkot ásnak, de léteznek olyan szögesdrótkerítések, amelyeket hő-, és mozgásérzékelők, éjjellátó kamerák és helikopterek ellenőriznek. Több ezer kilométernyi fal épült, és épül Spanyolországban, Marokkóban, Szaúd-Arábiában, Irakban, Afganisztánban, Indiában vagy éppen Mexikóban.
Sokan irigyelték meg a berlini fal és a vasfüggöny jelentette kiszámíthatóságot, de történelmi példák is bőven akadnak: a középkori városfalak, a római limes határvonal, Hadrianus császár fala a mai skót-angol határon, de inspirációt nyújthat a legismertebb, kínai nagy fal is. A most épülő falakkal is a vélt, vagy valós ellenségtől akarják védeni magukat: az illegális bevándorlóktól, csempészektől, feltételezett terroristáktól.
A falépítők szerint fő a békesség, és úgy vélik, egy jó kerítés megéri a nyugalmat. Néha a falépítés arra szolgál, hogy egy állam egyértelművé tegye területi követeléseit azzal, hogy szó szerint bebetonozza a status quót. A bírálók szerint azonban ironikus, hogy míg a globalizációval az áruk és a tőke előtt leomlanak a határok, az emberek szabad mozgását falakkal, kerítésekkel korlátozzák.
Kedvet kaptak a berlini falhoz
Európában a legtöbb ország között eltűntek a határok, ennek ellenére Spanyolország is hatalmas kerítésrendszerrel igyekszik védeni az Európai Uniót az illegális bevándorlóktól, a marokkói spanyol városok határán.
Gibraltár – Spanyolország
A legközelebbi: Gibraltár – Spanyolország
Spanyolország két enklávéval rendelkezik Afrikában, amelyek Marokkó területébe ékelődnek a Földközi-tenger partján. Mivel Ceuta és Melilla révén az Európai Uniónak Afrikában is vannak határai, mágnesként vonzzák az illegális bevándorlókat, akik túl kockázatosnak tartják az általában viharos Gibraltári-szoroson való átkelést. Spanyolország és az EU ezért hatalmas szögesdrótkerítésekkel vette körbe az enklávékat, és ezzel újabb érvet adott a bírálóknak, akik szerint az Unió Európa-erődöt épít a bevándorlók távoltartására.
Létezik biztonsági kerítés azonban az európai kontinensen is, mégpedig Gibraltár és Spanyolország között. A Földközi-tengert az Atlanti-óceántól elválasztó szoros évszázadok óta stratégia helynek számított és Spanyolország a mai napig igényt tart rá. A terület azonban 1713, az utrechti béke óta Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozik. 1729-ben a sevillai szerződés 600 öl széles, vagy két ágyúlövés távolságnál szélesebb semleges területet jelölt ki Gibraltár és Spanyolország között.
Miért?
Nagy-Britannia 1908-ban kerítést húzott a semleges zóna brit oldalán, hogy egyértelművé tegye Spanyolország számára ki az úr a félszigeten. Madrid ugyanis csak a fennhatóságról szóló 2002-es népszavazást követően vette tudomásul, hogy Gibraltár lakói – akik brit állampolgárok – nem akarják, hogy Madrid és London közös uralma alatt éljenek. A kerítés fenntartása mellett érvelők szerint Gibraltár vámszabad-terület, és ezért kedvelt kiindulópontja lenne a csempészeknek, akik az európai egységes piacra igyekeznének illegálisan bejutni.
Hogyan?
Franco tábornok 1969-ben lezárta Gibraltárt
Amellett, hogy – hála a sevillai szerződésnek – 18. századi ágyúkkal nem tudják lőni egymást a gibraltáriak és a spanyolok, a kerítéssel gyakorlatilag csak egyetlen átkelőn közelíthető meg a nem egészen 6 négyzetkilométernyi brit terület. A britek azonban nem akarták feleslegesen provokálni a spanyolokat: a kerítést egy méterre a semleges zónától, már brit területen építették.
Faltörők
A brit rendőrség ma is szigorúan védi a sziklát
A Gibraltári-szikla körüli huzavonát szemlélők igyekeznek emlékeztetni Londont és Madridot, hogy mindketten az Európai Unió tagjai, így polgáraiknak joga van szabadon költözni és utazni egymás területére. A konfliktus mély gyökereit jól példázza, hogy 30 év után az első rendszeres repülőjárat csak 2006-ban indult újra Spanyolország és Gibraltár között. A szabad utazás 1985 óta biztosított, de a szűk határátkelőn gyakoriak a hosszú sorok.
