Külföld 2007-01-29 19:06
Egyre rosszabb az Egyesült Államok nemzetközi szerepének megítélése
A BBC World Service felmérése (A teljes anyag magyarra fordított változata)
Az elmúlt évben jelentősen rosszabbodott az Egyesült Államok szerepének nemzetközi megítélése: erről tanúskodik a BBC Nemzetközi Szolgálatának (World Service) felmérése, amely 25 országban több mint 26 ezer ember megkérdezésén alapul.*
Miközben az Egyesült Államok kormánya arra készült, hogy újabb 21 500 katonát küld Irakba, a felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 73 százaléka ellenzi az Irakkal kapcsolatos amerikai politikát.
A felmérés azt mutatja, hogy abban a 18 országban, ahol már korábban is készült közvélemény-kutatás, a két évvel ezelőtti méréshez képest tavaly 4 ponttal, a tavalyi eredményekhez képest most újabb 7 ponttal – 36 százalékról 29 százalékra – csökkent az Egyesült Államok nemzetközi szerepét főleg pozitívan megítélők száma.
A felmérésben résztvevő a 25 országban az állampolgárok 49 százaléka most azt mondja, hogy az Egyesült Államok leginkább negatív szerepet tölt be a világban.
A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) véli úgy, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keleten több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz, és csak 17 százalék szerint játszanak az amerikai csapatok stabilizáló szerepet.
A felmérésből kiderül, hogy a világ polgárai nem helyeslik azt, ahogyan az Egyesült Államok kezeli a külpolitikának a kutatók által vizsgált hat területét. Az iraki háború (73 százalékos elutasítás) után, a vizsgált 25 országban nem tartják helyesnek azt, ahogyan az Egyesült Államok kezeli a guantánamói foglyok ügyét (67 százalék), Izrael és a Hezbollah háborúját (65 százalék), Irán atomprogramját (60 százalék), a globális felmelegedést (56 százalék), és Észak-Korea nukleáris programját (54 százalék).
Steven Kull, a Program on International Policy Attitudes (a nemzetközi politika megítélésének kutatásával foglalkozó) igazgatója megjegyezte: „A nemzetközi közvélemény szerint az Egyesült Államok manapság aligha tud olyat tenni, amit helyeselni lehet”.
Összesen 26 381 ember válaszolt 25 országban a BBC kérdéseire. A közvéleménykutatást a GlobeScan nemzetközi intézet végezte el, együtt a Program on International Policy Attitude-dal (PIPA) és a Maryland Egyetemmel. A GlobeScan hangolta össze a munkát 2006 november és 2007 január között, amely időszak nagyjából egybeesett az amerikai időközi választásokkal.
Doug Miller, a GlobeScan elnöke kiemelte: „Az amerikai kormányzatnak az a minapi döntése, hogy még több katonát küld Irakba, ellenkezik a nemzetközi közvélemény megítélésével, amely szerint a térségben való amerikai jelenlét több konfliktust generál, mint amennyit megelőz. Ez a magatartás valószínűleg tovább ront Amerikai megítélésén”.
A 25 országból 18-ban a leginkább uralkodó vélemény az, hogy az Egyesült Államok befolyása általában negatív; öt országban az elfogadott általános nézet szerint ez a befolyás pozitív, és végül két országban a vélemények egyenlő arányban oszlanak meg. A legpozitívabb vélemények Nigériában (72 százalék szerint inkább pozitív) és a Fülöp-szigeteken (szintén 72 százalék) hangoztak el, míg a legnegatívabb ország Németország (74 százalék szerint inkább negatív), valamint Indonézia (71 százalék).
A legnagyobb mértékben tavaly négy olyan országban csökkent a pozitív megítélés mértéke, amely eddig inkább hajlott az Egyesült Államok kedvező megítélése felé. Lengyelországban a pozitív megítélés a múlt évi 62 százalékról 38 százalékra esett. A Fülöp-szigeteken a nagyon magas 85 százalék 13 ponttal – a még mindig magas 72 százalékra – csökkent. Indiában a csökkenés: 44 százalékról 30 százalékra. Indonéziában ez a mutató 19 pontot zuhant – 40 százalékról 21 százalékra -, talán azért, mert elhalványult az emberekben az indonéziai cunami által sújtott embereknek adott amerikai segítség emléke.
