Forrás: Népszava

A rendszerváltás óta a főpolgármester-jelölt mezőny tagja az eddig mindig győzni tudó Demszky Gábor, aki most először nemcsak az SZDSZ, hanem a koalíció jelöltje is. Várhatóan legkeményebb ellenfele a hasonlóan rutinos Tarlós István lesz, aki a Fidesz színeiben indul. Dobogós helyre számíthat az MDF jelöltje, Katona Kálmán, míg a felmérések szerint néhány százalékot érhet el a MIÉP-Jobbik illetve a Munkáspárt indulója. Független az egyetlen női jelölt, Eva M. Amichay, a húsz évig Tel-Avivban élő városgazdász.

Tapasztalat és megújulás – a fővárosi koalíciós partnerek reményei szerint ez a kettősség lehet a biztosítéka annak, hogy a főpolgármesteri posztot 16 éve betöltő Demszky Gábor az őszi önkormányzati választáson az MSZP-SZDSZ közös jelöltjeként újabb négy évre megszerzi a városvezetői posztot. A főpolgármester választási elképzelései nagyrészt a főváros hosszú távú fejlesztési tervére, a Podmaniczky programra, illetve – a szocialistákkal kötött megállapodás alapján – az MSZP Új Budapest programjára alapoz. Noha a végleges programot csak a közeljövőben megalakuló koalíciós munkacsoport fogja „összegyúrni”, az elképzelések nagy vonalakban ismertek. Eszerint Demszky Gábor ismét az élhetőbb, lakhatóbb és szerethetőbb város koncepciójával operál. Programjában várhatóan három fő csomópont köré szervezi majd Budapest „újjáépítését”. Az első az élhetőség, az életfeltételek és lakókörülmények javítása, a tömegközlekedés fejlesztése és a környezet védelme. A második a hatékonyság, vagyis a város alapszolgáltatásainak színvonalas működése és lendületes fejlesztése, a gazdasági vonzóerő, a közútfejlesztés, a logisztikai és tudásvárosi funkciók erősítése. A harmadik pedig a szolidaritás, azaz az elesettek, kirekesztettek, szegényebbek segítése, felzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése, a leromlott városnegyedek újjáélesztése annak érdekében, hogy Budapest fejlődését minden budapesti sikerként élhesse meg.

Nemcsak a közvélemény-kutatások és az előrejelzések, hanem Demszky is a Fidesz jelöltjét tartja a legkeményebb ellenfelének. Orbán Viktor megnyerte indulónak a 16 éve a fővárosban politizáló független óbudai polgármestert. Tarlós István az együttműködés, béke és rend hármas jelszavával kampányol. Arra épít, hogy amit sikerült megvalósítania a kerületében, az működne „nagyban is”. Kampányának hangsúlyos eleme, hogy a városvezetésben együttműködésre törekszik az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, ahogy konstruktív viszonyt kíván kialakítani a kerületekkel is. Fő célja a panelprogram és a 4-es metró megvalósítása, s a Városházán szerinte uralkodó korrupció felszámolása oly módon, hogy a beruházásoknál egyszemélyi felelősséget lehetővé tevő rendszer kialakítását tervezi. Rendpártiságot hirdet, ami azt jelenti, hogy erélyesen fellépne a közterületek rendjének megteremtése mellett, javítaná a közbiztonságot, eltakarítaná a graffitiket és megoldást keresne a hajléktalanok gondjára is. A rendpártisággal a jelenlegi liberális „anarchiát” akarja ellensúlyozni.

Miközben 8-10 százalékos eredményt vár magától az MDF Budapesten, főpolgármester-jelöltje „megelégszik 40 százalékkal is”. Katona Kálmán programja a riválisok által ki nem játszott „zöld kártyára” épít, s kampányában minden ennek rendel alá. Az „ökoszemléletbe” belefér a zaj, por és fényszennyezés visszaszorítása, az épített környezet védelme valamint a közösségi közlekedés fejlesztése. Katona szerint „centrumpolitikával” határozott baloldali-liberális jelöltként igen is van keresnivalója az esélyes jelöltek között. Átalakítaná a Városháza működését is oly módon, hogy a város üzemeltetését nem politikusra, hanem szakemberekre bízná. Példának tekinti a bécsi polgármester gyakorlatát, aki délelőtt dolgozik, délután pedig minden nap más kerület kocsmájában találkozik a helyi polgármesterrel és a helyiek problámival.

Budapestnek újra „vőlegény”, új főpolgármester kell, hogy feléledjen a városépítő szelleme – így összegezhető a MIÉP-Jobbik jelöltjének célkitűzése, mellyel utal arra: Budapest vőlegényének nevezték Podmaniczky Frigyes bárót, aki európai várost varázsolt a falusias fővárosból. Zsinka László szerint a főpolgármester és csapata viszont multikulturális tobzódásában csak a külföldi nagyvállalatoknak, mamutcégeknek kedvezett eddig, ideje most megálljt parancsoni! Hármas jelszava: a főváros és a fővárosiak érdekvédelme, szakmapolitizálás és nemzeti elkötelezettség.

