Közös gyászról, közös emlékezésről beszéltek a szónokok a Terror Házánál
Több ezren vonultak vasárnap délután az Élet menete rendezvényen a holokauszt áldozataira emlékezve. Az emberek fáklyákkal a kezükben indultak a Holokauszt emlékközpontból a Dob utcai zsinagógába. A menet élén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségével és egyik fiával vonult, de a tömegben ott voltak Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János gazdasági miniszter, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetői is. A menet kora este a zsinagógánál ért véget, ahol a megemlékezés folytatódott.
Az Élet menete előtt a Terror Háza Múzeumnál emlékeztek a holokauszt áldozataira. Nem az önkínzás vagy a bosszú miatt van szükség az emlékezésre, hanem azért, hogy a holokauszt ne ismétlődhessen meg – hangoztatták a szónokok. Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója arra emlékeztetett, 1944-ben fekete volt a tavasz, a nyár, az ősz és a tél is. Ami 1944-ben történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat – mondta. Úgy vélte, a holokauszt nemcsak a zsidóság tragédiája, hanem egész Európáé. A közös emlékezés pedig egybeforrasztja a szétszakított közösségeket , emlékezés nélkül pedig nincs múlt, múlt nélkül pedig nincs jövő sem.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában akár egy vírus, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, ez pedig – mint mondta – fenyegeti a demokrácia alapvető értékeit. Azokra emlékezünk, akik életük árán is nemet mondtak az ipari méretű emberírtásra – fogalmazott beszédében Szili Katalin. Úgy vélte, voltak máskor is vészterhes időszakok, de a holokauszthoz hasonlót senki nem látott. Lehetséges, hogy ezt ember tette? – kérdezte. A házelnök szerint éppen emiatt Auschwitz óta nem lehet büntetlenül zsidózni vagy cigányozni. Auschwitz után ember vagyunk – folytatta -, nem használhatunk olyan szavakat vagy jelképeket, amelyek a füstölgő halált jelentették.
Szili Katalin szerint az őszinte megrendülés jobbá teszi az embereket, reménnyel tölti el a szíveket, s emlékeztet arra: ami volt, soha ne feledjük. Magyarországon a holokauszt sok százezer zsidó és roma honfitársunk halálát jelentette, ezért meg kell tanítani gyermekeinket és unokáinkat az alapvető emberi értékek védelmében mindig és mindenkor fel kell emelni a szavukat. Szili Katalin hozzátette, emelett cselekedni is kell. Mert a hátrányos megkülönböztetés előbb szegregációhoz, majd kiírtáshoz vezethet. Szili Katalin emlékeztetett arra, ma mindenütt a világban a gyász mellett éberséget kell tanúsítani, nem engedhetünk ugyanis abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedéke sérelem nélkül, biztonságban élhessen.
A megemlékezésen beszédet mondott Balogh Zoltán fideszes képviselő, az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke. Úgy vélte, amikor népírtás volt Magyarországon, az áldozatok vére a mi vérünk is volt, hiszen mindannyiunknak megvan az emberi méltósága. A képviselő szerint a holokausztra emlékezve a nemzet szívén ejtett sebet is gyászoljuk. A politikus beszélt arról is, ne engedjük hogy politikai ellenfeleink az antiszemitizmus bélyegét süssék ránk. Úgy folytatta, a bocsánatkérés és a megbocsátás nem a gyengeség jele. Mindkettőre szükség van olykor, nem szabad sajnálni ezt a gesztust egymástól.
A megemlékezésen a megjelent parlamenti pártok, egyházak és zsidó szervezetek képviselői mellett részt vett Dávid Edmond, Izrael állam nagykövete, valamint Orbán Viktor volt miniszterelnök is.
