Forrás: HETEK

Auschwitz után már nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket és olyan szavakat használni, amelyekről bebizonyosodott, hogy utánuk „füstölgő halál” következett – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Élet menete elnevezésű rendezvényen vasárnap este Budapesten.

Szili Katalin az Élet Menetén”A huszadik század «mohácsai» sorában a magyar zsidóság többségének elpusztítása semmivel össze nem mérhető borzalom. A százezernyi meggyilkolt pótolhatatlan veszteséget jelentett az egész nemzet számára” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen.

A házelnök – egy Theodor Wiesengrund Adorno filozófustól vett idézet alapján – beszédében kiemelte: az emberi létezés a régi módon már nem folytatható a holokauszt után. Auschwitz után már nem lehet többé büntetlenül „zsidózni”, nem lehet olyan jelképeket és olyan szavakat használni, amelyekről egyszer már bebizonyosodott, hogy „utánuk a füstölgő halál következik” – tette hozzá.

Szili Katalin szerint a holokauszt emléke arra tanít, hogy a humanizmus és demokrácia iránti elkötelezettség alapján fel kell lépni az antiszemitizmus, a kirekesztés, az idegengyűlölet és az intolerancia bármilyen formája ellen. „Azon cél érdekében dolgozunk, hogy az emberi méltóság, az emberi és kisebbségi jogok, az alapvető szabadságjogok a világ minél nagyobb részében maradéktalanul érvényesülhessenek” – tette hozzá a házelnök.

Kardos Péter főrabbi a megemlékezésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy minden korban, minden zsidó ember köteles úgy viselkedni, mintha maga is ott lett volna a koncentrációs táborokban. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a „magyar zsidóság nem sanda versenytárs, hanem ellenkezően: jó partner, hálás barát; mert büszke az itteni szimbiózis során elért teljesítményeire, művészeire, fizikusaira, orvosaira, építészeire, íróira, önérzetes is”.

Erdő Péter bíboros, prímás üzenetét Udvardi György püspök tolmácsolta a megjelenteknek. Levelében a vallási vezető kiemelte az emberek közötti béke fontosságát. Warren L. Miller, az USA elnökének különmegbízottja XXIII. János pápa munkásságát méltatva kiemelte, hogy pápává választása előtt az egykori egyházfő rendkívül sokat tett a zsidók megmentéséért a második világháború idején.

Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója beszédében kiemelte: azok közül, akik a zsidók ellen követtek el bűntetteket a második világháború idején, vannak olyanok akik ma is büntetlenül élnek. Az igazgató példaként Képíró Sándor egykori csendőrtisztet hozta, akinek a fényképét is felmutatatta felszólalása közben. A vasárnap megemlékezésen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az eseményen képviseltették magukat a parlamenti pártok is. A rendezvényen jelen volt többek között az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Izrael nagykövete.

Az eseményen felavatták XXIII. János pápa emléktábláját a Dohány utcai zsinagóga kertjében. A magyarországi Holokauszt Napja és a nemzetközi Holokauszt Emléknap ebben az évben szinte egybeesik: utóbbi április 15-e, előbbi április 16-a. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban a Holokauszt Napjáról. Annak emlékére tartják, hogy 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából.

A világban ismert Holokauszt Emléknap, a Jom Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben.

A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború hatmillió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és világszerte megemlékeznek róla. A zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja az ünnep, amely azonban a Gergely naptár szerint minden évben más napra esik, 2007-ben április 15-re.

(MTI)