Forrás: HVG

Év vége előtt belehúztak az intézmények és helyek; ismét kiváló a programkínálat. Eszterházy-kincsek, Birkás Ákos retrospektív, egy új szatirikus román film a forradalomról, Zsótér-rendezés a Radnótiban, egy ritkán játszott Molnár-színmű. Harcos elektro a Merlinben, roma folk a MÜPÁ-ban, meseprogramok a BKV járatain és még sok minden más. A hvg.hu ajánlatai!

Mi volt ez az egész?

Forradalmárok

Porumboiu mozija puritán realizmussal mutat be egy mai romániai (moldvai) kisvárosi miliőt és abban három antihőst. Az öreg, magányos  Piscocit, az alkoholista, ráadásul eladósodott történelemtanárt, Manescut és a helyi tévéstúdió-kócerájt működtető Jderescut. A romániai  forradalom tizenhatodik évfordulóján ők vállalkoznak egy beszélgetésre élő adásban arról, valójában volt-e forradalom a városban vagy sem.

A fost sau n-a fost? – színes feliratos román filmdráma, 2006; R.:Corneliu Porumboiu

Brühühü

Holiday

Itt az év vége, itt az ideje a romantikus-sírós, de azért persze szívmelengető moziknak. Iris szenvedélyes, érzékeny, gyönyörű, és… szenved. Hasztalan próbálja kiverni fejéből kollégáját, akibe viszonzatlanul szerelmes, és akivel titkos viszonyt folytat. A szerkesztőség karácsonyi buliján jön a végső döfés: Jasper eljegyezte azt a libát a terjesztésről. Brühühü.

Amanda gyönyörű, csinos, sugárzó, és csupa stressz. Nem elég, hogy munkamániás, és a blackberryjével alszik, ráadásul rájött, hogy a pasija a recepciós kislánnyal hetyeg, ezért kénytelen villámgyorsan szakítani. Brühühü. Két összetört szívű szingli csajszi a világ két pontján. Mindkettőre ráférne két hét pihi, távol az eddigi életétől, távol mindentől, de főleg a pasiktól. És itt lép a képbe a mentőöv, pontosabban háló, a világháló. Iris és Amanda egymásra találnak, és egy frappáns otthoncsere keretében Iris a napfényes Los Angelesbe repül, Amanda pedig a ködös – és havas – Albionba, vagy ahogy prózaibban  mondanánk, Angliába. Ám a pasimentes téli vakáció nem teljesen úgy alakul, ahogy tervezték.

The Holiday – amerikai romantikus vígjáték, 138 perc, 2006; R.:Nancy Meyers

Színházi premierek

Egy csúnya, szegény, egyedülálló nevelőnő arcképe

Jane Eyre

“Elégedetlen természet vagyok. Nem tehetek róla: véremben van a nyugtalanság, és néha nagyon kínoz. Lelki szemeim előtt képek sorozata jelent meg, szívem csak úgy dagadozott, élettel telt meg, s befelé egy véget nem érő mesére figyeltem, egy mesére, amelyet képzeletem teremtett és szüntelenül tovább szőtt, mozgalmassággal, élettel, tűzzel, érzelmekkel tele mese volt, amelyet a valóságban is szerettem volna átélni.”

Jane Eyre nem ismerte a szüleit. Tízéves koráig a nagynénje neveli. Nem érti, és nem szereti a kislányt. Hogy megszabaduljon tőle, beadja a lowoodi árvaházba, ahol a rossz körülmények ellenére szabadabban élhet, és tanulhat is. Nyolc lowoodi év után elszegődik nevelőnőnek. Nem elégíti ki ez az életforma, de egymásba szeretnek Mr. Rochesterrel, a ház urával, aki számos próbatétel után feleségül kéri. A házasság meghiúsul. A két ember számos testi és lelki gyötrelem után találkozik újra.

A színpadi változat egy önálló gondolkodású, öntudatos, minden szépre és jóra fogékony, minden cselekedetében becsületes fiatal nőt mutat be.

