Ismét megkezdődött Kapolcson a Művészetek Völgye fesztivál. Idén az egyik központi téma a zsidó kultúra: tucatnyi koncert, beszélgetés, felolvasás kapcsolódik hozzá. A rendezvénysorozat központja Taliándörögdön van, néhány kilométerre Kapolcstól, de termézetesen a többi faluban is találni zsidósághoz kapcslolódó eseményeket. A taliándörögdi „Lőtér Színpadon” augusztus 2-án, szerdán kezdődnek az „Émek Efráim” kulturális napok. Tudósításunk csokorba szedi a legérdekesebb zsidó programokat.
Július 29.
Este Kapolcson a Muzsikás együttes két koncertet is adott a katolikus templomban. A zenei anyag alapja a „Szól a kakas” című lemez volt, mely eltűntnek hitt autentikus falusi zsidó zenéket tartalmaz. Ne tessék klezmerre gondolni klarinéttal, hegedűvel, tubával, harmonikával! Eredeti népi hangszereken szólaltatták meg a múlt század elejéről csodával határos módon előkerült zsidó dallamokat: mulatósat, szomorút, kesergőt, vidámat.
Július 30.
A tegnapi esők miatt a mai reggel hűvösebben kezdődött, mindenki bakancsban, nadrágban keztde a reggelt, számítva az időjósok ígéreteire, mely szerint jön az eső, és csökken a hőmérsklet. Persze kiderült, hogy az időjárás csak ijesztget, egyelőre marad a kánikula.
A nap ünnepi programmal kezdődött: felvatták a Szőke András által helyrehozott zsidó temetőt Kapolcson. A felújítást tavaly kezdték el, szinte a semmiből. Olyannyira lerombolták a temetőt a második világháború alatt, hogy a sírokat 30-40 centire a föld alól kellett kiásni, összeilleszteni a szándékosan széttört darabokat, kifesteni a magyar és héber feliratokat. Először Márta István szólt néhány mondatot, méltatta Szőke András völgybéli helytörténeti kutatómunkáját, felhívta a figyelmet az örökség megőrzésének fontosságára. Aztán dr. Schweitzer József főrabbi mindenkinek megköszönte a munkáját, aki részt vett a restaurálásban, vagy valamilyen módon segített. Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora énekelt a holocaust áldozataiért. Illés Sándor kapolcsi plébános is imádkozott az elhurcoltak lelki üdvéért, végül a megnyitón megjelentek közösen mondtak kaddist.
A megnyitó alkalmából készítette el Für Emil képzőművész „Mázkír angyalok” című kiállítását. A gerendás mennyezetről lelógó angyal-babák a meg nem született, illetve a megszületett, de az életüket erőszakosan megszakított lelkeket személyesítik meg.
Augusztus 1.
Este a taliándörögdi Klastromnál a Vodku v glotku (Vodkát a torokba) nevű, orosz-zsidó kocsmazenét játszó zenekar beállása közben csöpörögni kezdett az eső. A közönséget láthatóan ez nem zavarta, önfeledten táncoltak a színpad előtt, a zenészeket annál inkább, úgyhogy mielőtt eláztak volna a hangszerek, erősítők, kábelek, úgy döntöttek, hogy beköltöznek a sátorba. Egy kis technikai átállás után folytatódott a koncert, mindenki legnagyobb örömére.
HATODIK VÖLGYNAPLÓ
Mózes, Gólem, héber rap
Most már biztosan kijelenthető, hogy túl vagyunk a Völgy felén, vége van a hatodik napnak. Ezzel egy időben beköszöntött az október is, már ami a fokokat és a napsütéses órák (percek) számát illeti. De legalább nincs eső!
Ma kezdődtek a taliándörögdi Lőtéren az „Émek Efráim” Zsidó Kulturális Napok. A programot a Srayem zenekar kezdte, akik némi zenei kísérettel játszották el Mózes történetét. Azaz, valójában nem ők játszották, hanem a nézők soraiban ülő szülők és gyerekek. Boldogan bújtak Mózes, Sára, a Fáraó, és a többi szereplő bőrébe, gyerekfejjel talán megértve, megérezve valamit egy nép sorsáról.
Rögtön utánuk a Gólem Zsidó Színház előadása következett. Ez nem egy hagyományos színház, nincsenek díszletek, jelmezek, sőt, még a szöveget sem tudják a színészek. Ez egy felolvasó színház, ahol példánnyal a kezükben stilizálják a jeleneteket, olvasva játszanak. Most egy egészen friss darabot láttunk tőlük, Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című háromszereplős művét, melyet Borgula András fordított le a Kolozsvári Színház számára, ahol ősszel tartják a darab ősbemutatóját. A történet a férfi-nő kapcsolatot írja le, eltúlozva, karikírozva, a nemekre jellemző mentalitást felnagyítva. A három színész kitett magáért, az olvasás ellenére szinte egész kis jeleneteket rögtönöztek, élővé tették az egyébként jó, humoros, és időnként elgondolkodtató szöveget.
Az esti koncertet a programmal ellentétben nem a HaGesher zenekar adta, hanem a Pannon Babilon nevű alkalmi formáció. (Az előttük játszó Triton zenekar egészült ki a HaGesher néhány tagjával.) Ez a zenekar azért érdekes, mert olyan műfajt találtak a zsidó zenén belül, amely még nincs is Magyarországon: a héber hip-hopot. A számaikat ők maguk írják, néha elhangzik egy-egy tradicionális dal feldolgozása is, utóbbiak átértelmezve, átírva a mai világunkra.
A Klastromszínpadon is „zenei házasságot” hallottunk, a Fellegini Klezmer Gipsy jóvoltából. A nevükből valószínűleg már kitalálták, hogy a zsidó és a roma zenéről van szó. A két stílus sokban hasonlít egymásra, ám elég ritka, hogy egy zsidó dal cimbalmon, trombitán, alt-és baritonszaxofonon szólaljon meg!
Augusztus 4.
Taliándörögdön a református templomban Dinnyés József sorozatában most az Izraelben élő magyar költők énekelt versei következtek. Emellett Dávid-zsoltárok is elhangzottak, először magyarul, Szenczi Molnár Albert fordításában, Dinnyés József zenéjével, majd óhéberül, a vendégként közreműködő kántor, Weisz Ferenc jóvoltából. A versek és a zsoltárok remekül kiegészítették, alátámasztották egymást, kicsit elgondolkodhattunk az előttünk álló válaszutakról, a jó és a rossz döntésekről.
A Klastromszínpadon a Nigun együttes zenélt. A „nigun” jiddis szó, jelentése: dal, szavak nélkül. A zenekar a kelet-európai zsidó népzene motívumait keverte össze a kortárs jazz hangzásvilágával. Az eredmény meglepő, Magyarországon egyedülálló műfajt eredményezett, hiszen nem a klezmer zene sajátosságai kerültek előtérbe, hanem ezek csak kiegészítették, megbolondították a jazzes alapokon nyugvó dalokat, improvizációkat.
Rick Zsófi
Mazsihisz news
