Forrás: hirszerzo.hu

Szeptember 17-e óta először nem vonultak ki a Fidesz és a KDNP képviselői Gyurcsány beszéde alatt

Nagy Szilvia 2007. április 16. 21:44

Példátlan méltósággal emlékezett az Országgyűlés a holokauszt áldozataira: a Fidesz és a KDNP nem vonult ki Gyurcsány Ferenc felszólalása alatt, az MSZP megtapsolta Pokorni Zoltán, a Fidesz pedig Hiller István felszólalását is. A beszédeket egyetlen közbekiabálás, de még háttérzaj sem zavarta meg. A miniszterelnök által kezdeményezett kiáltványt a frakciók aláírják.

Az április 16-i ülésnap Szili Katalin megemlékezésével kezdődött. A házelnök arról beszélt, hogy meg kell tanítani a gyerekeket is arra, hogy hová vezethet a tolerancia hiánya, mit jelent az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a rasszizmus, a kirekesztés.

Mint mondta, szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy 1920-ban, 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben emberi szabadságjogokat eltipró, a méltóságot nem tiszteletben tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek a parlamentben, itt írták az akkori történelem „fekete lapjait”. Soha többé – szögezte le. A Ház egy perces néma felállással emlékezett az áldozatokra.

Az ülésteremben jelen volt Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltay Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.

Zéró tolerancia

Napirend előtt Gyurcsány Ferenc is felszólalt, kivételesen a Fidesz és a KDNP frakció jelenlétében. A miniszterelnök a gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szemben zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte a képviselőktől. Ebben kimondják: nem vállalnak közösséget szélsőséges egyénekkel és csoportokkal, elhatárolódnak az antiszemita és a rasszista megnyilvánulások minden formájától, és semmilyen formában nem támogatják azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót.

Orbán Viktor, Schmidt Mária és Navracsics Tibor a vasárnapi Andrássy úti Holokauszt-megemlékezésen (Fotó: Járdány Bence)

„A zéró tolerancia elvét hirdetjük meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedetekkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között” – fogalmazott a kormányfő. Szerinte eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai készítették elő. Ezért figyelmeztetünk a beszélő felelősségére, mint ahogy a csendben maradók felelősségére is – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország minden kormánya érti és tudja, hogy Isten és ember előtt van egy meghaladhatatlan és megfellebbezhetetlen kötelessége: megóvni polgárainak biztonságát, és megakadályozni, hogy a legszörnyűségesebb még egyszer bekövetkezhessen. A kormányfő szólt arról, hogy vitáik ellenére tudják, „abban közösek vagyunk, hogy nem kokettálunk rasszista, antiszemita, kirekesztő, intoleráns magatartással, nézetekkel, gondolatokkal”.

Gyurcsány Ferenc és családja az Élet Menetén (Fotó: Járdány Bence)

A miniszterelnök beszélt arról, hogy amikor kormányfőként a washingtoni holokauszt múzeumban járt, nem tudta, hogyan kell viselkedni egy olyan ország képviseletében, amelynek „polgárai éveken keresztül szótlanul tűrték, hogy ismerősöket vagy ismeretleneket, barátokat vagy éppen riválisokat csak azért, mert úgymond máshonnan származnak, korlátozzák a méltóságban és szabadságban megélt emberi élet lehetőségében”. Megjegyezte: a polgárok védelme helyett Szent István ezer éves államának képviselői a hazára, a nemzetre, a magyarságra hivatkozva vagy aktívan, vagy csendben közreműködtek abban, hogy magyarok százezreinek „a szervezett ocsmány a halál legyen a vége”.

Navracsics Tibor frakcióvezető az MTI-nek azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP aláírja a kiáltványt, bár azzal nem értenek egyet, hogy Gyurcsány Ferenc egyeztetés nélkül „csapta ki az asztalra” a dkumentumot.

Kölcsönös tapsok

A képviselőcsoportok kivételesen nem reagáltak a miniszterelnöki beszédre. Napirend előtti felszólalásában Pokorni Zoltán azt mondta: nem azért javasolták a holokauszt emléknapot, hogy bűntudatot keltsenek a felnövekvő, fiatal generációban, hanem azért hogy felelősségérzetet alakítsanak ki. A Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett: akiket megöltek, magyarok voltak és azok is, akik segédkeztek ebben, nem kevesen. Pokorni Zoltán szerint, ahogyan egy felnőtt ember, egy felnőtt nép is őszintén szembe kell hogy tudjon nézni saját hibáival, bűneivel. A képviselő felszólalását mindkét oldalon megtapsolták.

Reagálásában az oktatási és kulturális miniszter kijelentette: vannak olyan ügyek, amelyek a különböző gondolkodású, egymást követő kormányokat összekötik. Hiller István azt mondta: tiszteletreméltó dolognak tartja a Fidesz-kormány holokauszt emléknapra vonatkozó kezdeményezését és emlékeztetett arra, hogy a mostani kormány nyitotta meg a Holokauszt Emlékközpontot. A holokauszt ügyében az az „előre”, amit közösen vallanak az emléknappá nyilvánítással, a múzeum megnyitásával, a vasárnapi közös megemlékezéssel és azzal, hogy a parlamentben mindannyian együtt vannak az ülésteremben – fogalmazott a miniszter. Felszólalását szintén mindkét oldalon taps fogadta.

Bárándy Gergely (MSZP) bejelentette: ismét kezdeményezik a gyűlöletbeszéd büntetését. A KDNP frakcióvezető-helyettese azt hangsúlyozta: az egyik ember szenvedése és halála együttérzésre indítja a másik embert. Harrrach Péter szerint az egyik leghatékonyabb megelőzés arra, hogy ne legyen újabb holokauszt, a „hiteles keresztény magatartás”. Mint mondta, „olyan nemzedéket kell nekünk nevelnünk, amelyben él a hiteles ember- és társadalomkép, és akkor nem kell félnünk újabb népirtástól”.

Az emléknapon hatmillió olyan emberre emlékezünk, akiket a múlt században a lehető legembertelenebb, legaljasabb módon öltek meg – fogalmazott az MDF frakcióvezetője. Herényi Károly azt mondta: a hatmillió ember halálának két szó a tanulsága, mégpedig az: „soha többé”. Első frakcióvezetői felszólalásában Eörsi Mátyás, arról beszélt, hogy egy ország akkor tekinthető politikai közösségnek, ha vannak olyan alapvető ügyek, amelyekben egyetértés van. Az SZDSZ-es politikus szerint néhány tízezer szavazat nem érheti meg, hogy bárki is olyan szimbólumot használjon, amely alatt sok százezer magyart lemészároltak, ezért minden politikai erőnek meg kell tennie mindent, hogy az árpádsávos zászlók eltűnjenek a közterekről, a pártrendezvényekről.