„Nem engedjük, hogy fegyveres összetűzésekhez vezető polgárháború törjön ki a különböző palesztin szervezetek között” – jelentette ki szombat este Ammanban Mahmúd Abbász palesztin elnök.
A jordániai látogatáson tartózkodó Abbász annak kapcsán nyilatkozott, hogy az általa vezetett Fatah mozgalom Forradalmi Tanácsa polgárháború szításával vádolta meg a száműzetésben élő Háled Mesaalt, a Hamasz iszlamista szervezet vezetőjét a palesztin elnököt bíráló előző napi szavai miatt. A Damaszkuszban élő Mesaal pénteken korrupcióval, s a Hamasz-kormány megdöntésére tett kísérlettel vádolta meg ugyanis Abbászt. Ezért Gázában és Ciszjordániában a Fatah fegyveresei Mesaal kijelentései elleni tiltakozásul a levegőbe lövöldöztek, Mesaal-ellenes jelszavakat skandáltak, és további tiltakozó akciókat hirdettek. Abbász kijelentette, hogy a felmerült kérdéseket politikai úton kell rendezni, mert „a palesztin politika nem bír el további feszültségeket”.
Vagyis a palesztin területeket a polgárháború veszélye fenyegeti. Egyes vélemények szerint csak egy eltévedt, levegőbe szánt, de emberben landoló puskagolyó kell hozzá. Vagy valamelyik fél részéről egy rossz politikai döntés. Mindkettőre megvan az esély. Abbász, minden palesztinok elnöke – a polgárháborút megelőzendő, vagy csak magát és szervezetét megvédendő – biztonsági szolgálatának a megerősítéséhez és a közvetlen ellenőrzése alá tartozó intézmények működtetéséhez szükséges pénzügyi támogatásért európai körútra indult.
Mozgalmának, a Fatahnak a januári választásokon elszenvedett veresége óta Abbász „iszapbirkózást” folytat a hatalomra került Hamasszal s annak vezetőivel, köztük saját miniszterelnökével, Iszmail Hanijével is. Azon igyekszik, hogy a kulcsfontosságú biztonsági intézményeket és erőket közvetlen ellenőrzése alá vonja. Erre biztatja őt a nemzetközi közösség is, nehogy a választásokon győztes és Izrael elpusztítására felesküdött Hamasz – visszaélve megszerzett hatalmával – Izrael elleni harcra használja fel a fegyveres erőket.
Az Izraellel folytatott béketárgyalásokat támogató elnök erőfeszítései azonban azzal a kockázattal járhatnak, hogy a biztonsági erők és az elégtelennek tekinthető források fölötti ellenőrzés kérdése pattanásig élezi a feszültséget a Hamasz-kormánnyal. Abbász 2500 fős elit elnöki gárdájának további ezer fővel való bővítésére törekszik – közölte az államfő egyik tanácsadója. A legjobban képzett és felszerelt palesztin fegyveres erőnek számító gárda létszámának növelése egy átfogó, diplomaták által 55 millió dollárosra becsült segélycsomag részeként azt szolgálná, hogy megerősítse az elnöki hivatalt és a felügyelete alatt álló intézményeket. Az utóbbiak közé tartozik egyebek közt a határellenőrzés, vagy a palesztin televízió fölötti kontroll is.
Csakhogy a Hamasz-kormány nemigen akarja átengedni az ellenőrzést ezek fölött. Azt még – nehezen ugyan, de – lenyelte, hogy Abbász megvétózta a Gázai övezet biztonsági erőinek vezetőjévé jelölt terrorista vezér, Dzsamel Abu Szamhadana kinevezését, de abba már nem egyezik bele, hogy a palesztin népnek juttatandó külföldi segélyeket Abbász hivatalába folyósítsák, és az ne az államkasszába folyjék be. A Hamasz-kormánynak nyújtott pénzügyi segélyek leállítását szorgalmazó, washingtoni kezdeményezésű nemzetközi kampány eredményeképpen a palesztin kormány három hete nem tud fizetni a kormányzat alkalmazásában álló 165 ezer személynek. Ha Abbász nem kap pénzt, vagy csak a saját hadseregére költi, a palesztin hivatalok, no meg a rendőrség alkalmazottai várhatóan nemcsak abbahagyják a munkát, hanem az utcákra is kivonulnak. Tüntetni. Természetesen Abbász elnök ellen. Ám ha az államfő ebből kifolyólag (illetve azért, mert a kormány nem akar Izraellel tárgyalni) élne ráruházott jogával, és menesztené a nép által választott új Hamasz-kormányt, félő, hogy eldördülne az a fegyver, amelynek a töltete véletlenül el is tévedhetne. „A hatalomból való kiűzetést mindenki drágán megfizetné” – mondta a kormány egyik, magát megnevezni nem akaró tagja.
