Forrás: Népszava

Az ötéves Terror Háza Múzeum előtt tart holnap nagygyűlést a Fidesz. Az elmúlt hetekben a jobboldali sajtó célkeresztjébe került Schmidt Mária által vezetett intézmény megalakulása óta megosztja a közvéleményt.

Megemlékezést tart a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Háza Múzeum előtt a Fidesz. Az ellenzéki párt prominensei közül Pokorni Zoltán és Szájer József szólal majd fel, de némi meglepetésre a múzeum főigazgatója, Schmidt Mária is beszédet mond az Andrássy út 60. előtt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem szólal fel, pedig öt éve az ő beszédével nyitotta meg kapuját a Fidesz-kormány egyik legfontosabb intézménye. Pokorni és Szájer megszólalása ugyanakkor indokoltnak tűnik; előbbi még oktatási miniszterként rendelte el, hogy február 25. – Kovács Béla, az egykori Kisgazdapárt főtitkára 1947-es letartóztatásának napja – legyen a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Szájer pedig az utóbbi időben – így az 56-os forradalom 50 éves évfordulóján – mindent elkövetett az Európai Parlamentben, hogy a kommunizmus magyarországi áldozatairól szót ejthessen.

Az intézménynek helyet adó épület jól ismert a magyar történelemből; 1944-ben a nyilasok „Hűség Háza” volt, 1945 januárjától a Politikai Rendészeti Osztály, majd ennek utódszervezetei – a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), 1948-tól a Belügyminisztérium­ Államvédelmi Hatósága ­(ÁVH) – székházául szolgált. A Schmidt­ Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy múzeumot hozzon létre a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására. Az intézmény rekordgyorsasággal, a megvásárlásától számítva másfél év alatt készült el; a neoreneszánsz stílusú, háromemeletes bérházat kékre festették, mattüveggel látták el, a járda fölé pedig fekete pengefalat húztak. A kiállítás és a múzeum belső kivitelezési költségei elérték a 2,9 milliárd forintot. A 2002 februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója is az alapítvány vezetője, Schmidt Mária történész – nem mellesleg Orbán miniszterelnök akkori főtanácsadója – lett.

A múzeum – a történészszakma csaknem egyöntetű véleménye szerint – felemásan mutatja be a két véres korszakot. A kiállítás legtöbb terme a kommunista diktatúra rémtetteiről szól, a jobboldali terrort csak 1944. október 15-től, a nyilas hatalomátvételtől mutatja be, holott akkorra már több százezer zsidót deportáltak. Schmidt Mária még a 2002-es megnyitó előtt azt mondta: az épületnek legalább tíz-húsz éve el kellett volna készülnie, hiszen nem történt meg a múlt e fejezetének lezárása, s a kiállítás talán aprócska elégtételt adhat az áldozatoknak, és lelkiismereti vizsgálatot tarthatnak azok, akiknek közük volt a kegyetlenkedésekhez.

Nem sokkal az átadás után a brit Financial Times már úgy látta, hogy az ünnepélyes megnyitón az intézmény a Fidesz és a radikális jobboldal gyülekezőhelyévé vált. (A megnyitó idejére – az akkor még parlamenti párt – MIÉP tüntetést rendezett a MSZP Köztársaság téri székháza előtt, majd átvonultak a Terror Háza Múzeum elé, ahol csatlakoztak az Orbánra kíváncsi tömeghez.) A szocialistákat ugyanakkor a lap szerint kellemetlenül érintette, hogy a Fidesz történelmi témákat használ a választási kampányban. ­A múzeum megnyitásakor például kötelességüknek érezték, hogy bocsánatot kérjenek a magyarországi baloldal múltbeli bűnei miatt. A Fidesz és a jobboldal azóta is minden év február ­25-én rendszeresen nagygyűlést, megemlékezést tart az épület előtt.

A 2002-es megnyitón Orbán azt mondta, vannak házak, amelyek története fojtogató, az Andrássy út 60. is ilyen épület. Eljött a nap, hogy mindenki megismerheti az épület történetét, és ezzel a történelmünket is, ezért „a múltból soha semmit nem szabad eltörölni”. Az akkori kormányfő úgy vélte, a múzeum létrehozásával az utolsó pillanatban csuktuk rá a XX. századra a kaput. Az egyéves évfordulón a leváltott kormányfő már arra szólította fel az emlékező tömeget, hogy védjék meg az intézményt a baloldaltól. Tavaly Orbán az épület előtt jelentette be, hogy a Fidesz elnöksége felkéri Wittner Máriát: a választásokon induljon a párt országos listáján.

S. Z.

Keretes cikkek

Kistafírozta a Fidesz a múzeumot

A Terror Háza Múzeum nemcsak vitatott kiállítása miatt vált a napi sajtó állandó témájává, hanem a finanszírozási helyzete miatt is. Már az intézmény létrehozására sem sajnálta a pénzt az Orbán-kormány, de néhány nappal a 2002-es választás előtt újabb 200 millió forintot juttattak a múzeumnak, amit májusban további mintegy 300 millióval fejeltek meg. ­A baloldali kormányok azonban csökkentették ezt az összeget, s minden évben akadt egy-két kormánypárti képviselő, aki tovább kurtította volna az intézmény büdzséjét. 2003-ban például csak Medgyessy Péter kormányfő javaslatára kaptak plusz 100 millió forintot a büdzsében szereplő 180 millió helyett.

Simon Zoltán

Orbán-főtanácsadó a Magyar Nemzet célkeresztjében

Új jobboldali párt alapítására készül Schmidt Mária – írta január közepén a Magyar Nemzet, a főigazgatót nevezve meg az Orbánt eltávolítani óhajtó elégedetlen csoportok vezetőjeként. „A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvánosan és nem nyilvános körben tett megnyilatkozásai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – írta a vélemény rovatban egy Horváth Zsolt álnevű szerző. Az információink szerint a Magyar Nemzet egyik vezető munkatársa által írott cikk szerint Schmidt megbeszéléseket kezdeményezett egy új jobboldali párt létrehozása érdekében a Fidesz politikusaival, polgármestereivel, de politikai szándékainak eléréséhez „a nagytőke képviselőiben lelt társakra”. Itt „egy milliárdos üzletembert”, Nobilis Kristófot, az Index tulajdonosát és két ismert bankárt, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját, illetve Spéder Zoltánt, az OTP nemrég távozott alelnökét neveztek meg.

Simon Zoltán