Miért nem árusíthatják egy hazatelepült vállalkozó külföldön bevált termékét?
Népszabadság * Cseri Péter * 2007. április 2.
Kis István Pál: Megpróbálok magyar gyártót keresniKép: Brenda TamásHiába kapott elismerést a tavalyi innovációs nagydíjpályázaton egy 83 éves soponyai vállalkozó-feltaláló az általa gyártott úgynevezett cementfestékek innovációjáért, mégsem forgalmazhatja a termékeit idehaza. Miért nem? – erre kerestük a választ.
Koprox. Így hívják azt a cementfestéket, amelyet az 1970-es évek végén az akkor még Olaszországban élő Kis IstvánPál a feleségével, Báder Éva építészmérnökkel közösen fejlesztett ki. A falfestékként és vakolatként felhasználható porkészítmény úgynevezett fehércementből és a Kisék által kidolgozott adalékanyagból áll. A koproxot vízzel hígítva ecsettel lehet felvinni a falra, éppúgy, mint a Magyarországon ma legelterjedtebb műanyag alapú festékeket.
– Csakhogy a mi cementfestékünket csak egyszer kell felkenni, mert utána évtizedekre megvédi a falat a vizesedéstől – állítja Kis István Pál. – Előnye, hogy vizes falakra is felvihető, sőt néhány napon belül kiszárítja a falfelületet, miközben a fal nem veszíti el a szükséges nedvességét és a légáteresztő képességét. Jól alkalmazható árvizek levonulása után a víz alá került házak falainak gyors kifestésére, az épületek mielőbbi lakhatóvá tételére.
Kis István Pál azt mondja: a koproxot Magyarországon évek óta nem forgalmazhatja. Hogy miért nem, így válaszol:
– Nem adok ki több mil- lió forintot egy engedélyért, amiért egyszer már fizettem. Ez számomra elvi kérdés – állítja Kis István Pál. – Tizenegy évvel ezelőtt megszereztem a cementfesték magyarországi árusításához az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) engedélyét, ami azonban öt év után lejárt. A termékem összetétele semmit sem változott öt év alatt, mégis az egész procedúrát meg kellett volna ismételnem, hogy tovább forgalmazhassam a koproxot Magyarországon. Hát azt már nem! Akkor inkább megelégszem a külföldi eladásokkal.
A 83 éves Kis István Pál élete nagyobb részét külföldön töltötte, csak 76 évesen költözött haza feleségével a Fejér megyei Soponyára. Még 1944-ben egy érettségi bizonyítvánnyal a zsebében hagyta el az országot, Kanadától Szomáliáig bejárta a fél világot, dolgozott traktorosként, kórházi ápolóként, kőolaj- és földgázkutatással foglalkozó cégeknél, majd a hetvenes évektől előbb Németországban, később Olaszországban alapított építőipari vállalkozásokat.
– Sok megrendelést sikerült szereznem az amerikai hadseregtől, amely abban az időben az európai támaszpontjain számos földbe süllyesztett objektumot alakított ki – mondja Kis István Pál – A megrendelő azt várta el, hogy a katonai létesítmények fala tökéletesen vízmentes maradjon. A koproxot egyébként később úgy fejlesz-tettük tovább, hogy vakolóanyagként érzékelhetően csökkentse a radont tartalmazó építőipari termékek radioaktív sugárzását, valamint alkalmassá tettük alagutak falának vízmentesítésére is.
Kis István Pál egy Róma melletti településen, Nepiben évtizedeken át vezette a saját cégeit, amelyek a koprox gyártásával, exportálásával és fejlesztésével foglalkoztak. A vállalkozó a kilencvenes évek közepén döntött úgy, hogy Magyarországra is megpróbálja bevezetni a termékét. Kiderült, hogy az Olaszországban kiadott és egyébként egész Európára vonatkozó forgalmazási engedélye idehaza nem érvényes.
– Ennek az az oka, hogy a koprox egyik alkotóeleme, a főként Olaszországból beszerezhető fehércement paraméterei nem felelnek meg a magyarországi szabványoknak – folytatja Kis István Pál. – Így itthon csak akkor árusíthatom a fehércementből készült termékeket, ha megszerzem hozzá az ÉMI egyedi engedélyét. Ezt egy alkalommal meg is tettem. De másodszor már nem fogom, még akkor sem, ha jogszabály írja elő.
Miközben a koproxnak jelenleg nincs érvényes ÉMI-engedélye, tavaly tavasszal a XIV. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton a bírálóbizottság elismerésben részesítette Kis István Pált, a „lakások és épületek falainak, cement- és (vas)beton felületek ökologikus és gazdaságos szigetelése és megerősítése terén elért jelentős innovációért.”
A koproxot jelenleg csak forgalmazni tilos Magyarországon, a gyártását semmi sem tiltja, így a Kisék soponyai házának udvarán lévő üzemben tavasztól őszig folyik a munka. A kész termékeket Olaszországban, Svájcban, Izraelben értékesítik. A 83 éves férfinak és feleségének nincsenek anyagi gondjai, különösen azok után, hogy a koprox gyártási technológiáját is eladták egy jelentős összegért egy olasz cégnek.
– Csak segíteni akartunk azzal, hogy hazahoztuk a cementfestéket, amit árvizek után a kormány vagy az önkormányzatok is alkalmazhatnának az omladozó házak falainak vízmentesítésére – mondja Kis István Pál. – Jelenleg idehaza senkinek sem adhatunk el belőle. Biztosan sokan furcsállják, hogy miért nem fizetek az engedélyezési eljárásért. Azért, mert bántja az igazságérzetemet. Erre a célra nem vagyok hajlandó pénzt kiadni.
Ám erre már nem is lesz szükség. Jó hírrel szolgált ugyanis érdeklődésünkre Pintér László, az ÉMI Kht. tanúsítványi és ellenőrzési irodájának vezetője, aki közölte: az uniós csatlakozás óta zajlik az építési termékekre vonatkozó előírások brüsszeli jogharmonizációja, amelynek eredményeként a különböző festékek ma már nem építési, hanem csupán építési célú termékeknek számítanak. Ez az átsorolás azt jelenti, hogy például a cementfestékre ma már nem vonatkoznak kötelező szabványok, bármelyik gyártó – így Kis István Pál is – szabadon forgalomba hozhatja a termékét, amelyhez saját magának kell minőségi tanúsítványt mellékelnie. Az ÉMI Kht.-nak ma már nem kell bevizsgálnia a cementfestéket, ugyanakkor a gyártó felelősséggel tartozik azért, hogy az általa feltüntetett minőségi paraméterek valósak.
– Ez jó hír, csak azt furcsállom, hogy az általam írt levelekre egyszer sem érkezett ilyen tartalmú válasz – mondja Kis István Pál. – Ha ez igaz, akkor megpróbálok keresni egy magyar gyártót. Hátha lesz belőle még valami.
