Forrás: Magyar Hírlap

A Fidesz elárulta a magyar konzervativizmust, amikor választói voksokért „összekeveredett” antiszemita csoportokkal. Gyurcsány Ferenc tegnap napirend előtt ezzel támadta az ellenzéki pártot. Azt ígérte, hogy ha érvényes és eredményes lesz a népszavazás, annak végeredményét a kormány kötelezőnek ismeri el.

Navracsics, Orbán, Semjén. Nem védik az árpádsávos zászlót (fotó: Németh András Péter )

„Menjetek, tegyétek vissza a kordont!” – kurjantotta egy szocialista képviselő tegnap a parlamenti patkóból kivonuló fideszesek és kereszténydemokraták után. A koreográfia a márciusi ünnep után sem változott: Gyurcsány Ferenc napirend előtti beszédét a két ellenzéki frakció tagjai nem hallgatták végig. Pedig a kormányfő jórészt őket és Orbán Viktor politikáját kárhoztatta. Mondanivalójának lényege az volt, hogy szélsőjobboldali szavazatokért a Fidesz és a KDNP hungarista, antiszemita erőkkel kokettál, és ezzel árt hazánk nemzetközi megítélésének.

A kormánypárti szónokok szerint a március 15-i ünnepen történtek jól mutatják, hogy a Fidesz kormánybuktató politikája sikertelen. Gyurcsány Ferenc abból, hogy a néhány száz rendbontó nem kapott tömegtámogatást a romboláshoz, azt a következtetést is levonta, hogy a választók többsége támogatja a kormány kiigazító intézkedéseit, a reformokat. A kormányfő a konzervatív hagyományok elárulásával vádolta a Fideszt, és a politikai háborúskodás befejezésére szólított fel.

Összefogásról, érdemi viták folytatásáról beszélt, ehhez véleménye szerint hiányzik az ellenzék alternatívája. Élesen támadta Orbán Viktort, és ünnepi beszéde alapján Csurka Istvánhoz hasonlította. A miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta nem keveredett össze ennyire a parlamentáris politika és a parlamenten kívül maradt ellenzék. „Soha ilyen radikális felszólítást az emberek nem hallottak arra, hogy szinte bármilyen eszközzel neki lehet menni a kormánynak, hogy semmi nem számít, csak a végeredmény” – mondta. Ennek kapcsán ígéretet tett arra, hogy az érvényes és eredményes népszavazás végeredményét a kormány magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A beszédet végighallgató Fidesz-frakció-vezető válaszában azt mondta: pártja nem védi az árpádsávos zászlót, mert az egyszerűen csak van. Navracsics Tibor álságosnak tartotta, hogy miközben a kormányfő megbékélésről, összefogásról beszél, szónoklatának nagy részében az ellenzéket szapulja. Később sajtótájékoztatón reagált részletesebben Gyurcsány szavaira, mivel a házszabály szerint ezt az ülésteremben nem tehette meg. Mint mondta, a kormányfő antiszemitázása csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a szánalmas kormányzásról. Szerinte a miniszterelnök a The Timesnak adott interjújában hangoztatott véleményével – ebben azzal vádolta a Fideszt, hogy érdekközösséget vállal az antiszemitákkal – új fejezetet nyitott politikájában, és visszautasította ezt a vádat. Mint mondta, a miniszterelnök exportcikké tette az antiszemitizmust, neki semmi sem drága, Magyarországot és a magyar embereket akarja lejáratni ezzel.

A kereszténydemokrata Semjén Zsolt szerint Gyurcsány és kormánya bukott meg morális értelemben. A frakcióvezető szocialista hahotázás kíséretében bizonygatta, hogy március 15-én a KDNP és a Fidesz rendezvényén kétszázezer ember tett hitet a márciusi ifjak öröksége, a béke és az igazságosság mellett. Szavait Szilvásy György kancelláriaminiszter cáfolta. Szerinte a Fidesz a szélsőséges, radikális uszító politikai bűnözőknek nyitott utat. A nemzeti ünnepen politikai nagygyűlést tartott, ahol számításai szerint ötven-hetvenezer ember volt negyedmillió helyett. A miniszter létszámcuminak nevezte az egyre nagyobb tömegről szóló számokat.

Még szintén napirend előtt, a hozzászólásokra reagálva, Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az ellenzéki megfélemlítés nem érte el célját. „Ha kell, ezt a küzdelmet a tisztességes, jóhiszemű Magyarországért, az emberi méltóság megőrzéséért, meg fogjuk nyerni, mert az ország többsége pokolba kívánja az antiszemitizmust (…) és pokolba kíván minden olyan törekvést, amely ennek menekülő utat kíván nyújtani.”

A kormányfő megkövette az MDF elnökét is, aki kifogásolta, hogy egy kalap alá vette az ellenzéket. „Van egy anarchista magatartású és van egy európai értelemben vett, cselekvő ellenzék” – mondta Dávid Ibolya. A politikus kritizálta a rendőrséget, mert nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozzák a randalírozókat az ünnepi rendezvények megzavarásában.

Szabó Zoltán szocialista képviselő azt idézte fel, amikor 1992. október 23-án Göncz Árpád köztársasági elnököt kifütyülték, Orbán Viktor pedig rendőri fellépést sürgetett.

Élesen támadta a Fidesz-KDNP pártszövetséget Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is. Szerinte a Fidesz egy nyelvet beszél a gyújtogatókkal. Mindkét csoport azt mondja, a kormány nem legitim. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt firtatta, hogy fenntartható-e még az „egy a tábor” jelszó, például Wittner Máriával, aki a Jobbik rendezvényén politikai foglyok kiszabadítására szólított fel.

Németh Era