A megkérdezettek válaszoltak kijelölt külpolitikai kérdéskörökre is. A 25 ország zömében a legáltalánosabb vélemény szerint nem helyeselhető, ahogy az Egyesült Államok az iraki kérdést kezeli (21 ország), ahogyan a guantánamói és a másutt őrzött foglyokkal bánik (22 ország), ahogyan a Hezbollah és Izrael libanoni háborúját intézte (20 ország), ahogy Irán atomprogramjával foglalkozott (20 ország), ahogyan Észak-Korea nukleáris prograjára reagált (19 ország), vagy ahogyan a globális felmelegedéssel, klímaváltozással foglalkozik (19 ország).
Kiemelkedően népszerűtlen az amerikai közel-keleti katonai jelenlét. A 25 ország közül 23-ban az a vélemény az uralkodó, hogy ez a jelenlét „több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz”. Egyetlen országban (Nigériában) van csak olyan közös vélemény, amely szerint az amerikai jelenlétnek stabilizáló szerepe van.
Érdekes, hogy az amerikai közvéleménynek is súlyos kételyei vannak az amerikai külpolitikát illetően. A többség (57 százalék) rosszallja, ahogyan Amerika az iraki háborút, a globális felmelegedést és klímaváltozást (54 százalék) kezeli, míg általában a többség (50 százalék) nem helyesli, ahogyan az amerikaiak bánnak a guantánamói és más foglyokkal vagy Irán nukleáris programjával. A vélemények megoszlanak a libanoni háború kezelésének amerikai módjáról. Az egyetlen terület, ahol a többség (50 százalék) lényegében helyesli az amerikai politikát, az Észak-Korea nukleáris programja. Az amerikaiak többsége (53 százalék) azt mondja, hogy az amerikaiak közel-keleti jelenléte „több konfliktust okoz, mint amennyit megelőz”, és csak 33 százalék szerint jelent stabilizáló erőt.
Szélesebb értelemben az amerikaiak többsége (57 százalék) azt mondja, hogy az Egyesült Államok inkább pozitív befolyást gyakorol a világra. Ez csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti 63, és a két évvel ezelőtti 71 százalékhoz képest.
Részletes adatok országok szerint:
Európa:
Nagy-Britannia: A többség (57 százalék) változatlanul általában negatívan ítéli meg az Egyesült Államok nemzetközi befolyását, miközben mindössze 33 százalék véli az amerikai hatást általában pozitívnak – ez enyhe csökkenés a 2006-os korábbi 36 százalékhoz képest. A briteknek jelentős mértékben negatív nézeteik vannak arról, ahogyan az Egyesült Államok a külpolitikai kérdéseket kezeli. A túlnyomó többség (81 százalék) nem helyesli az Egyesült Államok iraki politikáját, a guantánamói és más foglyok básmódját (76 százalék), a libanoni izraeli-Hezbollah háborút (70 százalék), Irán nukleáris programját (64 százalék). Alacsonyabb szinten ugyan, de továbbra sem tetszik nekik, ahogyan Amerika kezeli a globális felmelegedést (79 százalék) és Észak-Korea atomprogramját (55 százalék). A brittek 72 százaléka úgy látja, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte a Közel-Keleten „több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz”. Csak 14 százalék hiszi úgy, hogy a térségben az Egyesült Államok stabilizáló szerepet tölt be.
Németország: Tavalyhoz képest lényegesen romlott a németeknek az amerikaiak nemzetközi befolyásáról alkotott képe. A negatív vélemények aránya 65 százalékról 74 százalékra nőtt. Csak 16 százalék mondta azt, hogy az Egyesült Államok pozitív befolyást gyakorol a világra, ez az arány korábban 21 százalék volt. A negatív vélemények növekedését tükrözi az is, ahogyan a németek figyelik az iraki háború amerikai kezelését. A túlnyomó többség (88 százalék) nem helyesli az amerikai magatartást ebben a kérdésben. Keményen ítélkeznek a németek Amerika felett Guantánamo ügyében (89 százalék nem helyesli), a globális felmelegedés kérdésében (84 százalék elítélő vélemény), és az izraeli-Hezbollah háborúról (74 százalék elítéli). Szignifikáns többség ítéli el az iráni nukleáris politika amerikai kezelését (64 százalék), és az észak-koreai atompolitika amerikai megítélését (56 százalék). Hetvenhárom százalékuk úgy hiszi, hogy az Egyesült Államok destabilizáló szerepet játszik a Közel-Keleten, és csak 17 százalék hiszi úgy, hogy az amerikaiak stabilizáló erőt jelentenek a térségben.
