Merkel hivatalos felkérést vár a misszióhoz
Népszabadság * Inotai Edit * 2006. szeptember 7.
Visszaköltözés egy bejrúti lakásbaKép: REUTERS – Reinhard Krause
A német hadihajók már készenlétben állnak, de lehet, hogy mégsem kerül sor a németek részvételére a libanoni békefenntartó misszióban. Angela Merkel kancellár tegnap ugyan megértést kért kollégáitól, de egyre több német politikusból vált ki ellenállást a bejrúti kormány viselkedése. Berlin ragaszkodik hozzá, hogy a libanoni kormány írásban, hivatalosan kérje a németek részvételét az UNIFIL akcióban, de a felkérés – bár Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök hétfőn telefonon már biztosította róla Merkelt – egyre késik. Bejrút most újabb feltételekhez köti a nemzetközi csapatok behívását: egyrészt Izrael szüntesse meg a tengeri és légi blokádot, másrészt a német hadihajók ne jöjjenek hét tengeri mérföldnél közelebb a libanoni partokhoz. Izrael tegnap bejelentette: ma délutánig megszünteti a vízi és légi blokádot Libanon körül, és átadja a felügyeletet a nemzetközi erőknek. Izrael korábban ahhoz kötötte a blokád feloldását, hogy az ENSZ-csapatok akadályozzák meg a Hezbollah újbóli felfegyverzését. A libanoni külügyminiszter Fauzi Szallúh tegnap azzal fenyegetődzött, hogy akár erővel is megtöri az izraeli blokádot Libanon, ha Izrael az ENSZ-főtitkár által jelzett 48 órán belül nem vet annak véget.
A második feltétel viszont felbőszítette a németeket: részben az ő feladatuk lenne ugyanis a (tengeri) fegyvercsempészet megakadályozása. Gernot Erler külügyi államminiszter (SPD) tegnap már kimondottan élesen fogalmazott: a csapatküldéshez a németek szabnak feltételeket, amennyiben ezek nem teljesülnek, akkor az egésznek nincs értelme. Ha a fegyvercsempészek hajói a békefenntartók orra előtt vígan hajókázhatnak a libanoni felségvizeken, akkor az egész akció nem több látszattevékenységnél.
A legtöbb német szakértő ugyanakkor egyetért azzal, hogy Berlin nem maradhat ki a békefenntartó akcióból, még akkor sem, ha a tervek már most több sebből véreznek. Az akciónak egyrészt Izrael biztonságát, másrészt Libanon szuverenitását kellene erősíteni. Mindehhez háttérbe kellene szorítani (vagy erősebb ellenőrzés alá vonni) a kormányban ülő Hezbollah-minisztereket, akik több német szakértő szerint is csak arra várnak, hogy ismét felfegyverezhessék a milíciákat és újabb támadást indíthassanak Izrael ellen.
Felmerültek kételyek a német haditengerészet felkészültségét illetően is. A német kormány ezernyolcszáz katonát (főleg tengerészt) küldene a Közel-Keletre, akik a parlamenti döntést követően azonnal indulnának, de csak két-három hét múlva érnének állomáshelyükre. Katonai szakértők máris figyelmeztetnek, hogy a Bundeswehr (és a tengerészet) anyagi és technikai felszereltsége messze elmarad attól, ami a békefenntartó akcióban kívánatos. Ennek ellenére senki sem meri szóba hozni a katonai költségvetés növelését, bár azzal szinte mindenki tisztában van, hogy Németországra a jövőben egyre fontosabb (és költségesebb) nemzetközi feladatok várnak.
Németország mellett a következő országok tettek felajánlást az ENSZ libanoni békefenntartó missziójába:
(forrás: Reuters)
Olaszország – 3000 katona
Banglades – kb. 2000 (két dandár)
Franciaország – 2000
Spanyolország – 1200
Malajzia – kb. 1000 (egy dandár)
Nepál – egy dandár
Indonézia – egy dandár és egy század
Törökország – várhatóan 1000
Lengyelország – 500
Belgium – 400
Katar – 200-300
Finnország – 250
Dánia – legkevesebb két hajó
Norvégia – 100