Lengyel Tibor (Népszava Online)
Keretes cikkek
Gyurcsány Ferenc: a holokauszt nemzeti tragédia is
Fáklyás felvonulással emlékeznek a holokauszt áldozataira a budapesti Élet Menetén, amelyet ma este tartanak a Dohány utcai zsinagógánál. A megemlékezés előtt szabadtéri koncertet ad a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekkara a Terror Háza Múzeum előtt. Holnap Lengyelországban, Auschwitz-Birkenauban folytatódik a megemlékezés, ahol a résztvevők gyalog teszik meg a három kilométeres távolságot, a „halottak útját”. A Holokauszt emléknapon fejet hajtott a vészkorszak áldozatainak emléke előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki közleményében azt hangsúlyozta, hogy a holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája, és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is. „Így vagyunk ezzel mi, magyarok is: az áldozatok között sok százezer volt a magyar, és sajnos a gyilkosok között is ott voltak honfitársaink. Ha a több mint hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre gondolunk, ezért érezhetünk egyszerre gyászt és bűntudatot” – írta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint nem túlzás azt állítani, hogy több mint hatvan évvel ezelőtt a holokauszt jelképévé lett Auschwitzban „bizony mindannyiunkból meghalt valami”. „Auschwitz-cal, a holokauszttal örökre megváltozott a világ. A kirekesztő szavak és jelképek többé nem tekinthetők ártatlannak. Sem a gyűlöletbeszéd, sem a kirekesztő ideológiák jelképei, zászlói nem számíthatnak elnézésre, türelemre a túlélők nemzedékeitől – olvasható a közleményben. A miniszterelnök úgy vélte: egy valami bizonyosan közös minden magyarban: hogy a maga eszközeivel el akar követni mindent azért, hogy „ami a Holokauszt során történt, az ne történhessen meg soha többé” – hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint az ilyen emléknapok éppen ezért fontosak, hogy „a múlt felidézésén túl szembenézzünk a saját felelősségünkkel, számba vegyük a magunk eszközeit abban, hogy egy befogadóbb, türelmesebb, békésebb világot hagyjunk az utódainkra”. A felelősség fontosságát hangsúlyozta, hogy „olyan hellyé tegyük a hazánkat, ahol a Holokauszt nem történhet meg soha többé”.
Meggondolta magát a Vatikán izraeli nagykövete
Szándékát megmásítva mégis részt vesz a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen rendezendő vasárnap esti megemlékezésen Antonio Franco érsek, apostoli nuncius – közölték illetékesek Jeruzsálemben. Antonio Franco azért akarta bojkottálni a rendezvényt, mert XII. Pius pápának az emlékhelyen elhelyezett portréja alá írt szövegben az áll: az egyházfő nem tett semmit azért, hogy elítélje a második világháború idején a rasszizmust, az antiszemitizmust és a zsidók deportálását. A nuncius csütörtökön közölte: levelet írt a jeruzsálemi emlékhely igazgatójának, kérve a szöveg felülvizsgálatát, és jelezve, hogy „kellemetlen lenne elmennie a Jad Vasembe”, ha nem módosítják a szóban forgó képaláírást. Az Izraelben akkreditált nagykövetek egyébként mind hivatalosak a rendezvényre. Franco érsek szerint a felirat az egész katolikus egyházra nézve sértő. „Nem lehet egy napon említeni a pápát olyan emberekkel, akiknek szégyenkezniük kell azért, amit a zsidókkal tettek” – idézte őt a La Repubblica olasz napilap pénteki száma. Az izraeli külügyminisztérium hivatalos állásfoglalásban reagált a látogatás lemondására. Az évenkénti soá-emléknapon a zsidó nép és az emberiség egyik legtraumatikusabb történelmi eseményének áldozatairól emlékeznek meg, „mindenkinek saját lelkiismerete előtt kell számot adnia arról, hogy részt vesz-e rajta vagy sem” – áll a közleményben.
Cipők a Duna-parton
A holokauszt áldozatairól tartottak ünnepélyes megemlékezést vasárnap a fővárosban a Cipők a Duna-parton emlékműnél. Iványi Gábor metodista lelkész a mintegy 60 fős hallgatóság előtt kifejtette, hogy 63 évvel ezelőtt nagyjából ekkora csoportokban hajtották az embereket az emlékmű helyére és lőtték őket a Dunába. „Nem ünnep ez, hanem emlékezés: az elveszett családtagokra, szeretteinkre” – tette hozzá. Vitányi Iván MSZP-s országgyűlési képviselő szerint az idő nem adta meg a kegyet, hogy nyugodtan szembenézhessünk múltunkkal, „a bűnt még nem sikerült kitépnünk a társadalom belső tudatából” – mondta, majd hozzátette: olyan hangok erősödnek mostanában, amelyek tagadni vagy bagatellizálni akarják a holokausztot, esetleg vissza akarnak térni ahhoz a korhoz”. A képviselő figyelmeztetett, hogy nem csak azokra emlékezünk ezen a napon, akik életüket vesztették, hanem azokra is, akik az életüket elvették, hogy „kivessük magunkból a szégyent és senkinek se legyen félnivalója ezután”. A megemlékezés végén az emberek elhelyezték az emlékezés virágait a cipőknél, de volt, aki gyertyát gyújtott, mások egy-egy kavicsot tettek a cipők mellé. Hivatalosan 2000 óta emlékeznek meg minden év április 16-án a holokauszt áldozatairól, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót.