Franciaország: A franciák véleménye az amerikaiakról meglehetősen negatív, ez a vélemény csekély mértékben változott, miután erősen zuhant 2005 és 2006 között. A franciák 69 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Álamok leginkább negatív hatást gyakorol a világra, ez az arány csak valamivel volt jobb (65 százalék) tavaly. Huszonnégy százalékuk tartja úgy, hogy Amerikai befolyása leginkább pozitív. A franciáknak az amerikai külpolitikáról vallott véleménye még rosszabb: 92 százalék elítéli az amerikai politikát Irakban, 86 százalék nem helyesli a globális felmelegedéssel kapcsolatos amerikai magatartást, 82 százalék bírálja a guantánamói foglyok bánásmódját és 81 százalék nem helyesli az izrali-Hezbollah háborúban mutatott amerikai állsápontot. Valamivel enyhébben ítélik meg az amerikaiakat a két nukleáris vitában tanúsított magatartásukért, de a nagy többség (77 százalék) mégis ellenzi az iráni nuleáris program, valamint az észak-koreai atomprogram (67 százalék) amerikai kezelését. A franciák 80 százaléka véli úgy, hogy az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz, és tízből kevesebb mint egy (9 százalék) tartja stabilizáló erőknak az amerikaiakat a térségben.
Oroszország: Az oroszok most jóval negatívabban minősítik az amerikai befolyást a világban, tavalyhoz képest arányuk 52 százalékról 59 százalékra nőt. Az amerikai külpolitikával kapcsolatos orosz megítélés nem annyira negatív Oroszországban, mint másutt a világban, de a túlnyomó többség (82 százalék) ott is elítéli az iraki háború kezelését. A szignifikáns többség (64 százalék) rosszallja az izraeli-Hezbollah háborúban tanúsított amerikai magatartást, a guantánamói foglyok ügyének kezelését (57 százalék). A relatív többség (36 százalék) nem helyesli Amerika álláspontját a globális felmelegedés kérdésében, viszont 26 százalék helyesli álláspontját. Az oroszok egyértelműen rombolónak tartják az amerikai katonai jelenlétet a Közel-Keleten: 72 százalékuk véli úgy, hogy több konfliktust provokálnak, mint amennyit megelőznek. Mindössze 7 százalék szerint jelentenek stabilizáló erőt.
Olaszország: Viszonylag mérsékeltnek tekinthető az olaszoknak az amerikaiak nemzetközi befolyásról vallott álláspontja, a relatív többségnek (47 százalék) van rossz véleménye róla, miközben 35 százalékuk szerint ez a befolyás pozitív – ez az arány lényegében nem változott tavaly óta. Az olaszok azonban rendkívül kritikusak az iraki háború amerikai kezelését illetően (81 százalék), a guantánamói foglyok ügyében (82 százalék) és a globális felmelegedés megközelítésének amerika módjával kapcsolatban (74 százalék). Az olaszok 70 százaléka nem helyesli az amerikai magatartást az izraeli-Hezbollah háborúban, és 60, illetve 58 százalékuk pedig az iráni, illetve az észak-koreai atomvitában képviselt amerikai álláspontot rosszallja. Az olaszok nagy többsége (69 százalék) azt mondja, hogy az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz, és csak 17 százalék tartja stabilizáló erőnek.
