Forrás: UNO

Dohány utca, Klauzál utca, Király utca, Erzsébet körút a Pesti Zsidó negyed. Budapest városának erről az érdekes, sokszínű negyedéről még nem készült film.

Az ötrészes sorozat bő kétszáz év tablója, amely magában foglalja Magyarország és a főváros zsidóságának történetét. Házak, udvarok, kávéházak, valaha élt mesteremberek, kereskedők, rabbik, a vészkorszak alatti gettó életének epizódjai – a nagy templomok reprezentatív emlékei mesélnek az itt élő emberek életéről, a negyed keletkezéséről, virágzásáról, drámáiról, s jövőbeli sorsáról. Forgatókönyvíró: Kremsier Edit, operatőr: Szobrász András, rendező: Ocsenás Tamás, szerkesztő: Pölöskey István. 5/1., szeptember 6.: Adunk-veszünk az – Orczyban A XVIII. század végén Pest kapuján túl a szántóföldek között új városrész alakul – zsidó vásárosok költöznek a hatalmas Orczy-házba. Adnak vesznek, imádkoznak. Az emberek kialakítják a maguk piciny városnegyedét – életmódjukkal, kultúrájukkal. Közép-Európa gazdasági vérkeringésében nagy szerepet kap egy füstös kis helyiség – egy kávéház… 5/2., szeptember 13.: “Ősi” fészek – a Király utca Az Orczy-ház – a kis stadl – kinövi eddigi rendeltetését és lassan egy egész utca, a Király utca, régi nevén Ober Meyerhofweg lesz a középpontja a negyednek. 7 596 ember lakja ezt az egy utcát. Lovas kocsik, málhásszekerek, bálák, ládák, kordélyok, batyuk hozzák-viszik az árukat. Világvárosi forgatag. Gyönyörű épületek sora emelkedik egymás után. Keresztutcák nyílnak és itt kaphatók a kor legdivatosabb női ruhadarabjai. Pest városának ez a része igazi zsidónegyeddé válik… 5/3., szeptember 20.: A három templom “Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal mintegy polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak” – ez az emancipációs törvény első paragrafusa. Nemzet, identitás, modernitás – talán ezek a legfontosabb gondolatok, amelyek az ország – és ezen belül a magyar zsidók -életének legfőbb törekvéseit mozgatják. A zsidóságon belül is megtalálják a különböző nézetűek saját identitásukat – szétválnak az ortodox, a neológ és az úgynevezett statusque-ante. És felépül a három nézet 3 temploma, a Dohány utcai zsinagóga, a Rumbach utcai, valamint a Kazinczy utcai templom. Az emancipációs törvényt 1867-ben fogadta el a magyar országgyűlés. Az egyenjogúság, a szabad polgári eszme ideáját az 1882-1883-ban zajló tiszaeszlári per árnyékolta be. A mai Zsidómúzeum helyén álló házban, a pesti zsidó negyedben nevelkedik a zsidó neoállam gondolatának szellemi atyja, Herzl Tivadar. 5/4., szeptember 27.: Palánk mögé zárt világ A XX. század első felében járunk. Az út idáig években ugyan nem hosszú, de eseményekben rendkívülien megsokszorozta az időt. Kitör az I. világháború, forradalmak és ellenforradalmak tüzébe kerül az ország. Mindez természetesen a zsidónegyed és a zsidóság életében sem múlik el nyomtalanul. De ki gondolta volna még ekkor, hogy 1944 novemberében deszkapalánkkal körülzárt gettóba zárják a megmaradt zsidóság nagy részét, 70 000 embert, férfit, nőt, gyereket. A Numerus Clausus 1938-as 41-es, 42-es évi zsidótörvények és az azokat követő rendeletek a teljes jogfosztottságig tartó út állomásai – amelynek a végén az emberi lét megsemmisülése áll… 5/5., október 4.: Örökség – világörökség A filmsorozat utolsó része az újrakezdés kérdésére keres választ. Mit hoz a szabadság? Lehet-e és hogyan zsidóként élni – mi a sorsa a zsidónegyednek – mennyire tudja megőrizni egyediségét – megteremthető-e vagy visszaidézhető e negyed valaha volt és egyedülálló atmoszférája? 1945 fő kérdése, lehet-e és hogyan volt üldözöttként újrakezdeni? 1989 fő kérdése, megőrizhető-e a zsidó identitás, és milyen feladata lehet a “régi” zsidónegyednek Pesten?

Comments are closed.