Mintegy fél tucat, a jobboldalhoz köthető aláírásgyűjtés indításában játszott vezető szerepet az utóbbi években Csoóri Sándor, aki több közéleti szereplővel „Márciusi Charta” néven értelmiségi mozgalmat indított. A mai kormány „dúlását” az 1919-es proletárdiktatúrához mérő aláírók köre vegyes; Mádl Ferenc volt államfő mellett hét katolikus püspök szerepel a listán, amit két volt pártállami vezető is aláírt, de támogatta a kezdeményezést a beszédével botrányt okozó Döbrentei Kornél író is.
A 2002-es választások előtt a Fidesz-MDF támogatására buzdító felhívás, a kedvezménytörvény módosítása elleni aláírásgyűjtés, a kettős népszavazás támogatása, az MDF-es jelöltek 2006-os visszalépésének szorgalmazása, Tőkés László európai parlamenti képviselő-jelöltségének támogatása – a többi között ezekben az ügyekben léptek fel azok a közéleti szereplők, akik „Márciusi Charta” néven új civil értelmiségi mozgalmat alapítottak. Az alapító levelet jegyző Csoóri Sándor a korábbi kezdeményezésekben is együtt szerepelt Mádl Ferenccel, Pozsgay Imrével, Szűrős Mátyással, Martonyi János egykori külügyminiszterrel, Gyurkovics Tibor költővel vagy éppen Makovecz Imre építésszel.
„A rendszerváltoztató korszerű törekvések és erők egységének megteremtése érdekében” a Fidesz-MDF támogatására tettek közzé felhívást 2002 április elején, röviddel a választások előtt az MDF, a KDNP, az FKGP, valamint az MDNP egykori alapítói, tisztségviselői és képviselői. A felhívásban szerepelt, hogy a Fidesz-MDF koalíció és szövetségesei „védelmezik a megújuló Magyarország gazdasági, társadalmi és alkotmányos vívmányait, erkölcsi-szellemi értékeit, míg a másik oldalon az egypárti kiváltságrendszer birtokosainak jogutódai és követői kívánják megújítani hatalmukat”.
Néhány héttel később, 2002 május 6-án már Duray Miklós védelmében emelte fel szavát nyílt levélben mások mellett Csoóri Sándor, Nemeskürty István, Tőkéczki László és Tőkés László. Mindezt azért, mert Durayt itthon és Szlovákiában is kritizálták amiatt, hogy a két választási forduló között a Kossuth-téren tartott Fidesz-rendezvényen felszólalt. Csoóri 2003 januárjában aláírásgyűjtést kezdeményezett a kedvezménytörvény módosítása ellen is. A Kossuth-díjas költő – aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke – arra kérte a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát.
2004 decemberében a Százak Tanácsa Közhasznú Egyesület tagjai két igen választ tartalmazó közleményt adtak ki, jelezve, hogy támogatják a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló népszavazást. A már ismertek mellett ott szerepelt Hegedűs Lóránt, Klinghammer István, Kondor Katalin, Mikola István, Nemeskürty István, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás neve is. Tavaly pedig, a parlamenti választások második fordulója előtt az MDF alapítóinak egy csoportja arra hívta fel a fórum versenyben maradt képviselőit, hogy visszalépésükkel segítsék a nemzeti-polgári oldal jelöltjeit. Az aláírók között szerepelt Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kulturális minisztere, Bíró Zoltán, az MDF egykori elnöke, Csoóri Sándor, Makovecz Imre építész, Püski Sándor könyvkiadó, Sára Sándor filmrendező, Szörényi Levente zeneszerző is.
Néhány hónapja, idén februárban pedig egy teljesen más céllal állt össze ismét a névsor, köztük Mádl Ferenc, Martonyi János, Illyés Mária művészettörténész, Melocco Miklós szobrászművész. Akkor Csoóri vezetésével arra kérték Markó Bélát és az RMDSZ vezetését, hogy a közelgő európai parlamenti választás jó alkalom lenne arra, hogy „a romániai magyarok szavazóerejét, súlyát Tőkés László püspök személyével megerősítenétek, azaz helyet biztosítanátok neki az RMDSZ jelöltlistáján”.