Portugália: A portugálok többsége (55 százalék) általában negatívan ítéli meg az amerikaiak nemzetközi befolyását, miközben 29 százalék hiszi azt pozitívnak: az amerikai külpolitika negatív megítélése elterjedt vélemény Portugáliában és a nagyon nagy többség bírálja az guantánamói foglyok amerikai kezelését (84 százalék), az iraki háború amerikai politikáját (83 százalék), a globális felemelegedés ügyét ((79 százalék) és az izraeli-Hezbollah háborúban tanúsította amerikai magatartást (72 százalék). A portugálok hajlamosak negatívan megítélni azt, ahogyan az Egyesült Államok a nukleáris vitákat kezeli: 57 százalék elítéli az Iránnal, 51 százalék pedig az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai álláspontot. A franciák hetvenhét százaléka úgy véli, hogy az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten több konfliktust idéz elő, mint amennyit mgelőz, és csak 15 százalék tartja az amerikai jelenlétet stabilizáló erőnek.
Lengyelország: A lengyelek régóta a legpozitívabb érzelmeket sugározták az amerikaiak felé Európában, újabban viszont látványosan hűvösebb nézeteket vallanak, bár a többségi vélemény még mindig pozitív. A pozitív vélemények aránya 62 százalékról 38 százalékra esett, a negatív vélemények aránya jelentősen nőtt. Lengyelországban kevésbé negatívan ítélik meg az amerikai külpolitikát, mint Nyugat-Európában, bár a többség elítéli a guantánamói foglyok kezelését (61 százalék), és Irak ügyét (52 százalék). Több lengyel nyilvánít elítélő véleményt az izraeli-Hezbollah háborúról (40 százalék), mint amennyi megtartja magának az álláspontját; ugyanez a helyzet a globális felmelegedés ügyében, mert az amerikai álláspontot 31 százalékuk nem helyesli. Ennél pozitívabb az észak-koreai atomvitában tanúsított amerikai álláspont megítélése, mert azt a lengyelek 39 százaléka helyesli. A lengyelek többsége (56 százalék) azt tartja, hogy a közel-keleti amerikai katonai jelenlét több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz. Csak 16 százalék tartja az amerikaiakat stabilizáló erőnek.
Magyarország: A magyarokat megosztja az Egyesült Államoknak a világra gyakorolt hatása: 29 százalék szerint az amerikai befolyás pozitív és 31 százalék szerint leginkább negatív. A legnagyobb arányban (40 százalék) azonban elutasították azt, hogy konkrét álláspontot fogalmazzanak meg. Az egyes amerikai külpolitikai kérdésebben a vélemények mégis túlnyomórészt negatívak, a nagy többség nem helyesli az iraki kérdés amerikai kezelését (70 százalék), a guantánamói foglyokkal való bánásmódot (69) százalék). A magyarok kritikusan ítélik meg az izraeli-Hezbollah háború amerikai megközelítését (57 százalék nem helyesli), az iráni atomprogram (55 százalék), a globális felmelegedés (53 százalék) és az észak-koreai nukleáris helyzet (50 százalék) amerikai kezelését. Az európai közvéleményhez hasonlóan a magyarok is egyértelműen romboló, bomlasztó erőnek tartja az amerikai katonák közel-keleti jelenlétét, 58 százalékuk véli úgy, hogy több konfliktust generálnak, mint amennyit megelőznek, és csak 13 százalék tartja azokat stabilizáló erőnek.
Ázsia
Indonézia: Az Egyesült Államok indonéziai megítélése tavaly rohamosan romlott. A nagy többség (71 százalék) ma úgy tartja, hpogy az amerikai befolyás jobbára negatív – ez a mutató 2006-ban még 47 százalék volt. Az amerikaiak pozitív megítélése 40 százalékról 21 százalékra csökkent. Ez a drámai módon megváltozott negatív álláspont megfelel az amerikai külpolitika szélesebb értelemben vett megítélésének. A túlnyomó többség (85 százalék) nem helyesli az amerikaiak iraki politikáját, az izraeli-Hezbollah háborút Libanonban (81 százalék), az iráni nukleáris programot (77 százalék), Észak-Korea atomfegyver-programját (73 százalék) és a guantánamói foglyokkal való bánásmódot (72 százalék). Az indonéziaiak többsége (52 százalék) azt sem helyesli, ahogyan Amerika kezeli a a globális felmelegedést. Nem meglepő, hogy Indonéziában a megkérdezettek 83 százaléka romoblónak tartja az amerikai katonai erők jelenlétét a Közel-Keleten, és nem tartják azt stabilizáló erőnek.