R.: Zsótér Sándor

dec. 18., 19.,21

Versus

Peter Shaffer: Amadeus

Peter Shaffer mára már klasszikussá vált darabja egy különös párviadal története, melyet két zeneszerző vív egymással a tizennyolcadik századi Bécs palotáiban, hangversenytermeiben, estélyein és árnyas parkjaiban: Antonio Salieri, a kitüntetett helyzetben lévő, sikert sikerre halmozó udvari komponista, és a zabolátlan, egyszerre elviselhetetlen és elbűvölő, tudatos és infantilis géniusz, Wolfgang Amadeus Mozart. A tét a törvényen kívüli zseni számára a hivatalos elismerés, a beilleszkedés, a társadalmi értelemben vett, a túléléshez nélkülözhetetlen karrier; a maga tisztes mesterember voltába lassan beleőrülő Salierinek pedig a mindennél jobban áhított, és örökre elérhetetlen művészi nagyság.

Amadeus – Isten kegyeltje. Akit szeretnek az égiek. Megajándékozzák azzal, ami csupán kevés embernek jut osztályrészül: a zsenialitással. De valóban így van? A zsenialitás valóban ajándék, adomány, különleges jutalom, vagy inkább teher, súlyos-kegyetlen poggyász, mely csak nehezebbé, magányosabbá, veszélyesebbé teszi az életet ezen a földön, kisszerű viszonyok, mindennapi banalitások között? Rendezte: Tasnádi Csaba

dec. 16., 17., 19., 20., 21. Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház

 

Disz-…

Molnár Ferenc: Harmónia

Ritkán játszott Molnár Ferenc-vígjátékot mutat be a Pesti Színház; az író Harmónia című darabját szombattól láthatja a közönség. “Régen és ritkán játszott Molnár-darabot kerestünk, így került a képbe a szerző 1932-ben írt Harmónia című darabja” – fűzi hozzá a premierhez Ács János, az előadás rendezője, hozzátéve: a vígjátékot több helyen, külföldön is játszották már különböző társulatok. 

 

A  darab érdekessége az, hogy egy kórus játszik benne. Lukács Sándor, az előadás férfi főszereplője egy karnagyot játszik, akinek dalárdája van, és a szalonvígjátékban a zene segítségével oldja meg a konfliktusokat. 

 

 A mű érvényességéről szólva a rendező úgy fogalmazott: a sikeres, boldog, kiegyensúlyozott családokban ott ketyeg egy bomba, ami felrobban. De ez egy szalonvígjáték a maga keserédes, humoros, vagy tragikomikus mozzanataival, és ebben a zene különleges spirituális segítségével oldja meg Molnár a helyzetet.

 

Mint mondta, rendezőként zene- és drámatörténeti érdekességnek tartja, hogy az új operák megszűnésével, az 1920-as évek után írott darabokban a zene szerepe felértékelődött. Ugyanezekben az években született a Koldusopera, amelynek berlini előadásán a vezető karnagy Theo Mackeben, a Harmónia zeneszerzője volt. Mintha a zene, mint drámai elem kezdett volna belépni a polgári színjátszásba, ennek egyik korai példája ez az előadás. 

Combino-mesék, Galaktika

 

 

Előre a múltba

Galaktika kétszázegy

Az elmúlt évtizedekben kultikussá vált Galaktika Magazin decemberben ünnepli 201. megjelenését. 1974-ben, majd 2005-ben elnyerte Európa legjobb sci-fi folyóiratának a címét, idén ünnepelte a jubileumi kétszázadik számának megjelenését.  A jubileumi esemény ünnepi fogadásának a Jövő Háza ad otthont.

Az antológiának induló kiadvány 1985-re kultikus jelentőségű magazinná vált, és mára a magyar irodalom meghatározó szereplőivé lett szerzők, alkotók műveit publikálta rendszeresen. A 1995-2004 között szünetelő magazin 2004 novemberében éledt újra: ma már 22.000 példányban jelenik havonta.  Tartalmainak gerincét továbbra is a világ élvonalába tartozó tudományos-fantasztikus irodalom alkotja, de megkezdődött a magazin-jellegű profil finomítása is; az új Galaktika bevezet a tudomány aktualitásaiba, a jövőkutatás érdekességeibe.