Bagdad, Irak
A legújabb: Bagdad, Irak
A Bagdadot megosztó fal a legújabb, amely az iraki fővárost osztja ketté. Az amerikai hadsereg 6 tonnás, közel 4 méter magas betonpanelekből építi. A közel 5 kilométer hosszú bagdadi fal a szunnita muszlimokat választja el a város síita negyedétől.
A falat idén áprilisban kezdték építeni, és jelentős katonai biztosítás mellett éjszaka is dolgoztak. Az ötlet az iraki háború négyéves történetében nem számít újnak: az amerikai és az iraki katonák már több helyen építettek hosszú, cementzsákokból készült barikádokat, hogy megakadályozzák az öngyilkos bombamerényleteket.
Miért?
Az amerikai hadsereg az utóbbi hónapokban „minden korábbinál drasztikusabb” rendcsinálást jelentett be Bagdadban. A város Azhamíja negyedében épülő falat az amerikaiak kulcsfontosságúnak tartják az egymással harcoló szunniták és síiták szétválasztásában. „A bagdadi biztonsági terv megvalósításával időt nyerhetünk, hogy az irakiak között politikai megértés jöjjön létre” – nyilatkozta Ryan Crocker a bagdadi amerikai nagykövet.
Hogyan?
Bagdadi tudósítók szerint az Azhamíjába gyakran betörnek a szomszédos síita negyedből, és sokszor gránátvetőkkel lövik a házakat. A fal – az amerikai érvelés szerint – segítene kordában tartani az Azhamíjába magukat befészkelő szunnita militánsok mozgását. Crocker azt mondta ugyanakkor, hogy „senki sem akarja állandósítani a falat”.
Faltörők
Ideiglenes fal
A fal már az építkezés áprilisi kezdetekor össztűz alá került a lázadók és az iraki politikusok részéről. Núri al-Máliki iraki miniszterelnök április végén leállítatta a fal építését miután mind nagyobb nyomás nehezedett rá a lakók és a szunnita vezetők részéről. Moktada al-Szadr radikális síita vezető korábban rasszistának nevezte a fal építését.
Marokkó – Nyugat-Szahara
A leghosszabb: Marokkó – Nyugat-Szahara határ
A Marokkó és Nyugat-Szahara határán fekvő, 2700 kilométer hosszú falrendszert a legkevésbé ismertek között tartják számon. A 3 méter magas falakat kőből, földből és homokból építették még az 1980-as években. Több ezer marokkói katona, bunkerek, helyenként szögesdrótkerítések és aknák védik. Ez utóbbiak számát 200 ezer és több millió közöttire teszik. A Nyugat-Szahara határvidéke a világ legsűrűbben elaknásított területe.
Miért?
Marokkó azt állítja, azért építette a falrendszert, hogy visszaszorítsa a Polisario Front nyugat-szaharai függetlenségi mozgalom támadásait azokon a vitatott hovatartozású területeken, amelyeket Marokkó is magának követel.
Az egykori gyarmatról 1975-ben mondott le Madrid. A területért Marokkó és Mauritánia szállt harcba, illetve fegyveres harcot kezdtek a függetlenséget követelő Polisario ellenállói is a Nyugat-Szahara fennhatóságáért. Az ENSZ még abban az évben kinyilvánította az önrendelkezés jogát. Mauritánia már 1979-ben kivonult a déli területekről, Marokkó ezt követően újabb országrészeket vont az ellenőrzése alá. A területen 31 éve kellett volna kiírni népszavazást a függetlenségről, ez azonban máig nem történt meg. Marokkót azzal vádolják a nyugat-szaharaiak, hogy marokkóiakat telepít a gyéren lakott, nagyrészt sivatagos területre, hogy többségbe kerüljenek a függetlenséget ellenzők.
Hogyan?
A legutolsó fal Nyugat-Szahara marokkói, és a Polisario ellenőrzése alatti területeit választja el egymástól. A nagyrészt lakatlan sivatagban húzódó erődítményrendszert hat szakaszban építették, az utolsót 1987-ben fejezték be. A falak felépítését követően Marokkó gyakorlatilag megszilárdította az attól északra és nyugatra eső területek ellenőrzését.