Kína: A kínaiak véleménye ugyan negatív maradt, de az elmúlt évben némileg javult. A világra gyakorolt pozitív amerikai befolyásról alkotott vélemények aránya 22-ról 28 százalékra nőtt, miközben a negatív vélemények aránya 62-ről 52 százalékra csökkent. A legtöbb területen azonban az amerikai külpolitikáról alkotott kínai vélemény továbbra is negatív: a nagy többség, 83 százalék nem helyesli az iraki helyzet amerikai kezelését, kétharmaduk (66 százalék) pedig elítéli az amerikai akciókat az izraeli-Hezbollah háborúban. A kínaiak 60 százaléka nem helyesli az amerikai magatartást az iráni atomkonfliktusban, 56 százalék pedig az észak-korerai nukleáris vitábaban. A guantánamói foglyokkal szembeni bánásmódot a kínaiak 59 százaléka ítéli el és csak egy csekély relatív többség, 39 százalék helyesli a globális felmelegedés amerikai kezelését. A kínaiak többsége (72 százalék) azt tartja, hogy, hogy az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz.
India: Bár az indiaiak inkább hajlanak az amerikaiak meglehetős pozitív megítélésére, mostanában inkább megosztottak és sokan nem is hajlandók véleményt mondani. Az amerikaiak nemzetközi befolyásáról vallott pozitív vélemények aránya erősen lezuhant – 30 százalékra (a 2005-ös 54 százalékhoz és a 2006-os 44 százalékhoz képest), miközben a negatív vélemények aránya rohamosan emelkedett 28 százalékra (a 2006-os 17 százalékról). Az indiaiak megosztottak az iraki háború kezelése ügyében is (44 százalék nem, 41 százalék viszont helyesli). Ugyanez a helyzet az izraeli-Hezbollah háború kérdésében: 37 százalék helyesli, 38 százalék ellenzi az amerikai magatartást: A relatív többség (39 százalék) elítéli a guantánamói foglyok kezelését. Ezzel szemben az indiaiak hajlamosak támogatni a globális felmelegedéssel kapcsolatos amerikai álláspontot (47 százalék) és a két nukleáris vita amerikai megközelítését: Irán esetében ez az arány 46 százalék, Észak-Korea ügyében pedig 41 százalék. Az indiaiak többsége (38 százalék) tartja rombolónak az amerikaiak közel-keleti jelenlétét, 20 százalék viszont úgy véli, hogy azok a stabilizáló erő szerepét töltik be.
Dél-Korea: A többség (54 százalék) negatívnak tartja az amerikaiak nemzetközi befolyását, a pozitív véleményt alkotók atránya a tavalyi 44 százalékról 35 százalékra csökkent. A nagy többség (78 százalék) nem helyesli az iraki háború amerikai kezelését, az izraeli-Hezbollah háborút (70 százalék) és Guantánamót (60 százalék). Érdekes, hogy egyenlő mértékben ítélik el (55-55 százalék) az amerikai álláspontot az iráni és az észak-koreai atomkonfliktus ügyében. Bizonyos értelemben pozitívan ítélik meg (50 százalék) az amerikai álláspontot a globális felmelegedés kérdésében, bár 45 százalék ezt nem helyesli. A dél-koreaiak háromnegyede, szerint az amerikaiak közel-keleti jelenléte több konfliktust okoz, mint amennyit megelőz.
Fülöp-szigetek: Tipikusnak mondható, hogy a nagy többség (72 százalék) általában pozitívan ítéli meg az amerikaiak nemzetközi befolyását, bár ez az arány a rendkívül magas 2006-os 85 százalékról csökkent. Az amerikai külpolitika megítélése is általában kedvező. A többség csaknem minden területen jóváhagyja az amerikai politikát, mint például a globális felmelegedés (59 százalék), az iraki háború (55 százalék), az izraei-Hezbollah konfliktus (54 százalék), az észak-koreai atomvita (53 százalék) és az iráni nukleáris vita (52 százalék) területén. A fülöp-szigetekiek azonban némi értetlenséget mutatnak a guantánamói foglyok ügyében: 36 százalék helyesli az amerikai álláspontot, 32 százalék elítéli. Nagy mértékben megoszlanak a vélemények az amerikaiak közel-keleti jelenlétével kapcsolatban is: csaknem ugyanannyiak hiszik, hogy ez a jelenlét provokálja a konfliktusokat (41 százalék), illetve stabilizáló erőként hat (39 százalék).