A főpolgármester-jelölti mezőny egyetlen független és egyetlen női tagja szerint a követlező négy év kritikus a város sorsát illetően. Most még sokmindent jobbá lehet tenni – hangsúlyozza programjában Eva M. Amichay. Elképzelései közt a legfőbb elem az, hogy nem óriásberuházásokra épül, ami egyébként is illik az elkövetkezendő „spórolós” időszakra. A városgazdász szakember bírálja, hogy bár Budapest számtalan remek lehetőséggel rendelkezik, sorra „baltázzák el őket”. Úgy véli, Budapestnek olyan programra van szüksége, amely sorra veszi a problémákat, és azokat úgy igyekszik megoldani, hogy közben más gondok is megoldódjanak.

Antiliberális, demokratikus és élhető Budapestet, valamint másfajta politizálást tart szükségesnek a Munkáspárt jelöltje, Székely Péter, aki úgy véli „elnyűtt” lett a városvezetés. Az ő programjában kiemelt figyelmet kapnak a dolgozó, a munkás, a bérből és fizetésből élő budapestiek, az ő érdekeiket szem előtt tartva fogna bele a panelfelújítási programba, a közlekedési viteldíjak és a közüzemi díjak „rendezésébe”. A munkáspárti jelölt programjában a kiskereskedők „helyzetbe hozása” is szerepel a plázák és a multik ellenében.

Lengyel Tibor

Keretes cikkek

A kampány tematizálása a tét

Egyelőre nemcsak azt nehéz megjósolni is, hogy melyik főpolgármester-jelölt nyeri az önkormányzati választást, hanem még az sem dőlt még el, milyen jellegű kampányra készülhetnek a budapestiek. Így vélekedett a Political Capital politikai elemzője, aki szerint a hat jelölt közül érdemben hárommal – Demszky Gáborral, Tarlós Istvánnal és Katona Kálmánnal – érdemes számolni. Gyulai Attila lapunknak elmondta: Demszkynél „mozgósítási kockázatot” jelent, hogy az SZDSZ és az MSZP közös jelöltje, ahogy Tarlós István esetében is ilyen kockázati tényező lehet, hogy nem „fideszes” jelölt, hanem a Fidesz jelöltje. A főpolgármester esetében kérdéses, hogy a szocialista tábor mekkora része hajlandó elfogadni őt saját jelölt hiányában, míg kihívójának éppen előnyére válhat, hogy eddig független polgármester volt, s most sem köthető szorosan a Fideszhez, ezért jó eséllyel megszólíthatja akár a Demszkyre kevéssé „fogékony” MSZP-szavazókat is. A közvélemény-kutatások szerint ma Demszky az esélyesebb, de az októberi választásig még befolyásolhatja az eseményeket az országos politika. Gyulai Attila szerint Tarlós Istvánt szimpatikussá teheti „rendpártisága”, s pozitív vonás lehet jobboldali jelöltsége dacára tapasztalható együttműködési készsége a bal- illetve a liberális oldallal. A Political Capital – tegnap publikált – elemzése szakpolitikai, az ideológiai konfliktusokat kikerülő jobboldali kampányt valószínűsít. Ez Tarlós esélyeit növelné, hiszen városszakmai kérdésekben Demszky könnyen magyarázkodásra kényszerülhet. A koalíciós pártok viszont abban érdekeltek, hogy pártpolitikai szempontból tegyék megközelíthetővé a kérdést: „megkaparinthatja-e” a Fidesz a liberális-szocialista Budapestet? Tarlós jelöltté válásával az SZDSZ igyekezett pozicionálni Demszky ellenfelét, emlékeztetve a hozzá kötődő botrányokra, egyúttal ideológiai és értékvitává alakítani a főpolgármesteri kampányt. Gyulai Attila ugyanakkor úgy véli: az, hogy a Demszky mellett kampányoló MSZP Gyurcsány Ferenc kormányfővel erősítheti a közös jelöltet, azt is jelentheti, hogy önkormányzati szinten is folytatódhat a vita a megszorításokról. A Political Capital elemzése szerint a témákba beleszólhat az MDF jelöltje is: az általa felvetett „zöld ügyekkel” a magát az esélyesebbnek tartott ellenfelektől megkülönböztető párt figyelemfelkeltő kampányt folytathat.

