Bukott politika a kormánybuktatás
A miniszterelnök szerint a kormánybuktató ellenzéki politika, az ellenzék szerint pedig a kabinet bukott meg március 15-én. A kormányoldal szerint az ellenzék nem határolódott el a szélsőségektől, a Fidesz ezt cáfolta. Gyurcsány Ferenc bejelentette, az ellenzék kezdeményezte érvényes és eredményes népszavazás végeredményét a kormány magára nézve kötelezőnek tartja majd.
A kormány megbuktatását célzó ellenzéki politika megbukott – így kezdte Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalását, melyben lényegében a március 15-én történt zavargások lehetséges okait boncolgatta. Az ellenzék képviselői – köztük Orbán Viktor Fidesz-elnökkel – immár hagyományosan kivonultak a miniszterelnöki beszéd előtt a teremből. A kormányfő azt mondta, a rendszerváltás óta nem keveredett össze ennyire a parlamenti és az utcai, radikális, szélsőséges politika. Gyurcsány szerint Magyarország többsége tiszteletben tartja az Alkotmányt és – mint fogalmazott – nem ad támogatást a kalandorpolitikának.
A kormányfő a szocialista-liberális oldal erősségét hangsúlyozta: a zavargások ellenére a frakció kiáll a kormány mellett, a kabinet „csorbítatlanul végigviszi” a kiigazítás és a reform politikáját. Ezzel szemben szerinte a magyar ellenzék károkat szenvedett. A Fidesznek címezve azt kérdezte, megérte-e összekeveredni a szélsőségekkel, hogy a jobboldali radikálisok szavazatait ne veszítsék el. Szerinte a legnagyobb ellenzéki párt elárulta a magyar konzervativizmus hagyományait, politikájával önmagát emészti fel, és egyenlőségjelet lehet már tenni Orbán és Csurka István MIÉP-elnök között. Nehezményezte, hogy a Fidesz nem határolódik el az árpádsávos zászlót lengetőktől, a tojásdobálóktól, a karlendítőktől, és közben kettős beszéddel operál.
A miniszterelnök, utalva Orbán Viktor korábbi kijelentésére – egy sikeres népszavazás után el lehet kergetni a kormányt -, azt mondta: az érvényes és eredményes népszavazás végeredményét a kabinet magára kötelező érvényűnek tartja, a népakaratot érvényesíteni fogják. Gyurcsány együttműködést szorgalmazott, és arra szólította fel az ellenzéket, hogy álljanak elő egészségügyi, nyugdíj- vagy oktatási programmal. A Fidesznek kevélység helyett jámborságot tanácsolt, és arra kérte, hogy erőszaktevés helyett hívjon fel nyugalomra.
Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető nehezményezte, hogy a kormány úgy akar párbeszédet, hogy közben támadja, rágalmazza az ellenzéket. Jelezte, nem védik az árpádsávos zászlót, mert azt nem kell, és emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz elhatárolódott a fővárosi ünnepségen a tojásdobálóktól. Felolvasott egy, a Batthyány család leszármazottai által írt levelet, mely szerint az utódok visszataszítónak tartják, hogy Gyurcsány hivatkozási alapul használja ősük nevét. Navracsics hisztériakampánynak minősítette a kormány politikáját, azt mondta, nem támogatnak szélsőségeseket, és a Fidesz nem használ kettős beszédet.
Navracsics Tibor később sajtótájékoztatón is határozottan visszautasította a Fideszt ért antiszemitizmus vádját és azt a gyakorlatot, hogy az idegengyűlölet-kártyát – mint fogalmazott – rutinszerűen előhúzzák, a nemzetközi sajtó előtt meglengetik, és ezzel próbálják lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot.
Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője Gyurcsány ellenzékbuktató mondataival szemben azt állította, hogy a kormány bukott meg szakmai és morális értelemben. Szerinte a kabinet háborút visel a nemzete ellen, de a népszavazással majd a nép beírhatja a kormány ellenőrzőjébe az elégtelent. Megismételte pártja korábbi véleményét, mely azt sugallta, hogy talán nem lehetett véletlen, hogy pont március 15-én fogták el a tavalyi tévéostrommal és a 2002-es hídfoglalással elhíresült Budaházy Györgyöt. Ezt később Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető úgy figurázta ki, hogy a kormánypártiak dobálták meg magukat tojással. Lendvai felszólalásában azt firtatta, hogy a Fidesz a szélsőségeseivel közösséget vállal-e?
– Most ment el a kedvem az egésztől – ezzel kezdte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a felszólalását, melyben arra szólította fel a törvényhozókat, hogy ne foglalkozzanak Orbán Viktorral. Hiszen szerinte a fideszes politikus minden megnyilvánulása az „eszement” sértettségről szól, arról, hogy elvesztett két választást, és nem bírja kivárni a következő választásokig tartó időszakot. A Fidesz beszéde szerinte sem kettős beszéd, hanem teljesen egyértelmű: „egyik úgy hőbörög, hogy felgyújtja a kukákat, a másik úgy, hogy el lehet kergetni a kormányt”. Kuncze kijelentette: letett arról, hogy a magyar politikában egységet lehet létrehozni.
Dávid Ibolya MDF-elnök azt kifogásolta, hogy Gyurcsány összemosta pártját az ellenzékkel, mivel szerinte egy anarchista és egy cselekvőalapú ellenzékiség is létezik Magyarországon. Dávid úgy vélte: bűncselekmények sorozata valósult meg március 15-én. Az esetek nagy számarányához képest szerinte csak elenyésző számban indított eljárást a rendőrség. A kormányfő viszontválaszában megkövette Dávidot. Ígérte, az ellenzéki pártok között különbséget fog tenni. A miniszterelnök, utalva Wittner Mária fideszes képviselő beszédére, melyben magyarhitű kormányfőt javasolt, azt mondta: „ez nem a gyanú árnyéka, hanem maga a sár, a XX. század mocska.” Úgy fogalmazott: „az ország pokolba kívánja az antiszemitizmust és mindent, ami ennek menedéket akar adni.”
Arató Judit, Fazekas Ágnes, Pungor András
Keretes cikkek
Gázvezetékek és dilemmák
Kibújt a szög a zsákból – közölte a fideszes Németh Zsolt, amikor arról beszélt, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc „keresztbe fekszik” az unió erőfeszítéseinek, hiszen a közösségi energiapolitikával szemben Oroszország törekvéseit szolgálja. A külügyi bizottság ellenzéki elnöke azt tudakolta a külügyminisztertől, hivatalosan is döntött-e már arról a kormány, hogy kiszáll az unió által kezdeményezett Nabucco gázvezeték megvalósításából. Németh közölte, az International Herald Tribune keddi számában arról írnak, hogy a miniszterelnök a Nabucco helyett az orosz Kék Áramlat gázvezeték magyarországi kiépítése mellett kötelezte el magát. Göncz Kinga azt mondta, a hazai gázellátás 80 százalékát Oroszország biztosítja ugyan, ám Magyarország az egyik legfőbb szorgalmazója a közös EU-s energiapolitikának. De mert még egyik projekt sem valósult meg, az országnak minden megoldásra nyitottnak kell lennie. A két gázvezetékterv, a Nabucco és a Kék Áramlat egyébként nem zárja ki egymást, ám egyszerre csak az egyik építhető meg. A kérdés az, hogy melyikre kerüljön sor először. Mind a két vezeték egy-egy már meglévőnek a meghosszabbítása lenne. Mind az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlatot, mind pedig az Azerbajdzsánból Törökországba tartó Nabuccót a Balkánon és Magyarországon át Észak-Olaszországig terjesztenék ki. A Nabucco előnye az lenne, hogy csökkentené Európa függését az orosz gáztól, hátránya viszont az, hogy a fő szállító országok (Irán és Irak) egyáltalán nem tekinthetők stabilnak. A Kék Áramlatot a stabilnak tekinthető Oroszországban töltenék fel, ám ennek megépítése csak tovább növelné Európa függőségét.