Faltörők
Védőárok amíg a szem ellát
A fal építése és Nyugat-Szahara marokkói megszállása – Spanyolország kivételével – viszonylag kevés reakciót váltott ki. Évente egyszer a falrendszer ellen tüntetnek emberjogi csoportok. Algéria azonban támogatja a Polisario régóta tartó sivatagi háborúját a marokkói megszállók ellen. A bírálók szerint Marokkó egyszerűen elkerítette azokat a területeket, amelyekre igényt tart. A nyugat-szaharai függetlenséggel és a Polisarióval szimpatizálók szégyenfalnak hívják.
Izrael – Ciszjordánia
A legtöbbféle: Izrael – Ciszjordánia
A legtöbbféle fallal és kerítéssel Izrael büszkélkedhet. Kerítésrendszer zárja le Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal közös határait, az izraeli kormány szerint védelmi okokból. Az 1950-60-as években válaszfal erődítmény osztotta ketté Jeruzsálem, akkor még jordániai és izraeli részét. Emellett Izrael két, általa biztonsági kerítésnek nevezett falat épített az izraeli zsidó és palesztin közösségek szétválasztására a Gázai-övezet, és Ciszjordánia határán. Ez utóbbi váltotta ki a legtöbb vitát.
A ciszjordániai kerítést, amely helyenként 8 méter magas és három méter széles betonfallá magasodik, 60 méteres biztonsági zóna övezi. Általában három, párhuzamos szögesdrótkerítés alkotja, mozgásérzékelővel, járőrúttal és a ciszjordániai oldalon árokkal. Részben az 1949-ben kötött, jordániai-izraeli tűzszünet vonalát követi, de helyenként a 20 métertől a 20 kilométerig terjedő távolságban a palesztin területeken épült. Összesen több mint 700 kilométer hosszú.
Miért?
Az izraeli kormány – biztonsági okokra hivatkozva – már az 1990-es évek elején felvetette a biztonsági kerítés ötletét, de Ariel Saron kormánya volt az, amelyik a 2001-ben kezdődött második palesztin intifáda robbantásos merényletei után megkezdte az építkezést, hogy „távol tartsák a terroristákat”. Izrael szerint, korábban a közúti ellenőrzőpontokat megkerülve, a zöld vonalon át jutottak el tel-avivi, és jeruzsálemi célpontjaikhoz a palesztin merénylők.
Hogyan?
Az izraeli statisztikák szerint a kerítés megépítése óta jelentősen csökkent az izraeliek, telepesek, és izraeli célpontok ellen elkövetett palesztin merényletek száma. Egyes nyilatkozatok szerint helyenként nullára csökkent a támadások száma. A Maariv nevű izraeli újságnak az Iszlám Dzsihád egyik magas rangú tagja állítólag elismerte, hogy sokkal nehezebb lett merényleteket végrehajtani Izraelben.
Faltörők
Biztonság vagy területi igény
Bár Izrael biztonsághoz való jogát nem vonják kétségbe, a kerítést számos okból bírálták. Jimmy Carter volt amerikai elnök például, „apartheid falnak” nevezte. Az ENSZ jelentése szerint a kerítés jelentősen korlátozta a ciszjordániai palesztinok szabad mozgását, orvosi és egyéb ellátását. Ezt az izraeli Legfelsőbb Bíróság több ítélete is megerősítette, amely helyenként a fal nyomvonalának módosítását írta elő, de a magát a kerítés építését nem ítélte törvényellenesnek.
A másik gyakran hangoztatott bírálat, hogy a kerítés megépítésével Izrael de facto annektált palesztin területeket. A palesztinok attól tartanak, hogy az így elkerített ciszjordániai zsidó telepek fennhatóságáról Izrael nem lesz hajlandó egyezkedni egy esetleges béketárgyaláson, és így az 1967-es megszállás előtti határok visszaállítására nem lesz esély.
Mexikó – USA
A legforgalmasabb: Mexikó – USA határ
A vasfüggöny lebontását évtizedekig szorgalmazó Egyesült Államok az utóbbi években felzárkózott a világ legnagyobb kerítésépítői közé. A Mexikó-USA határ mexikói oldalán fekvő Tijuanát, és az amerikai oldalon fekvő San Diego városát fal választja el egymástól. A két település között található a világ legforgalmasabb határátkelőhelye is: évente közel 17 millió autó és 50 millió ember halad át rajta.