Lengyel Tibor

Mindenkinek van egy álma

Demszky Gábor SZDSZ-MSZP (54 éves) Ötödször száll ringbe a főpolgármesteri posztért. Ezúttal az SZDSZ és az MSZP közös jelöltje, erre eddig nem volt példa: mindig önállóan indult, mégis képes volt nyerni. 1990 óta áll a város élén, időközben fél évig betöltötte pártja elnöki tisztét is. Szintén rövid ideig volt európai parlamenti képviselő is, de összeférhetetlenség miatt le kellett mondania róla. A nagy operarajongó és hobbifotós – aki egyetemi évei alatt taxisofőr is volt – a világ minden nyelvén el tudja mondani, hogy allergiája miatt nem fogyaszthat tejet. Bírálói gyakran szembesítik azzal, hogy belefáradt a munkába, s szemére vetik, hogy regnálása alatt sok ciklusról-ciklusra húzódi ígérete volt, mint például a már valóban épülő 4-es metró beruházás. Nem sikerült rendeznie a kaotikus parkolási viszonyokat, a BKV gazdasági helyzetét, alig mutatott hajlandóságot a kerületekkel való konstruktív együttműködésre, s jelentős presztízsveszteséget okozott számára adriai nyaraló- illetve terepjáró botránya. Mellette szól, hogy visszafordult a kiköltözési hullám, több ponton beindult a városrehabilitáció, megújult a földalatti, a 2-es metró, illetve az Andrássy út és a Nagykörút, megépült a Lágymányosi híd és Budapest elismert célpontja lett a befektetői tőkének. Tarlós István Fidesz (58 éves) A tősgyökeres óbudai műszaki és gazdasági diplomával rendelkezik, mélyépítő mérnök. 1989-ben csatlakozott az SZDSZ-hez, de 1994 nyarán politikai okokból kilépett. Azóta párton kívüliként sorozatosan nyerni tudott az önkormányzati választásokon: 1990 óta Óbuda-Békásmegyer polgármestere (Budapesten csak hárman kaptak 1990 óta megszakítás nélkül bizalmat). A polgári pártokhoz áll közel, konzervatív és keresztény nézeteket valló politikus, most a Fidesz színeiben indul. Pályáját több vitatott ügy kísérte. Például közlekedési baleset részese volt, amelyben egy kisgyermek meghalt, utóbb kiderült, hogy nem volt felelős a gázolásért. Újpesttel együtt sokat vitatkozott az M0-ás és a tervezett aquincumi híd elhelyezéséről, illetve a hidakról levezető utak nyomvonaláról, ami miatt szembe került a főváros vezetésével. Legnagyobb vihart kavart botránya a Sziget Fesztiválhoz kapcsolódik, mert többször próbálta akadályozni a rendezvényt, s élesen bírálta a meleg szervezetek jelenlétét, illetve programjait. Mellette szól, hogy kerületében évek óta példásan együttműködik a szociálliberális oldallal: alpolgármesterei között két szocialista és egy szabad demokrata politikust találunk. Katona Kálmán MDF (58 éves) A fővárosi politikában négy éve edződő mérnök végzettségű politikus a rendszerváltás utáni években a Matáv Rt. igazgatóságában vállalt feladatot, miközben 1990-1994 között országgyűlési képviselőként a gazdasági bizottság alelnöke és a távközlési bizottság elnöke is volt. Utána három évig a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesi posztján dolgozott, majd az Orbán-kormány regnálása alatt két éven át közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. A kormányzati pozícióból a Magyar Villamos Művek Rt. elnök-vezérigazgatói székébe ült át, innen vezetett az útja a fővárosi közgyűlésbe, ahol jelenleg is a Magyar Demokrata Fórum frakciójának tagja és a főváros informatikai bizottságát vezeti. Székely Péter Munkáspárt (32 éves) A főpolgármesteri posztért következetesen harcba szálló Munkáspárt ezúttal olyan jelöltet indít az önkormányzati választáson, aki fiatal kora ellenére a párt elnökségi tagja. A pedagógus végzettségű politikus a rendszerváltás óta a párt tagja, 1999-től a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség elnöke, 2000-től pedig a Munkáspárt Elnökségének tagja. Zsinka László MIÉP (53 éves) A MIÉP – miután négy éve Csurka István pártelnök próbálkozott szerény eredménnyel – ezúttal a MIÉP-Jobbik fővárosi frakciójának vezetőjét indítja. Zsinka a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem iparszakán szerzett diplomát 1977-ben, majd a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott 2001-ig. A húsz éve nemzetközi sakkmesteri minősítéssel is rendelkező politikus 1994-ben kapcsolódott be a politikai életbe. Az 1998-as önkormányzati választásokon a MIÉP listájáról került be a fővárosi közgyűlésbe, egy évvel később a párt elnökségi tagnak választották. A fővárosi közgyűlés legaktívabb képviselője évek óta, tavaly például összesen hat óra 45 percet szólalt fel az üléseken. Eva M. Amichay független (53 éves) Az egyetlen független jelölt a pécsi születésű, ám 20 évet Izraelben élt, s a két ország közt ma is ingázó városgazdász szakember. Diplomáját az Ybl Miklós főiskolán szerezte, kutatási témája a belvárosok rehabilitációja volt. Évfolyama egyik kiváló eredményét felmutatva rögtön állásajánlatot kapott a Fővárosi Tanácsnál, ahol öt éven át igyekezett érvényesíteni a városgazdász problémamegoldó látásmódot, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy főnökei nem fogékonyak tanácsaira, újságíróvá képezte magát. Szabadúszó újságíró volt öt éven át, majd kivándorolt Izraelbe, ahonnan néhány éve – látva a Gozsdu udvar körüli eseményeket – visszatért. Két és fél éve dolgozik saját Budapest-programján.

Lengyel Tibor