Ha elindul az egymástól elfordulás folyamata, akkor az a megsemmisítő magatartásban végül testet ölt. Erről Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt, amikor a politikusok által aláírt, a gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szembeni Zéró tolerancia kiáltvány íveit átadta az Országgyűlési Könyvtárnak. A mai rasszizmusellenes demonstráció középpontjába is ez a kiáltvány kerül. Az MSZP-nek a Duna pesti alsó rakpartjára szervezett Békelánc tüntetésén a dokumentum aláírására buzdítják majd a megjelenteket.
A Zéró tolerancia kiáltvány aláírásával, fáklyás élőlánccal tiltakoznak ma este, hétkor a Duna pesti alsó rakpartján, a Margit híd és a Lánchíd között azok, akik elítélik a fasizmus, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés minden formáját. Az MSZP budapesti szervezete szervezte Békelánc elnevezésű rendezvényen felszólal majd Gyurcsány Ferenc kormányfő és Burány Sándor, a szocialisták budapesti elnöke is. Úgy tudjuk, mindketten a miniszterelnök-pártelnök által a Parlamentben, a holokausztnapon javasolt Zéró tolerancia kiáltványban foglaltak köré csoportosítják mondandójukat. Információink szerint a beszédekben mellőzik majd az aktuálpolitikát.
Kérdésünkre, hogy a rendőrség felkészült-e arra, hogy a rendezvényt esetleg megzavarhatják, Szentendrei Angéla, a BRFK kommunikációs osztályvezető-helyettese lapunknak azt mondta, a rendőrségnek bármilyen rendezvény előtt minden eshetőségre fel kell készülnie, a testület feladata a közbiztonság fenntartása. Kitérő választ adott arra, mekkora erőkkel készülnek a demonstrációra. Mint fogalmazott: mindig a szükséges létszámban biztosítanak egy adott rendezvényt.
Beszámoltunk róla, az MSZP-n kívül a parlamenti pártok nem támogatják a demonstrációt. Azt hangsúlyozták, az elvekben egyetértenek, de az SZDSZ túldimenzionáltnak tartja a kérdést, az MDF pártrendezvénynek tekinti a tüntetést, a Fidesz pedig nem tartotta fontosnak, hogy az MSZP demonstrációjára reagáljon. A parlamenten kívüli erők közül nemrégiben a Jobbik Magyarországért Mozgalom kiáltványt tett közzé, mely szerint Magyarországon nincs jelentős előítéletesség a kisebbségekkel szemben. Mégis több szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. Burány Sándor lapunknak azt mondta, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és több civil szerveződés is képviselteti magát a demonstráción. Korábban az OCÖ annyira fontosnak tartotta a zéró tolerancia elvét, hogy felszólította a roma szervezeteket, minél többen csatlakozzanak a kirekesztés elleni kiáltványhoz.
Tegnap Gyurcsány Ferenc átadta a kiáltvány összes parlamenti és magyar európai parlamenti képviselő által aláírt, egybekötött íveit az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójának. A kormányfő úgy fogalmazott: „Egy hosszú, nehéz vita remélhetőleg utolsó bekezdése, és a végén a pont. Egy olyan eredmény, amely jó, hogy idekerült mementóként a könyvtárba.” A dokumentum átadásakor azt mondta, a kiáltvány közös társadalmi tapasztalatból származik. „Abból a tapasztalatból, amely rémisztő módon még az elmúlt században, években is gyűlt bennünk. Az a tapasztalat, hogy ha elindul az egymástól elfordulás folyamata vagy a gyűlölet folyamata, akkor ez a gondolat, a beszéd, a cselekvés, az agresszió, a gyilkolás, a megsemmisítő gondolati és fizikai magatartásban végül testet ölt.”
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
A kiáltvány
„A szavak és a tettek erőszakot szülhetnek, de példát is mutathatnak. Tudjuk jól, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai, illetve szavai készítették elő. Ezért figyelmeztetünk a beszélők felelősségére, mint ahogyan figyelmeztetünk a csendben maradók, az elfordulók felelősségére is. Hiszen a holokauszt nemcsak az áldozatokra emlékeztet, hanem a gyilkosok mellett a felbujtókra és a passzív szemlélőkre is. Éppen ezért a zéró tolerancia elvét hirdetjük meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedetekkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között. Nem vállalunk közösséget szélsőséges egyénekkel és csoportokkal. Elhatárolódunk az antiszemita és rasszista megnyilvánulások minden formájától. Semmilyen formában nem támogatjuk azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót. Megértve a holokauszt mindannyiunkat érintő förtelmes és feldolgozhatatlan tragédiáját, így kell cselekednünk. És ezt ajánljuk példának valamennyi honfitársunknak, valamennyi tisztességes embernek.”
Kósáné: vajon van-e béke?
Hatvankét évvel ezelőtt a világ megértette egy pillanatig, hogy ha az ember ember akar maradni, akkor számára morális parancs a béke. Ezt Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselő mondta a Magyar Ellenállók és Antifasiszták által szervezett megemlékezésen, a XII. kerületi Gesztenyéskertben. A rendezvényen a kormány képviseletében Szekeres Imre honvédelmi miniszter volt jelen. Kósáné korunk problémái kapcsán azt kérdezte: „Vajon béke van-e a magyarországi cigánynak és a szlovákiai magyarnak? Vajon béke van-e a zsidónak és a melegnek? Annak, aki más, aki különbözik a többitől és akinek toleranciát kell várnia tőlünk, mindannyiunktól.” „Vajon pihenhetnek-e a háború áldozatai (…), a halottaink? Legyen a sírjuk zsidó temető, vagy emlékeztessen rájuk a szovjet hősi emlékmű. Van-e békéje a halottaknak?” – fogalmazott a képviselő. A MEASZ előzőleg a szovjet hősi emlékműnél koszorúzott. Mindkét helyszínen elhelyezte a megemlékezés virágait az orosz nagykövet, valamint más országok nagykövetei és a rendezvényen megjelent magánszemélyek is.
