Az előítéletesség, az intolerancia jogszabályi úton nem szüntethető meg, ezekben a kérdésekben társadalmi összefogásra van szükség – jelentette ki Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hétfőn Budapesten a Közép-Kelet-Európai Rabbik Tanácsának (KERT) konferenciáján.
Lomnici Zoltán szerint a társadalmi tolerancia elősegíti a fejlődést, az intolerancia azonban mindig kudarcba fullad.
A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása az emberi alapjogok körében kiemelt jelentőséggel bír, mindenkit születésétől fogva megillet – mondta a bírósági elnök, hozzátéve, hogy az emberi szabadságjogokról „nem szabad pillanatnyi érdekek miatt engedni”.
Az emberi szabadságjogok tisztelete, a nemzeti kultúra részét kell, hogy képezze – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltáskor alapvető követelményként jelentkezett az emberi és polgári jogok tiszteletben tartásának kérdése, illetve ezek megfelelő, hatékony megerősítése.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy véli, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság szabad gyakorlása, a másság iránti tolerancia olyan kérdések, amelyekben nem a büntetőjog eszközeivel érhető el változás. Lomnici Zoltán szerint a bíróság és a jogalkotó együttes felelőssége, hogy egy szabadságjog egy adott országban érvényre jusson.
Beszámolt arról is, hogy az elmúlt 15 évben 100-nál kevesebb olyan bűncselekmény történt, amely megsértette a lelkiismereti és vallásszabadságot. Mint mondta ez elenyésző az összes bűncselekményhez viszonyítva.
Oberlander Báruch rabbi, a KERT elnöke a globalizációról tartott előadásában arról beszélt, hogy annak a zsidóságra nézve számos pozitív hatása van, a többi között ezáltal könnyebbé válik az antiszemitizmus, illetve a rasszizmus elleni harc.
A zsidó vallás támogatja a szabad versenyt az üzleti életben, mivel az kedvezőbb feltételeket, olcsóbb árakat, valamint jobb minőséget teremt a fogyasztó javára – fejtette ki a KERT elnöke. Ugyanakkor hozzátette, hogy a zsidó jog óva int az etikátlan versenytől.
A világszintű egységesedés az információáramlás területén is nagy változásokat hozott – emlékeztetett a rabbi. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a határok eltűnésével, illetve az egyes népek és kultúrák keveredésével az eredeti kultúra és hagyományok eltűnésének veszélye merülhet fel. A „világpolgár népe” pozitív célra, azaz a másság megismerésére, illetve elfogadására, a más kultúrákban található pozitív értékek elsajátítására kell kihasználnunk, nem pedig a saját kulturális és vallási gyökereink elvesztésére – fogalmazott a rabbi.
A 2005-ben alakult Közép-Kelet-Európai Rabbik Tanácsa elsősorban olyan hagyományokhoz ragaszkodó rabbikat tömörít, akik reneszánszukat élő, főleg fiatalokból álló, kibontakozó közösségeket vezetnek. A KERT képviselteti magát Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szerbia-Montenegróban, Horvátországban valamint Ukrajnában.
Forrás: MTI