2005-ben ismét elindult a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat, amelynek gondozásában egy év alatt öt kötet jelent meg (William Gibson – Bruce Sterling “A Gépezet”, Joan Slonczewski “Génszimfónia”, William Gibson “A holnap tegnapja”, Sir Arthur C. Clarke – Stephen Baxter “Az Idő Szeme”, Neal Stephenson: Snow Crash). Fejek, kincsek, fák, lakótelepek

Birkás Ákos: Művek 1975-2006

Birkás Ákost mindmáig elsősorban “Fej”-sorozatáról ismeri a közönség, a nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig programszerűen festett absztrakt ováljairól, melyekből csaknem kétszáz darab készült. Ám a festő életművének egésze, köztük a “Fejek” jó része is szinte ismeretlen Magyarországon. Nem véletlen, hiszen Birkás 1985-től egyre gyakrabban és hosszabban dolgozott külföldön. A hazai szcéna ezért nem kis meglepetéssel (sőt értetlenséggel) fogadta Birkásnak az ezredforduló körül készült új képeit: könnyedén megfestett, nagyméretű, realisztikus portréit, melyek mintha szöges ellentétben álltak volna korábbi, itthon ismert festményeivel. Birkás mára azonban még tovább távolodott absztrakt ováljaitól, egészen az – először a budapesti Ludwig Múzeumban kiállított – társadalmi-politikai tartalmú, sokszereplős, narratív jelenetekig.

2007. február 4-ig; LUMÚ

Panelsztorik

A másik város

A Trafó kiállítása igen izgalmas felvetés köré épül. A másik város című kiállítás a kelet-európai urbanitás egy sajátos területét választja témául – az előregyártott, paneles rendszerű építkezés, a lakótelepek világát, az ott megjelenő egzisztenciális és szociális kérdéseket. Ahogy a kiállítás koncepcióját vázolva a kurátorok – Somogyi Hajnalka és Szemerey Samu – írják: a huszadik századi modernizmus társadalmi utópiáinak a lakótelepeken látható megvalósulási formái izgatták őket elsősorban.

A kortárs képzőművészet egyre gyakrabban választja témául az épített környezetet és annak kulturális dimenzióit.

A jelen kiállítás a közösségi együttműködés és autonóm művészeti tevékenység, társadalmi-tudományos koncepciók és a civil használat, a  demonstratív politika és a spontán létrejövő identitások, az utópia és a lokalitás, a tervgazdálkodás és az egyéni mozgástér kettősségei által felvázolt szellemi területet igyekszik feltérképezni a paneles épített környezet kontextusában.

2007. január 27-ig; Trafó

Esterházy-kincsek

Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából

 

Az Esterházy hercegek Magyarországon páratlan, sőt európai összehasonlításban is kiemelkedően értékes kincstára szinte az egyetlen a barokk kor hazai műgyűjteményei közül, amely lényegében átvészelte a későbbi évszázadok viszontagságait.

A 17. századtól folyamatosan gyarapodó műgyűjtemény nagy része napjainkig fennmaradt, részben a fraknói (Forchtenstein, Ausztria) vár kincstártermeiben, részben a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Ennek a pazar kollekciónak a bemutatására vállalkozik most az Iparművészeti Múzeum kiállítása, a kismartoni Esterházy Magánalapítvánnyal együttműködve. A kiállítás 130 műtárgyat vonultat fel: csillogó ötvösműveket, ékszereket és díszfegyvereket, ékes kelméket – többségükben előkelő főúri viseletek -, továbbá nagyméretű, egészalakos képmásokat. A kiállított művek többsége a 16-17. században készült, alkotóik méltán sorolhatók az európai manierista és a barokk iparművészet legkitűnőbb mesterei közé.

dec. 12-től; Bp. Iparművészeti Múzeum

Mindenkinek a maga fája

Elle Dekor Fadarabok kiállítás

A szóban forgó magazin tizenöt, különböző területen dolgozó alkotót és alkotói csoportot kért fel arra, hogy álmodják meg, majd tegyék közszemlére álmaik karácsonyfáját. A felkért textil-, divat-, üveg-, bútor- és formatervezők, képzőművészek bármiféle megkötés nélkül alkották meg a csakis rájuk jellemző darabot. Az elkészült remekművek között akad olyan, amelyik egyszerűen gyönyörködtet, vagy gondolkodásra indít, de mindegyik arra késztet, hogy felszabadítsuk kreativitásunkat és kifejezzük egyéniségünket.

