Forrás: Népszava

Budapesten megemlékeztek a holokauszt 600 ezer magyar áldozatáról. Április 16-a azért emléknap, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. A hagyományokhoz híven megtartották az Élet Menetét. A fáklyás felvonulás előtt a Terror Háza Múzeumnál koncert volt, s tisztelegtek az áldozatok előtt a Cipők a Duna-parton emlékműnél is.

Több ezren vonultak vasárnap délután Budapesten a Holokauszt Emlékközpontból a Dob utcai zsinagógához az Élet Menetén. A résztvevők fáklyákkal a kezükben emlékeztek a holokauszt 600 ezer magyar áldozatára. Az élen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségével és egyik fiával haladt, de ott volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóka János gazdasági miniszter, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetői is.

A miniszterelnök külön közleményben is fejet hajtott a vészkorszak áldozatainak emléke előtt. Gyurcsány Ferenc szerint a holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is. Emlékeztetett rá, hogy nemcsak az áldozatok, hanem a gyilkosok között voltak magyarok, ezért jogos egyszerre a gyász és a bűntudat. Gyurcsány szerint Auschwitz óta a kirekesztő szavak és jelképek többé nem tekinthetők ártatlannak, nem számíthatnak elnézésre, türelemre a túlélők nemzedékeitől. A kormányfő szerint a mai magyarok egyvalamiben közösek: a maguk eszközeivel mindent megtesznek azért, hogy ami történt, az ne ismétlődhessen meg soha többé. Gyurcsány Ferenc szerint „nem szabad elfelejteni, hogy a hatvan évvel ezelőtti borzalmak sem a gázkamrák felépítésével kezdődtek, hanem a gyűlölet és a kirekesztés szavaival”.

Nem az önkínzás vagy a bosszú miatt van szükség az emlékezésre, hanem azért, hogy a holokauszt ne ismétlődhessen meg – hangoztatták a Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezés szónokai. Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója arra emlékeztetett, 1944-ben fekete volt a tavasz, a nyár, az ősz és a tél is. Mint mondta, ami akkor történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat. Úgy vélte, a holokauszt nemcsak a zsidóság tragédiája, hanem egész Európáé. A közös emlékezés egybeforrasztja a szétszakított közösségeket, emlékezés nélkül nincs múlt, múlt nélkül pedig nincs jövő sem.

Azokra emlékezünk, akik életük árán is nemet mondtak az ipari méretű emberirtásra – fogalmazott beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Felhívta a figyelmet, hogy Európában, akár egy vírus, ismét felütötte fejét az antiszemitizmus, ez pedig fenyegeti a demokrácia alapvető értékeit. Úgy vélte, voltak máskor is vészterhes időszakok, de a holokauszthoz hasonlót senki nem látott. A házelnök szerint az őszinte megrendülés jobbá teszi az embereket, reménnyel tölti el a szíveket, s emlékeztet arra: ami volt, soha ne feledjük. Szili Katalin emlékeztetett arra, ma mindenütt a világban a gyász mellett éberséget kell tanúsítani, nem engedhetünk ugyanis abból az emberi parancsból, hogy a jövő nemzedéke sérelem nélkül, biztonságban élhessen.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke úgy vélte, amikor népirtás volt Magyarországon, az áldozatok vére a mi vérünk is volt, hiszen mindannyiunknak megvan az emberi méltósága. A képviselő azt is mondta, nem szabad engedni, hogy „a politikai ellenfelek az antiszemitizmus bélyegét süssék ránk”. A megemlékezésen a parlamenti pártok, egyházak és zsidó szervezetek képviselői mellett részt vett Izrael budapesti nagykövete, valamint Orbán Viktor volt kormányfő is.

Népszava-információ

Keretes cikkek

Nem ünnep ez

A Cipők a Duna-parton emlékműnél Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt: nem ünnep ez, hanem emlékezés: az elveszett családtagokra, szeretteinkre. Vitányi Iván MSZP-s országgyűlési képviselő szerint olyan hangok erősödnek mostanában, amelyek tagadni vagy bagatellizálni akarják a holokausztot, esetleg vissza akarnak térni ahhoz a korhoz.

Sebes György