Fókusz-rovat
Egy kórház, történelmi tükörben
Alc: 1. A múlt
Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK), amelyet országszerte „csak” a Szabolcs utcai kórházként emlegetnek a betegek és hozzátartozóik 1889-es alapítása óta, intézményóriássá nőtte ki magát. A kórház a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórházaként – amely felekezeti hovatartozásuktól függetlenül fogadta a betegeket – kezdte meg működését 90 betegszobával és 479 ággyal. 1897-től tovább bővült a Bródy Adél Gyermekkórházzal, majd 1910-ben a Weiss Alice Gyermekágyas Otthonnal. 1925-től az akkor már az intézménykomplexumnak tekinthető kórház az ország egyik legrangosabb fekvőbeteg-ellátó helyévé nőtte ki magát.
A II. világháború alatt is működő „Zsidó Kórház” további szakmai elismeréseket vívott ki magának. Az 1950-es államosítást követően, az intézményt Szabolcs utcai Állami Kórház névre keresztelték. A rangos és nagy múltú egészségügyi létesítményt 1956. január 1-jétől az orvos-továbbképzés első intézményesített központjává „emelte” az állam. Az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) létrehozásával megkezdődött a rendszeres és tervszerű oktatás. Az OTKI közvetlenül az akkori Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá került. Az intézet országos elismertségre tett szert mind szakmai körökben, mind a betegek körében. A szakmai rangot mutatja, hogy egyetemi rangra emelték. Orvostovábbképző Egyetemként (OTE) működött tovább, felvállalván az Egészségügyi Főiskola szakmai vezetését is. Az évek teltek, s az újabb változtatás eredményeként felvette híres belgyógyászunk nevét, így lett Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE).
Alc.2. A közelmúlt
Az országgyűlés határozata értelmében, 2000. január 1-jével az egyetemi integrációs folyamat részeként jött létre a Haynal Imre Egészségtudományi EgyetemKar, amely a Semmelweis Egyetem „kihelyezett” karaként egységeként működött. Mivel az összevonás nem hozta meg a várt eredményeket, az egyetemhez kormánybiztost rendeltek ki, profiltisztítási feladattal. Ennek következtében a Szabolcs utcai intézet 2002-től kivált, és az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézettel (OGYK-HII) egyesült Országos Gyógyintézeti Központtá. Ma a hajdani Szabolcs utcai kórház – Országos Gyógyintézeti Központként (OGYK) – az ország egyik legnagyobb, úgynevezett sokszakmás intézménye, amely országos és budapesti területi feladatkört is betölt. S talán ebből is adódik az intézmény szervezeti és financiális problémáinak egy része is. Az elmúlt szűk egy évben pedig meglehetősen sokat lehetett arról hallani, olvasni, hogy az intézmény a felhalmozódott, közel több mint egymilliárd forintos adóssága miatt csődközeli állapotba került.
Alc.3.:A jelenben a jövő
A napokban Molnár Lajos egészségügyi miniszter menesztette felmentette posztjáról az OGYK főigazgatóját,, a megbízott főigazgató, dr. Préda István Préda Istvánt bízta meg a főigazgatói teendők ellátásával és mellé pénzügyi biztost nevezett ki, így orvosolandó az intézet gazdasági helyzetét.
A megbízott főigazgató, professzor dr. Préda István kardiológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, aki nem idegenlégiósként, hanem „belülről” – a jóhírű, az ország egyik legelismertebb és a betegek által is nagyrabecsült kardiológia-centrumát „működtető” kardiológiai és belgyógyászati osztályának éléről – került a főigazgatói székbe.
A nemzetközileg is elismert belgyógyász, kardiológus, 1969-ben került az intézménybe. Gyakorlati munkájával párhuzamosan elméleti munkát is végzett, végez. Kutatási területe a szív elektrofiziológiája, a szívizominfarktus és a trombózis. Több mint 500 tudományos közlemény, 10 könyvfejezet szerzője, 5 szakkönyv alkotó szerkesztője. Vezető tagja a hazai és a nemzetközi kardiológiai társaságoknak, az orvostudományi eredmények áramlását szolgáló nemzetközi folyóiratok szerkesztőségének. A Semmelweis Oorvostudományi Egyetem Kkardiovaszkuláris tanszékének tanára. Vendégprofesszora volt a Montreali Egyetemnek. Elévülhetetlen érdemei vannak a hazai orvosképzés és orvos-továbbképzés világszínvonalának biztosításában, neve fogalommá vált a betegeinek körében is.
Prof. Dr. Préda István a Kardiológiai Szakmai Kollégium elnöke, számos hazai és nemzetközi tudományos testület tagja, aki 2005-től az elektrokardiológusok nemzetközi szervezetének (International Society of Electrocardiology) elnöki tisztét is betölti. A professzor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el külföldön is, itthon is.
Kinevezése kapcsán elmondta, hogy az OGYK valóban nagyon sajátos helyzetben van, mert nem csak a neve változott többször a fennállása óta, hanem változott az intézet területén működtetett beteglétszám, változott a funkció, bővültek a betegprofilok is. nagysága, kibővült a profilja és a hatóköre is. Az évek során számos kutatórészleget csatoltak a Gyógyító Központhoz. A kampányszerűen, átgondolatlanul végbevitt átszervezések is belejátszottak abba, hogy az intézmény anyagi gondjai egyre szaporodtak. Mint a megbízott főigazgató mondja, sem az egészségügy, sem ezen belül az OGYK fejlesztése sem képzelhető el a struktúrákát újragondolása nélkül. Az OGYK helyzete e tekintetben is igen speciális. Országos intézményként a szakma, a minőségi betegellátás csúcsán áll, ellenben ez nem jelenik meg pluszkéntjelent lényeges többletet az intézmény anyagi támogatásában, holott az egész országból fogadnak – és magas színvonalon látnak el – itt betegeket. A megbízott főigazgató a menedzserszemlélet lényegét nem abban látja, hogy a fekvőbeteggel behozatja a gyógyszereit, hogy a súlyos betegeket eltanácsolja más intézménybe, vagy hogy az OEP által „alulfinanszírozott” betegeket elküldi, várólistára teszi. Préda professzor azt vallja: a kormánybiztossal együtt keresik a kitörési pontokat ahhoz, hogy az intézmény gazdasági egyensúlya helyreálljon, ám nem gondolja, hogy ehhez az alapvető ellátásokat kellene karcsúsítani. Meggyőződéssel állítja: az OGYK vezetésének biztosítania kell a lehető legszínvonalasabb betegellátást. Meggyőződése az is, hogy a jövő a magas szakmai és technika színvonalon működő regionális centrumokban történő ellátás felé mutat. Olyan ellátási struktúrának kellene kialakulnia az elkövetkező időkben, amelyben a szakma csúcspontján az oktatást, kutatást és betegellátást egyesítő egyetemek és országos intézetekmények állnak. Gyakorló orvosként is, és megbízott intézményvezetőként is, nagyon fontosnak tartja a betegek bizalmának megőrzését.
T. Puskás Ildikó
hirdi