Közel-Kelet:
Egyiptom: meglehetősen negatív tartományban marad az amerikaiak megítélése és tavalyhoz képest a helyzet rosszabbodott. A szignifikáns többség (59 százalék) lényegében negatívnak tartja az amerikai befolyást a világban (a 2006-os 54 százalékhoz képest), miközben a pozitív vélemények aránya tavalyhoz képest 21 százalékról 11 százalékra csökkent. Az amerikai külpolitika megítélése szinte általánosan negatív és a túlnyomó többség nem helyesli az izraeli-Hezbollah háború (92 százalék), az iráni nukleáris konfliktus (91 százalék), az iraki háború (90 százalék), a guantánamói foglyok (87 százalék) amerikai kezelését. Kisebb, de még mindig jelentős többség ellenzi az észak-koreai konfliktussal kapcsolatos amerikai álláspontot (66 százalék), vagy a globális felmelegedés ügyét (59 százalék). Nem meglepő, hogy a nagy többség (85 százalék) úgy látja: az amerikai közel-keleti jelenlét inkább provokálja, semmint megelőzi a konfliktusokat.
Törökország: A nagy többség (69 százalék) negatívan ítéli meg az amerikaiak nemzetközi befolyását – ez hatalmas, 20 pontos emelkedés a megelőző év 49 százalékához képest. Minden területen kedvezőtlen az amerikai külpolitikai megítélése, tíz közül kilenc török elítéli, ahogyan az amerikaiak kezelik az iraki háborút, az izraeli-Hezbollah konfliktust (89 százalék), csaknem ugyanennyien bírálják a guantánamói foglyok kezelését (85 százalék), és az iráni atomvitát (81 százalék). A török bírálatok más területeken kevésbé indulatosak, az észak-koreai atomvitával kapcsolatos magatartást 71 százalék, a globális felmelegedés ügyét 65 százalék nem helyesli. A törökök több mint háromnegyed része (76 százalék) véli úgy, hogy az amerikaiak közel-keleti katonai jelenléte bomlasztó erő.
Egyesült Arab Emírségek: Meglehetősen nagy többség (57 százalék) vélekedik kedvezőtlenül az Egyesült Államok nemzetközi befolyásáról. Az Emírségek lakosságának mindössze egynegyede véli úgy, hogy ennek a befolyásnak pozitív hatása van. Ugyanez a helyzet az amerikai külpolitikát illetően, bár a kritikus hangok némileg enyhébbek a térség többi országával összevetve. Öt ember közül négy (81 százalék) nem helyesli az izraeli-Hezbollah konfliktus amerikai kezelését, az iraki háborút (80 százalék), az iráni nukleáris program amerikai bánásmódját (78 százalék), a guantánamói foglyok ügyét (77 százalék) Az Egyesült Arab Emírségek kétharmada (66 százalék) elítéli, ahogyan az Egyesült Államok az észak-koreai konfliktus ügyeit intézi és 54 százalék bírálja Washington nézeteit a globális felmelegedés ügyében. A közvélemény 66 százaléka szerint az amerikai katonai jelenlét a Közel-Keleten több konfliktust provokál, mint amennyit megelőz és csak 17 százalék szerint jelent stabilizáló erőt.