A Tijuanát és San Diegót elválasztó rozsdásodó fémfal a Csendes-óceántól a kaliforniai hegyekig tart. A parttól távolabb a falat 5 méter magas, sűrű fémrácsos kerítés váltja fel, több mint 20 kilométer hosszan, amelyen szinte lehetetlen felkapaszkodni. De mindez csupán a kezdet. Az Egyesült Államok 1100 kilométer hosszú, kettős kerítést akar építeni a Mexikóval közös, 3200 kilométernyi határára, mert sikeresnek tartják a tijuanai falat az illegális bevándorlók távoltartásában.
Miért?
A New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-i támadások óta a bevándorlás ellenes szervezetek azt hangoztatják, hogy az illegális bevándorlás közvetlen összefüggésben van az ország biztonságának kérdésével, és mind nagyobb nyomást gyakoroltak a kormányzatra a szigorúbb határellenőrzés érdekében. Ez jelentős változás Ronald Reagen volt amerikai elnök egykori nyilatkozatához képest, aki a berlini fal előtt állva azt mondta: „nyissák ki ezt a kaput, bontsák le ezt a falat”.
Hogyan?
A tijuanai fal felépítése véget vetett a tömeges határátlépési kísérleteknek: korábban akár ötvenesével próbáltak átfutni a határon főleg latin illegális bevándorlók annak reményében, hogy legalább néhányuknak sikerül átjutnia az Egyesült Államokba. A fal építése előtt évente félmillió embert tartóztattak le illegális határátlépésért, míg tavaly ez a szám 130 ezerre csökkent.
Faltörők
Vaskerítés Tijuana és San Diego között
A fal ellenzői szerint a kerítés építésének az lett a következménye, hogy a jobb élet reményében az USA-ba vágyakozó határsértők most alagútásással és irathamisítással próbálkoznak. A leghosszabb – közel 800 méter hosszú – alagutat tavaly fedezték fel San Diegóban. Mások alternatív útvonallal próbálkoznak. Hetente átlagosan kilencen halnak meg azok közül, akik inkább az Arizonai-sivatagon igyekeznek átjutni.
Kína – Hong Kong
A legfurcsább: Kína – Hongkong
A világ legnagyobb falépítőjének Kína számít: a Kínai Nagy Falat már az időszámítás előtti 5. században elkezdték építeni, hogy megvédjék a Kínai Birodalmat az északról betörő barbárok ellen. A 6400 kilométer hosszú kőfalrendszer a világ leghosszabb ember által létrehozott építménye. Kína az országon belül is falakat épített egyes régiók elzárására.
A Kínai Népköztársaságban két különleges igazgatású terület van: az egykori brit gyarmat Hongkong, és a volt portugál gyarmat Makaó. Mindkettőt ellenőrzött belső határ választja el Kína többi részétől annak ellenére, hogy Hongkong 1997-től, Makaó 1999-től ismét kínai fennhatóság alá került. Hongkong 32 kilométeres határát kerítés védi.
Miért?
Az egy ország, két rendszer elve alapján Hongkong is megőrizhei önigazgatásának jelentős részét 2047-ig. A hongkongi alaptörvény például biztosít demokratikus jogokat, bár Peking ezt megvétózhatja, de a tartomány a védelmi és külpolitikai kérdések kivételével viszonylag nagy autonómiát élvez, saját pénzzel és vámstátusszal rendelkezik. Továbbra is a brit precedens jog alapján ítélkeznek. A kerítés így azt hivatott megakadályozni, amit a brit gyarmati időkben is: a kínaiak ne költözhessenek a 7 millió lakosú, 1098 négyzetkilométernyi tartományba.
Hogyan?
Szögesdrót zárja el a szabadabb Kínát
Hongkongot hőérzékelővel, és kamerákkal megfigyelt szögesdrót választja el az ország többi részétől, a szomszédos Sencsen különleges gazdasági zónától. A Sencsen-folyótól délre pedig egy 28 négyzetkilométeres zárt zónát hoztak létre, amelyre tilos a belépés. A határt a rendőrség ellenőrzi. Három közúti és egy vasúti határátkelőhely működik.
Faltörők
Túl vonzó a jólét
A válaszfal Kína viszonylag szabadabb és gazdagabb tartományai és az ország többi része között egyelőre inkább vastagszik, mint vékonyodik: Peking vétójoga Damoklész kardjaként lebeg a hongkongiak felett és a BBC szerint igazi változás nem is várható, amíg Kína egésze nem demokratizálódik. Ugyanakkor a hongkongiak sem firtatják a kérdést, mert a kerítéssel az ő kiváltságaikat is védik.
[origo]
