Forrás: Népszava

Kétarcú a múzeumi szféra, az érem egyik oldala a sikeres megatárlatokat mutatja, nézőcsúcsok és biztosítási rekordok dőlnek. A másik oldalon pedig a hatvanas-hetvenes években számolatlanul létrehozott 650 múzeum áll filléres gondokkal. Hiába lesz például három év múlva Európa Kulturális Fővárosa Pécs, mégis inkább a vendéglőket ajánljuk a turistáknak a fűtési szezon idején, hiszen azok legalább nyitva vannak.

Tavaly valamivel szerényebb volt a kínálat megatárlatokból, mint a korábbi években, de azért nincs oka panaszra a fővárosi top múzeumoknak. A Magyar Nemzeti Galériában a „Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914” című kiállítást 100 ezren látták, a „Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában” és a „Picasso szerelmei” című tárlatokat 100 ezren illetve 68 ezren tekintették meg a Szépművészeti Múzeumban. A 100 éves Szépművészeti látogatottsága a centenáriumi év ünnepi eseménysorozatának köszönhetően hatvan százalékkal nőtt, s még a „Van Gogh Budapesten” című tárlat nyitása előtt meghaladta a félmilliót, év végére pedig elérte a 600 ezret. Van Goghra jó egy hónap alatt csaknem 80 ezren voltak kíváncsiak Pesten. Március 20-áig, a kiállítás zárásáig ez a szám meg is háromszorozódhat. A Magyar Nemzeti Múzeum több, mint húsz százalékos látogatószám növekedése azért figyelemre méltó, mert nem nagykiállításokkal operált. Igaz a Sárospataki könyvek egymagában 60 ezer belépőt hoztak. Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes a belső építkezésnek és a filiálék teljesítményének tulajdonítja a növekedést. Reméli, hogy a májusban nyíló Dzsingizs kán kiállítás táblás házakat hoz a Múzeum körúton. Szabó László a Magyar Nemzeti Galéria marketingigazgatója 320 ezer látogatóról tudott beszámolni 2006-ban, ami alatta marad a 2005-ös 522 ezres számnak. Ám tavalyelőtt a Munkácsy-tárlat önmagában annyi látogatót hozott, mint a tavalyi összlátogatószám, amivel csúcstartóvá is avanzsált a galéria legalább is a rendszerváltás utáni tárlatokat illetően. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumra húsz százalékkal többen voltak kíváncsiak tavaly, mint 2005-ben. Vadas Erika a múzeum illetékese nem elsősorban az intézmény tavalyi jelentős bővülésének, hanem az egyre sikeresebb programoknak tudja be a növekedést. A februárban végre állandó kiállítással jelentkező Holokauszt Emlékközpont tárlatára mindössze 30 ezren látogattak el. A múzeumi toplista vezetője évek óta a Budavári Mátyástemplom. 2005-ben 637 ezren vettek belépőt legszebb gótikus épületünkbe, bár pontos adatokkal nem tudott szolgálni az intézmény a 2006-os évről, annyit elárultak, hogy 5-10 százalékos visszaesést tapasztaltak. Így elképzelhető, hogy a Szépművészeti Múzeum kerül az első helyre a múzeumok látogatottsági listáján 600 ezres jegyvásárlójával.

Új elem, hogy világsztárok immár nem csak Budapesten láthatók, Kaposvárra, Békéscsabára, Szegedre, Miskolcra is eljutott például a Munkácsy-kiállítás, de volt Dali és Chagall tárlat is vidéken. Jelentős múzeumi beruházások is megvalósultak vidéke. Az Antal-Lusztig gyűjtemény Debrecenben és Pécsett nyert elhelyezést. Debrecenbe a MODEM-ban kapott helyet, mely városi presztízsberuházásként jött létre közel három milliárd forintból, üzemeltetési költsége évente mintegy 80 millió forintot tesz ki. A nyitó kiállításon az Anlat-Lusztig gyűjtemény négyszáz válogatott darabja szerepelt, Bencsik Barnabás feladata lett volna a kiállítási stratégia kidolgozása, a gyűjteményépítés, és a MODEM nemzetközi pozicionálása. Ám úgy értesültünk, a neves művészettörténész december végén lejárt szerződését nem hosszabbította meg a kht. vezetése. Egyelőre tehát nem tudni merre tart majd a MODEM.

Pécsett vállalkozói tőke segítségével újították fel 400 millió forintért a Városi Képtár épületét, ide került szintén az Antal-Lusztig kollekcióból kétszáz mű. Győrben nyár végétől a felújított zsinagóga épületében csodálhatják meg a hányatott sorsú Vasilescu-gyűjteményt, 2005 év végén pedig a Radnai-kollekció kincsei foglalhatták el az Esterházy-palota pompás termeit. Nem egyszer persze politikai szempontok motiválják a kulturális terjeszkedést. Hódmezővásárhely első embere, az ambiciózus Lázár János polgármester egyenesen Schmidt Máriától rendelt múzeumot, mintegy hétszáz millió forintért, melyet ráadásul helyi forrásból finanszírozott. Az elmúlt hatvan évet bemutató Emlékpont kiemelkedő látogatottságot produkált, és izgalmas színfolttal gazdagította a várost.

Hamvay Péter