Az oldalt írta: Markotay Csaba, Simon Zoltán
Keretes cikkek
Akikkel együtt szerepelnek
A listához csatlakozók között szerepel Döbrentei Kornél is, akinek nyilatkozata 2004 januárjában lényegében kettészakította az írószövetséget. A szervezet választmánya ugyanis nem határolódott el Döbrenteinek a Tilos Rádió előtt elmondott beszédétől, emiatt sokan kiléptek. Döbrentei a Tilos Rádió előtt többek között azt mondta: „Van akaratunk és késztetésünk tiltakozni a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk valódi – vezényelnek. Itt és most, ahol kétezer év után a keresztényüldözés parancsa ismételten kimondatott, még ha percemberke fiók-Heródesek által is.” A rádió előtt tiltakozók egyébként egy izraeli zászlót is elégettek. Szintén a márciusi levélhez csatlakozók között található Lentner Csaba, a MIÉP egykori parlamenti frakcióvezetője. A párt, amely 2002-ben már nem jutott be listán a parlamentbe, mind a 16 harmadik helyen végzett jelöltjét visszaléptette és a Fidesz-MDF támogatására szólított fel. Lentner akkor azt kérte a Fidesztől, hogy nyíltan fogadja el a MIÉP támogatását és hagyja abba a kétértelmű nyilatkozatokat, az elhatárolódást. Gazsó Ferenc szociológus nem lát kivetnivalót csatlakozásában. Az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának tiszteletbeli elnöke lapunknak azt mondta, elérkezett az ideje, hogy ne legyen végre bal és jobb megosztottság, az egymás meg nem értése ugyanis konfliktusokat okoz. Gazsó szerint, ha ezeken nem lépünk túl, ha valakik nem kezdeményezik ennek a megosztottságnak a felszámolását, akkor azt az egész társadalom megsínyli. Úgy fogalmazott, őt nem érdekli, hogy ki jobboldali és ki baloldali, csakis a társadalmi problémákra adott válaszok érdeklik, hozzátette „ő maga változatlanul baloldali értékek szerint gondolkodik”. Nem kell bemutatni Pozsgay Imrét és Szűrös Mátyást; mindketten az egykori pártállam vezetői. Politikai hovatartozásukat jól jellemzi, hogy ősszel megjelentek a Kossuth téri tüntetők színpadán, és támogatásukról biztosították a kormány ellen demonstrálókat. Ott van az aláírók között mások mellett Fábry Sándor showman, Fritz Tamás, az államfőnek a parlament feloszlatását javasló politológus, valamint két milliárdos jobboldali személyiség, Széles Gábor és Töröcskei István. Előbbi a Magyar Hírlap, az Echo Tv, Vital Tv tulajdonosa, utóbbi részben birtokolja a Magyar Nemzetet és a Hír Tv-t.
Romlik a nemzet életminősége?
A mostani mozgalom zászlóbontását kezdeményező Csoóri Sándor leveléhez nemcsak közéleti, de egyházi személyiségek is csatlakoztak – a határon túlról is. A magyar értelmiségnek címzett levelében Csoóri úgy fogalmazott: „A hatalmat gyakorló kormány már nem is nagyon rejtegeti azt a szándékát, hogy a magyar lakosság becsapásával elért választási győzelmét legönzőbb módon saját anyagi gyarapodására használja föl. Eközben parlamenti többségét kérkedve és kéjjel mozgósítja kiszolgáltatott népe ellen. Az egészségügy, a kórházak barbár szétdúlása a ma emberét az 1919-es proletárdiktatúra gaztetteire emlékezteti. Ha a terror áldozatainak számát összevetjük a mai cinikus, üzleties intézkedések áldozatainak előre látható számával, akkor a proletárdiktatúra szelídebb korszaknak tűnik a mai dúlásokhoz képest. Ennek a pusztításnak a mértékét nemcsak az egészségügy szétverése adja, hanem a mai kormány minden intézkedése, amelynek nyomán romlik a nemzet többségének életminősége.” (Érdekesség, hogy Kun Miklós történész, Kun Béla unokája is az aláírók között van.) Az egyértelmű kormánybírálat máshol is megjelenik: ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság az, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy valamiféle téveszme, az magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Csoóri felhívása szerint „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene majd működnie, mint egy – jelképesen szólva – szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek egységes védelme ad”.