Libanon: Az Egyesült Államok megítélése jobbára változatlanul negatív. A többség (58 százalék) az amerikai befolyást a világban általában negatívnak tartja, de mintegy egyharmad (34 százalék) ezt pozitívnak ítéli meg. A legtöbb területen az amerikai külpolitika is hasonló elbírálásban részesül, tükrözve a szomszédos országok álláspontját. A túlnyomó többség (90 százalék) elítéli az Irakkal kapcsolatos magatartást, az izraeli-Hezbollah háborút (82 százalék), a guantánamói foglyok kezelését (80 százalék). A nagy többség (68 százalék) nem helyesli az észak-koreai atomvitában tanúsított amerikai álláspontot, és 64 százalék vélekedik így az iráni ügyben. A nagy többség (68 százalék) elítéli a globális felmelegedés amerikai kezelését is. A libanoniak többsége (77 százalék) határozottan úgy véli, hogy az amerikaiak több konfliktus okoznak a Közel-Keleten, mint amennyit megakadályoznak.
Ausztrália
Az amerikaiak megítélése leginkább negatív, hiszen 60 százalék így vélekedik az Egyesült Államok nemzetközi befolyásáról és csak 29 százalék tartja azt általában pozitívnak. Az amerikai külpolitika minősítése méginkább negatív. A nagy többség (78 százalék) elítéli az iraki háború kezelését, a guantánamói foglyokkal való bánásmódot (77 százalék), a globális felmelegedés (68 százalék), az izraeli-Hezbollah háború (66 százalék) és az iráni konfliktus kezelését (63 százalék). Érdekes, hogy az észak-koreai atomügyekkel kapcsolatos amerikai magatartást jóval összetettebben ítélik meg, 48 százalék azt nem helyesli, viszont 43 százalék igen. Az ausztrálok 72 százaléka azt hiszi, hogy az amerikaiak közel-keleti jelenléte több konfliktust generál, mint amennyit megelőz.
Latin-Amerika
Argentína: A közvélekedés változatlanul nagyon negatív maradt az évek folyamán, a pozitív vélemények aránya enyhén csökkenőben van azóta is. A szignifikáns többség (64 százalék általában véve negatívan értékeli az Egyesült Államok nemzetközi befolyását, és csak 13 százalék tartja azt pozitívnak – ez utóbbiak aránya a 2006-os 19 százalékról zuhant lefelé. A túlnyomó többség (92 százalék) nem helyesli az amerikai iraki politikáját, az izraeli-Hezbollah háborúban tanúsított magatartását (85 százalék) és az iráni atomkonfliktusban folytatott politikáját (85 százalék). Az argentínok élesen bírálják (78 százalék) az Egyesült Államok magatartását a globális felmelegedés, a guantánamói foglyok és az észak-koreai nukleáris vita ügyében. A nagyon nagy többség (86 százalék) véli úgy, hogy az amerikaiak közel-keleti jelenléte inkább generálja a konfliktusokat, nem pedig megelőzi azokat.
Brazília: A megítélés változatlanul negatív, alig változott a múlt évhez képest: 57 százalék szerint az Egyesült Államok világra gyakorolt befolyása negatív, és mindössze 29 százalék szerint általában pozitív ez a hatás. Az amerikai külpolitika általános megítélése kedvezőtlen, 85 százalék elítéli az iraki politikát, 82 százalék az izraeli-Hezbollah konfliktust, 80 százalék az Iránnal folytatott vitát. A lakosság közel háromnegyed része (76 százalék) nem helyesli a guantánamói foglyok kezelését, 75 százalék ítéli el az észak-koreai atomvitát, 73 százalék pedig a globális felmelegedés ügyében kifejtett amerikai nézeteket ítéli el. A brazilok 83 százaléka szerint az amerikaiak közel-keleti katonai jelenléte több konfliktust idéz elő, mint amennyit megelőz.
Chile: A lakosság zöme hajlik arra, hogy kesztyűs kézzel bánjék az amerikaiakkal a környező országokhoz képest: 51 százalék vélekedik negatívan az amerikaiak befolyásáról (ez az arány 2006-ban még csak 46 százalék volt), miközben egyharmaduk (32 százalék) ezt a hatást pozitívan értékeli – tavaly ez a szám 38 százalék volt. A többség (66 százalék) nem helyesli az amerikai magatartást az izraeli-Hezbollah konfliktusban, az iraki háborús politikát (65 százalék), a globális felmelegedésről vallott amerikai nézeteket (63 százalék), a guantánamói foglyok kezelését (63 százalék). Az iráni, illetve az észak-koreai konfliktusban kialakított amerikai álláspontot 62, illetve 59 százalék rosszallja. Több mint kétharmad (68 százalék) véli úgy, hogy az amerikaiak közel-keleti katonai jelenléte több konfliktust okoz, mint amennyit megelőz, és csak 14 százalék szerint képez stabilizáló erőt.