Orbán 1992-ben még tudta
A napirend előtti fölszólalások többsége szintén a március 15-i eseményekhez kapcsolódott. Amikor október 23-án kifütyülték Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt, Orbán Viktor Fidesz-elnök a parlamentben azt mondta, hogy a rendőrségnek föl kellett volna lépnie. Erre Szabó Zoltán emlékeztetett. Az MSZP frakcióveztető-helyettese felidézte az 1992-es parlamenti jegyzőkönyvet, mely szerint Orbán kijelentette, megértik a kormány nehéz helyzetét, mert választania kellett saját, náci viseletbe öltözött hívei és az ország elnöke között, és nem az elnököt választották. Szabó szerint most a Fidesz-elnöknek kell választania a fasiszta zászlókat lengető hívei és a demokratikus jogállam között, és szerinte nem az utóbbit választja. Megjegyezte, Orbán tizenöt éve még tudta, mit jelent az árpádsávos zászló, ma már nem. Elmondta, Orbán 1992-es beszédében az is szerepelt, hogy a kormánytagok nem vállaltak szolidaritást Göncz Árpáddal, holott szerinte ez kötelességük lett volna. Kijelentette, Orbán tizenöt éve arra szólította föl a kormányt, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a szélsőjobbal, most pedig neki kellene ezt megtennie. A KDNP-s Simicskó István szerint méltó ünneplés volt március 15-én, a többség békésen ünnepelt. Nekik – tette hozzá – köszönet jár, ők nem ültek föl sem a provokációnak, sem a rémhíreknek. Simicskó furcsának találta, hogy Demszky Gábor főpolgármestert a röpülő tojásokkal szemben fekete esernyőkkel védték. Vajon tudta, hogy megdobálják majd? – kérdezte. A kancelláriaminiszter válaszában kijelentette, hogy március 15-én a rendőrség szakszerűen járt el. Szilvásy György kijelentette, a szélsőségeseknek nyitott utat a Fidesz az elmúlt hónapokban a kettős beszéddel, majd nyílt utalásokkal, az árpádsávos zászló felvállalásával, azzal, hogy a nemzeti ünnepen politikai nagygyűlést tartottak megemlékezés helyett. A miniszter szerint egyébként – szemben a Fidesz által emlegetett negyedmillióval – 50-70 ezer ember volt jelen a párt rendezvényén. Az MDF-es Boross Péter arra kérte a rendészeti minisztert, hogy a beszédek megzavarását, a bekiabálásokat, dobálásokat minősítsék a rendőrség által üldözendő cselekmények. Petrétei József erre azt mondta, a rendőrségnek az említett esetekben kötelessége eljárni, és több nyomozás folyik.
Mondatok az árpádsávos zászlóról
Kuncze Gábor (SZDSZ): „Az árpádsávos zászlóval mint történelmi zászlóval nincsen semmi baj, csak szerintem nem lengette a kezét Árpád, amikor ez a zászló egyébként még nem is létezett.” Lendvai Ildikó (MSZP): „Megdobáltuk magunkat tojással, mert szeretjük, előzőleg árpádsávos zászlókat lobogtattunk saját magunkkal szemben (…), majd később én voltam Budaházy, rég akartam egy jó kis parókát.” Navracsics Tibor (Fidesz): „Kérem szépen, nem védjük az árpádsávos zászlót – az árpádsávos zászló van. Van. Ön (Gyurcsány Ferenc – a szerk.) például március 15-én kétszer is érintkezett vele. Nem láttam, hogy menekült volna (…).”