A karácsonyfák a Gödör Klub lépcsőjén láthatók;Budapest, V. Erzsébet tér, 2006. december 12 és december 27 között.

Roma folk, mozgás, Hanuka, elektro

Roma zene a legjobbaktól

Ando Drom és Thierry “Titi” Robin

Az Ando Drom az egyik legjobb cigány autentikus népzenét játszó együttesünk. December 16-án a francia Thierry “Titi” Robinnal koncertezik, s a zenekar közel 25 éves zenei terméséből válogat.

Az Ando Drom meggyőződése, hogy a cigány zene eredeti hangjait, hangzását az előadóknak alkotó módon újra kell fogalmazni. Zsigó Jenő szavaival: “Az Ando Drom zene megszületése időigényes. Akkor születik meg, ha fontosak vagyunk egymás számára, ha bevárjuk, megértjük, segítjük egymást. Olyan zenészek között jöhet létre, akiket nem a könnyen megszerezhető haszon inspirál, akik védettek a felszínes tömegízlés kényszerétől.”

A december 16-i koncerten az elmúlt évtizedek zenei anyagából próbál keresztmetszetet adni a gyerek együttesből ma már világhírűvé nőtt Ando Drom. A Művészetek Palotájában lévő koncertjük az első állomása lesz annak a sorozatnak, amely a jövő évben veszi kezdetét. A koncertsorozat célja, hogy az elmúlt 25 év zenei anyagát átadják a közönségnek élőben és a készülő CD-ken is.

A koncerten játszik Thierry “Titi” Robin is, a francia cigányzene egyik legmarkánsabb figurája. Titi autodidakta lantosként, buzukisként és gitárosként olyan stílust teremtett, amely nem jellemző másra, miközben a világ szinte valamennyi cigányzenéjéből merít. Zenéjével a vándormuzsikusok, vagyis a cigányzene kontinenseken átívelő útjának képviselőjévé vált.

dec. 16; MÜPA

Egyedül 

Frenák Pál Társulat: MILL & AN

Egy fiatal fiú kálváriáját kísérhetjük nyomon, akinek egyetlen barátja csak a saját fejében létezik, a fantáziája szülöttje. Azért teremtette, hogy legyen egy bizalmasa egy brutális, magából kifordult világban; valaki, aki társa a szenvedésben és az örömben, és akivel megoszthatja mindenét.

A körülmények, amelyek életre hívják ezt a képzelt másikat, és a vele folytatott belső párbeszédet, végül olyan erős nyomást gyakorolnak a fiúra, hogy összeroppan alattuk. Az illúzió először tehernek bizonyul, aztán szinte ellenségnek, majd idegennek. A fiú nem tudja tovább fenntartani a valakihez tartozás illúzióját, szembesülnie kell azzal, hogy az élet küzdelmeiben egyedül van. A magány kemény és lélekölő.

Frenák Pál új darabjához Agota Kristof magyar származású svájci írónő regénye, a Nagy füzet is ihletést adott. A MILL & AN-ban Frenák a tőle megszokott minimalista, ugyanakkor a hatalmas színes ballonok miatt rendkívül erős vizuális élményt adó színpadképpel dolgozik. A ballonok légies tartókötelei alkotják a szimbolikus útvesztőt, amelyből a főszereplő kétségbeesetten keresi a kiutat. A különleges látványelemekhez ezúttal ifj. Kurtág György komponálta a zenét.

dec.14., 15.,16. Trafó

Sirály

Program Hanuka idejére

A Marom Klub Egyesület egyedülálló hanukai ünnepséget rendez december 16. és 22. között a Király utcai Sirályban. A magyar zsidóság történetében először kerül sor egy nyolcnapos hanukai rendezvényre, ahol minden nap más közösség, szervezet gyújtja meg a gyertyát, rendez beszélgetést, tanulást és mulat közösen a kiváló zenészek muzsikájára.

