Döbbenetes tárlat a Holokauszt Emlékközpontban
Döbbenetes tárlat a Holokauszt Emlékközpontban Időpont: 2006-11-19 23:27:42
„Visszatérés-újrakezdés” címmel a vészkorszak utáni időket mutatja be az a kiállítás, amely keddtől látható Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban. A tárlatból kiderül, milyen körülmények várták Magyarországon 1945 és 1947 között a hazatérés mellett döntő egykori deportáltakat és elhurcoltakat, a holokauszt túlélőit.
„A vészkorszak utóéletének egy alig ismert fejezetéről szól a Holokauszt Emlékközpont új időszaki kiállítása” – írja a központ honlapja. A március végéig látogatható kiállítás írásos anyagok és fotódokumentáció, valamint korabeli tárgyak bemutatásával annak is igyekszik emléket állítani, hogy 1945 és 1947 között a Magyar Országgyűlés huszonegy diszkriminatív törvényt és több száz rendeletet helyezett hatályon kívül. – írja a Hírszerző.
A sorból kiemelkedik az 1946. évi XXV. törvénycikk a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről. A kiállítás e törvény megszületésének 60. évfordulójára készült – írták a szervezők.
A tárlat témájához kapcsolódóan a Holokauszt Emlékközpont csütörtökön tudományos emlékülést rendez.
Az írásos tájékoztató szerint a faji alapon üldözött zsidók és romák, valamint más politikai, vallási okok miatt elhurcolt személyek fenyegetettsége a koncentrációs és munkatáborok felszabadítását követő eufória után nem szűnt meg. Éhség, betegség gyötörte őket, hazatérésük pedig esetenként hónapokig eltartott.
„A hazatérteknek Magyarországon újabb nehézségekkel kellett számolniuk: a személyes, családi tragédiákon túl sokuk otthonába még 1944-ben beköltöztek, és az új lakók nem voltak hajlandók az ingatlanokat visszajuttatni jogos tulajdonosaiknak” – írja a kiállítás tájékoztatója. „Voltak olyan települések – köztük a híressé/hírhedtté vált Miskolc és az alföldi Kunmadaras – ahol a visszatértek ellen a helyi lakosság pogromot rendezett, amelyek alapjául több ízben a középkori eredetű vérvád szolgált.”
A kormány és más segélyszervezetek azonban igyekeztek törvényileg, erkölcsileg és adományok formájában segíteni a hazatérés mellett döntő túlélőket – olvashatjuk az emlékközpont ismertetőjében. „Ugyancsak támogatást nyújtott az 1946-ban létrehozott Gestapo Fogházviseltek Köre. A pártállami diktatúra kiépítésével ugyanakkor a holokausztot politikai okokból elhallgatták, és ezek a szervezetek az ellehetetlenített helyzetben 1950-ig fokozatosan megszűntek.”
Különösen megdöbbentő lehetett a náci haláltáborok túlélőinek, hogy közülük sokakat szovjet munkatáborokba hurcoltak tovább. A világháborút követő pogromok, atrocitások, az újabb zsidóellenesség, a közöny, valamint a társadalom más rétegeit egyaránt érintő demokratikus életlehetőségek beszűkülése következményeként több tízezren a kivándorlás mellett döntöttek – írja a kiállításról készült összefoglaló.
A kiállítást Csató Mihály történész-levéltáros és Szécsényi András történész-muzeológus rendezte.
Stop!


november 23rd, 2006 at 14:34
Én most vasárnap megyek megnézni a kiállítást – nagyon fontos részének tartom ezt a témát a Holokauszt és a korrekt megemlékezés szempontjából. Eleddig csak elvétve lehetett szemérmes cikkekben ,tanulmányokban szembenézni a gyalázattal , amiben a mindenükből és mindenkijüktől megfosztott túlélőknek része volt a hazatérés után . Ez a korszak kollektív néperkölcsi gyalázata Magyarországnak – nem kevesebb , mint amit előtte és jóval utána is produkáltak , a rendszerváltásig . Én személyesen szeretnék a kiállítás rendezőivel találkozni – Csató Mihállyal és Szécsényi Andrással egy további rendezvény ürügyén . Ehhez keresem valamelyikük telefonszámát !!!!!! Kérek ez úton mindenkit , hogy aki tud ebben segíteni az tegye meg . Köszönettel
ajsher , Israel (most éppen Pesten , 06 20 578 2652 ) vagy — issheer@gmail.com