Mexikó: Amerika megítélése az elmúlt években változatlanul negatív maradt, de a kis többség szerint (53 százalék) az Egyesült Államok inkább negatív hatást gyakorol a világra. Mexikóban csak 12 százalék véli úgy, hogy ez a befolyás összességében pozitív. A legnagyobb többség (80 százalék) az amerikaiak iraki politikáját ellenzi, ezt követi 70 százalékkal a guantánamói foglyok bánásmódjának elítélése. Kétharmad (67 százalék) nem helyesli az Egyesült Államkonak a globális felmelegedéssel kapcsolatos politikáját, 58 százalék pedig elítéli az Egyesült Államoknak az izraeli-Hezbollah háborúban tanúsított politikáját. A mexikóiak enyhén rosszallották azt, ahogyan az Egyesült Államok az ázsiai nukleáris konfliktusokat kezeli: 51 százalék nem helyesli az amerikaiak iráni, és 46 százalék (relatív többség) az észak-koreai politikáját. A megkérdezettek 80 százaléka szerint az amerikai katona erő inkább destabilizáló tényező a Közel-Keleten.
Afrika:
Kenya: Az amerikaiak megítélése változatlanul nagyon kedvező, de tavaly enyhén növekedett a negatív vélemények aránya. A nagy többség (70 százalék) szerint az Egyesült Államok inkább pozitív hatással van a világra, és csak 20 százalék vélekedik ezzel ellentétesen; 2006-ban ez utóbbiak aránya még 12 százalék volt. A kenyaiak hajlamosak kedvezően értékelni az amerikai külpolitikát, 62 százalékuk helyesli az Iránnal kapcsolatos amerikai álláspontot, 59 százalék az iraki politikát, a globális felmelegedésről alkottt amerikai véleményt és 54 százalék az Észak-Koreával szemben elfoglalt amerikai magatartást. A csekély relatív többség (46 százalék) helyesli az amerikai politikát az izraeli-Hezbollah háborúban is. A kenyaiak némi fenntartással kezelik a guantánamói foglyok kezelését, 38 százalék azt nem helyesli, 34 százalék viszont igen. Vegyes érzelmekkel viseltetetnek az amerikaiak közel-keleti jelenléte iránt is: 46 százalék szerint több konfliktust provokálnak, mint amennyit megelőznek, 40 százalék szerint viszont stabilizáló erőt alkotnak a térségben.
Nigéria: Véleményük az Egyesült Államok irányában meglehetősen pozitív, 72 százalékuk úgy véli, hogy az Egyesült Államok általában pozitív szerepet játszik a világban és 20 százaléka tartja azt, hogy ez a befolyás lényegében negatív. A többség kedvezően ítéli meg az amerikai külpolitikát. A többség (67 százalék) különösen a globális felmelegedés ügyében tanúsított amerikai álláspontot támogatja. Szerény többség helyesli az iraki politikát (57 százalék), az észak-koreai helyzetet (55 százalék), az iráni vita kezelését (53 százalék), és az izraeli-Hezbollah konfliktusban tanúsított amerikai magatartást (52 százalék). A relatív többség (45 százalék) helyesli a guantánamói foglyokkal való bánásmódot. A nigériaiak egy valamiben egyedülállóak: a megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy az amerikaiak közel-keleti jelenléte stabilizáló erő, és 38 százalék tartja úgy, hogy több konfliktust provokálnak, mint amennyit megelőznek.
*A felmérés a BBC World Service felkérésre 2006 november 3. és 2007. január 9. között készült a világ 25 országában a GlobeScan nemzetközi közvéleménykutató intézet és minden egyes ország helyi partnerei (Magyarországon a Cognative) segítségével. A hibahatár országonként plusz-mínusz 2,5-4 százalék között mozog.
(Fordította: Fodor György)
