Teddy volt Jeruzsálem
„Jeruzsálem nem hagyja közömbösen az embereket, vagy érte, vagy ellene vannak. Vagy érte, vagy ellene tesznek. Sokat fogunk még hallani róla.” – mondta Teddy Kollek 1999-ben, a Heteknek adott interjújában.
Jichak Rabin úgy emlegette őt, mint aki Nagy Heródes óta Jeruzsálem legnagyobb építője. Uri Lupolianski, Jeruzsálem jelenlegi polgármestere pedig egyszerűen azt nyilatkozta róla, hogy „Teddy volt Jeruzsálem, és Jeruzsálem Teddy volt.”
Jeruzsálem legendás ex-polgármestere 1911 május 27-én látta meg a napvilágot Nagyvázsonyban. Szülei maguk is lelkes cionisták voltak, ezért fiukat Teodor Herzl után nevezték el. A család 1918-ban Bécsbe költözött, és otthonuk a bécsi és Palesztinából érkező cionisták kedvelt találkozó helyévé vált. Az ifjú Teddyt a tanulásnál sokkal jobban lekötötte a cionista mozgalomban való aktív részvétel. Cionista ifjúsági mozgalmakhoz csatlakozott, amelyeknek később vezetője lett, és rendszeresen utazott Európa szerte, ifjúsági nyári táborok felállítása, és új tagok toborzása reményében.
1934-ben, 24 évesen költözött Palesztinába, és más Ausztriából és Csehszlovákiából érkező pionírokkal együtt, a Kinneret-tó partjánál egy régi török farmot kezdtek megmunkálni. Teddy súlyos tífuszt kapott, és utókezelésre egy Jeruzsálem melletti kis településre szállították, akkor pillantotta meg először Jeruzsálemet.
Teddy Kollek – 95 éves volt1937-ben csoportjával megalapították a szintén a Kinneret-tó partján fekvő Ein Gev kibucot, melynek első vezetőjévé Teddyt választották. Később életének legboldogabb napjainak nevezte a kibuc alapításának és fejlesztésének időszakát.
1938-ban Angliába küldték, hogy az ottani cionista ifjúsági csoportok munkáját támogassa, és segítsen kimenekíteni zsidókat a nácik által megszállt országokból. 1939-ben Bécsbe ment, ahol egy átlag hivatalnoknak tűnő náci alkalmazottnál kieszközölte, hogy engedjenek ki 3000 zsidó gyermeket a koncentrációs táborokból. Kollek azt a bizonyos hivatalnokot 1961-ben látta viszont Izraelben, amikor emberiség ellen elkövetett vádak miatt bíróság elé állították, a férfit Adolf Eichmannak hívták.
A második világháború alatt aktív részt vállalt az izraeli titkosszolgálat munkájában, szoros kapcsolatot ápolva a brit, az amerikai és a francia titkosszolgálatokkal.
1947-ben Ben-Gurion megbízta, hogy szerezzen be második világháborús fegyvereket az USA-tól, és jutassa azokat Palesztinába. Az államalapítás küszöbén álló országnak égető szüksége volt fegyverekre, és Kollek rendkívül tehetséges volt anyagi támogatások felhajtásában is.
1952-ben a miniszterelnöki hivatal igazgatójává, és egyben David Ben-Gurion miniszterelnök jobb kezévé vált. A hivatalban töltött 12 éve alatt Teddy jószerivel mindennel foglalkozott, a Holt-tengeri tekercsek megvásárlásától fogva, segélyprogramok kialakításáig. Dédelgetett álma egy múzeum felállítása volt, melyhez sikerült egy földterületet megvásárolnia Jeruzsálemben. Kollek személyisége sok gazdag zsidó családot indított fel ismét az adakozásra, és 1965-ben a híres Izrael Múzeum megnyithatta kapuit a látogatók előtt.
1965 május 14-én Jeruzsálem polgármesterévé választották. Megválasztásakor Jeruzsálem fejletlen, szegény, provinciális város volt. Nem voltak beruházások, fejlesztések, a városi kassza üres volt. Az arra vetődő turisták maximum egy napig maradtak Jeruzsálemben.
„Amikor a hat napos háború előtt másfél évvel elfoglaltam a polgármesteri széket, Jeruzsálem egy szomorú hely volt, látogatók nélkül. Akik mégis felkeresték a várost, saját szendvicseikkel a zsebükben, csupán néhány óráig maradtak. Nem volt mit megnézni, nem voltak fák, parkok” – mesélte később erről az időszakról Kollek.
1966 februárjában Kollek és helyettesei önkéntesen lemondtak fizetésük 10 százalékáról, és Teddy keresztül vitte, hogy Jeruzsálemet fejlődő városnak minősítsék, mely nagyobb anyagi támogatással járt. Külföldre is utazott támogatásért, és megalapította a „Jeruzsálem barátai” alapítványt. A hatnapos háború első napján személyesen járta végig a kórházakat, védelmi állásokat, intézkedett a Holt-tengeri tekercsek biztonságos helyre szállításáról.
A város nyugati és az addig jordán fennhatóság alatt álló keleti részének egyesítése után, Kollek első intézkedései között volt a Nyugati fal mellett húzódó épületek eltávolítása, és az arab és zsidó szektort elválasztó fal lebontása. Jeruzsálem egyik napról a másikra 70 ezres arab lakossággal bővült, akiket el kellett látni élelemmel, ivóvízzel. Kollek a rá jellemző rendkívül pragmatikus módon állt hozzá a nem kis feladat megoldásához. Tisztában volt vele, hogy semmilyen szolgáltatásával nem fogja az arabokat cionistává, vagy zsidó-baráttá tenni, ugyanakkor azt vallotta, hogy meg kell találni az együttélés lehetőségét, hiszen Jeruzsálem lakosságának egy negyede arab.
„Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa fog maradni.” – jelentette ki több alkalommal is Kollek. „Az arabok szeretnék Jeruzsálemnek azt a részét, amely jordán fennhatóság alatt állt fővárosukká tenni. ….De amikor még az övék volt, akkor Ammanban építettek fővárost maguknak. Ennek több oka is van, többek között az, hogy az arab tradíció szerint, szent várost nem tesznek meg fővárosukká.” – nyilatkozta.
A másik nagy kihívása a vallásos és szekuláris zsidók érdekeinek összeegyeztetése volt.
Kollek 1993-ig maradt Jeruzsálem polgármestere, akkor 83 évesen Ehud Olmerttel szemben vesztett a választásokon. A majdnem 3 évtizedig tartó polgármesteri munkássága alatt újjáépült az óváros zsidó negyede, számos park épült az óváros környékén. A Kollek által életre hívott non-profit „Jeruzsálem Alapítvány” biztosította az anyagi bázist parkok, kertek, sportpályák, könyvtárak, zsinagógák, és számos más létesítmény felépítéséhez.
Azon igyekezett, hogy Jeruzsálem londoni minta alapján, saját belső problémáikat megoldó városrészekből álljon, míg a stratégiai és átfogó tervekről a jeruzsálemi tanács döntsön.
Teddy Kollek 95 éves korában kedden hunyt el.