Katolikus püspökök, mint magánemberek
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti, illetve Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek mellett öt katolikus püspök: Balás Béla kaposvári, Kiss-Rigó László szeged-csanádi, Pápai Lajos győri, Spányi Antal székesfehérvári és Veres András szombathelyi egyházi vezető neve is szerepel a listán. Mellettük van még Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök és Szerdahelyi Csongor püspöki kari szóvivő is. Utóbbi lapunknak azt mondta, azért írta alá a felhívást, mert egyetértett a benne foglalt aggodalmakkal. Szerdahelyi szerint a püspöki kar többi tagja is mint magánember, saját döntése alapján írta alá a felhívást. Semmilyen testületi döntés nem volt az ügyben – tette hozzá. A püspöki kar szóvivője nem tartotta kormányellenesnek a chartában foglaltakat, sokkal inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy egy, az ország sorsáért aggódó, azért tenni akaró civil kezdeményezésről van szó. A felhívásból az egész kör segíteni akarása a lényeg, mondta Szerdahelyi, aki szerint egy ilyen levelet nem tud több ember megfogalmazni, ezért kerülhettek bele esetleg olyan mondatok, amivel nem ért egyet mindenki. Más katolikus forrásunk szerint a katolikus vezetők aláírásával végletessé válhat a szakadék a magyar értelmiségi szekértáborokon belül. E vélemény szerint az aláíró püspökökkel a jövőben a mai kormányoldal nem fog szóba állni, vagy legalábbis nem fogja komolyan venni őket, hiszen nyíltan vállalták kormányellenes elkötelezettségüket. Ha ez így megy tovább, tette hozzá neve elhallgatását kérő forrásunk, a katolikus püspöki kar teljesen le fog értékelődni, s állásfoglalásai besorolódnak a pártvélemények közé. Ráadásul a balliberális értelmiség sem fogja komolyan venni például az egyházi iskolák jobb finanszírozásáért fellépő egyházi vezetőket. De forrásunk szerint az elköteleződéssel az a probléma is jelentkezhet, hogy a jobboldal mint a kormány ellen bármikor felhasználható társaságot fogja kezelni a katolikus püspöki kart, ami óhatatlanul vezet tekintélyük leértékelődéséhez. Külön figyelmet érdemel, hogy a püspöki kar szóvivője, Szerdahelyi Csongor is aláírta a felhívást, mondta, hiszen egy, a sajtóval kapcsolatot tartó személynek távol kellene magát tartani a direkt állásfoglalásoktól. Lapunk értesülései szerint bár Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke nem írta alá a felhívást, vélhetően tudott róla, és nem ellenezte azt. Erre utal, hogy több olyan aláíróval is találkozott a múlt héten, akik számára Erdő véleménye mérvadó. Forrásaink ide sorolták Kiss-Rigó Lászlót, de Spányi Antalt is. Feltűnő, hogy nem szerepel a listán Seregély István volt egri érsek, az egyik legkonzervatívabbnak tartott katolikus egyházi vezető; az ő távolmaradását római utazásával magyarázták. Két hazai református püspök van a listán: Csomós József tiszáninneni és Szabó István dunamelléki, de aláírta a felhívást Fabinyi Tamás evangélikus püspök is.