A látogatók megismerkedhetnek a neológ, chászid, modern ortodox, és reform irányzatok hanuka-olvasatával, kiemelkedő képviselőivel, kántoraival, rabbijaival, rabbinőjével. A Szombat folyóirat a Mazsike-vel askenáz és zsidó ételkóstolót tart egy kósersági szakértő és  más ízmesterek bevonásával; a Múlt és Jövő zsidó folyóirat beszélgetést rendez, ahol Gábor György, filozófus és Bitó László, író beszélget Heller Ágnessel “ű¬mhol vagyok” – filozófiai interpretációk a Genezis könyvéhez c. könyvéröl. Az előadások közül különösen ígéretes még az “Eszter (és Ahasvéros?) gyermekei” című, ahol Sárközy Miklós iranista beszél az Iránban élő zsidókról. A zsidó arab kapcsolatokat ezen az estén a zenei repertoár is követi. Az Udrub zenekar valamint a Monophonic az arab, zsidó, magyar és marokkói gnawa zenét egyedüli módon ötvözi. Velük együtt lép fel a cigányzene két kiemelkedő zenésze: Balogh Kálmán cimbalmos és Frenkie Látó (hegedűs). A fesztivál zenei  kínálatából enm hiányzik a minöségi Klezmer muzsika, az ének és a Jazz sem. Vendégünk lesz a Veszprém Klezmer, a Nigun és a Grencsó Bio Kollektív is.

A beszélgetéseket, koncerteket érdekes filmprogram egészíti ki. A filmválogatás az elmúlt 5-10 év izraeli filmművészet remekeit vonultatja fel, melyek a zsidó állam és a zsidó identitás  kérdéseit állítják középpontba – mint például a vallási vezetők szerepe a terrorizmus és a politikai konfliktusok kezelésében, a nők helyzete Izraelben vagy a kibucok felbomlása.

 dec. 16-22; Sirály, Bp. Király utca

 

Militáns akció

Hypnosis

A Merlin újabban remek új partyzenék és elektronikus produkciók színtere is lett. Örvendetes!  Most a garage virágzás idején indult Stanton Warriors duó tagjai, Dominic B és Mark Yardley lép fel. Igencsak unták a korszak pehelykönnyű ritmusok és cukorédes vokálok jellemezte világát, így militáns akcióba lendültek: pörölycsapás dobokat, rézágyú basszust és felvágott nyelvű emszíket állítottak hadrendbe. 2001-ben a Prodigy-t és a Basement Jaxx-et is gondozó kiadó, az XL vette pártfogásba őket: megjelent a Stanton Sessions válogatás, mely a valaha eladott legnagyobb példányszámú breakbeat lemez lett. Ezután népszerűségük tovább fokozták több sláger “stantonosításával”, nem menekült Busta Rhymes, a Gorillaz és Azzido Da Bass sem. Saját Punks nevű kiadójuk pont a hasonló bootlegekhez jött létre, viszont mára teljes értékű cimkévé vált. A sikert megneszelve a közelmúltban elcsábította őket – a Virginről ismert milliárdos – Richard Branson a saját V2-höz, ami egyben Moby otthona is. 2006. tavaszán itt  jelent meg rég várt első szerzői albumuk, a The Lost Files, megannyi énekessel és MC-vel vértezve, mellé még bónuszként a Stanton Session 2 mixet tűzték. Az évet a legendás Fabriclive 30. számával zárják. 

Termésük a kezdetektől fogva mindig tiszta elképzelést tükröz: tökéletes megszólalás, fülbemászó dallamok és nehéz grúvok, melyekben mindig ott lüktet a funk – ez teszi a Stanton Warriorst a breaks legnagyobb ma létező produkciójává.

dec. 15. MERLIN

Fellépők:

Stanton Warriors (Punks, XL Recordings, Mob, Fabric / UK)

Sikztah (Mecca, Győr)

Grasshop (Hypnosis, Breakbeat.hu)

Psure (Title Fight, Hypnosis)

Látvány:

MiN (Beatmap)

 

hvg.hu

Comments are closed.