Forrás: Stop!

A holokausztra emlékezett az ország Időpont: 2006-04-17 09:05:47

Mécseseket gyújtottak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján, vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, ahol ez alkalomra újabb ezerötszáz név került fel az intézmény emlékfalára. Este 2-3 ezren vettek részt az Élet Menetén.

„Hiszünk benne, hogy a két hónapja látható korszerű holokauszt-történeti kiállítás, az újabb ezerötszáz névvel bővült áldozatok emlékfala és a tövében tartott megemlékezés világos üzenete, hogy senki és semmi nem vonhatja kétségbe az alapvető emberi jogokat” – mondta emlékbeszédében Kovács Tamás történész. Az emlékközpontot működtető közalapítvány gyűjteményi munkacsoportjának vezetője a mintegy száz egybegyűlt előtt hozzátette: e jogok megóvása és védelme a mindenkori társadalom egyik legfontosabb feladata. A történész kiemelte, hogy annak iején a deportálás előkészítésének egyik fontos lépése a zsidók, illetve a zsidótörvények által zsidónak minősített emberek gettóba zárása volt; az első gettót 62 évvel ezelőtt, április 16-án állították fel Kárpátalján. Ez a nap 2001 óta a holokauszt áldozatainak emléknapja Magyarországon.

Kovács Tamás szerint e nap mindenekelőtt arra figyelmeztethet, hogy „ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége”. Mint fogalmazott, „pontosan ugyan nem lehet tudni, hogy a búvópatakként rejtőzködő és néha-néha feltörő antiszemitizmus, antirasszizmus, neonácizmus vagy korunk újabb ordas eszméi hova vezetnének, hova vezethetnének, ha tágabb teret kapnának”.

„A történelmi példa alapján azonban ne legyenek illúzióink; a mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen” – hangsúlyozta a hozzávetőleg százezer nevet felsoroló emlékfal előtt a történész.

A másik tanulságként Kovács Tamás a jog és az erkölcs viszonyát említette, feltéve a kérdést: Ha az egyén erkölcsi érzéke, vagy netán a társadalom erkölcsi értéke és a hatályos jogszabály szemben áll, vajon melyiknek kell engedelmeskedni?

A rövid megemlékezésen mécsest gyújtott David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete, Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke, Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője; az eseményen jelen voltak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői is.

Szili Katalin az esemény után megtekintette az emlékközpont állandó kiállítását, majd azt írta az emlékkönyvbe: „Nem a bűntudat, hanem a kegyelet, nem a múlt terhe, hanem tanulságai, nem a politikai versengés, hanem a megemlékezés méltósága kell, hogy napjainkat igazgassa”. „Köszönet az alkotóknak, ahogy ehhez ezzel a rendezésében is elismerésre méltó kiállítással hozzájárulnak. Nem felejthetünk egyetlen áldozatot sem!” – fűzte hozzá.

Az esti órákban mintegy 2-3 ezer ember vett részt az Élet Menete Alapítvány főszervezésében immár negyedik alkalommal megrendezett emlékmeneten. A fáklyás felvonulás ezúttal a Duna-part pesti oldalán, a Margit-hídtól a Vizafogó Mártír emlékműig zajlott. Az emlékezők menetének élén több politikus és közéleti személyiség vonult. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Fónagy János, a Fidesz, Steiner Pál, az MSZP országgyűlési képviselője mellett David Admon, Izrael nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is részt vett a Duna-parti emlékezésen. A Vizafogó Mártír emlékműnél többek között Kiss Péter kancelláriaminiszter tisztelgett a nyilasok által 1944-45-ben a Dunába lőtt áldozatok emléke előtt.

„Emlékezni jöttünk, de ez cselekvő emlékezet. Azt üzenjük vele, nem felejtünk. Őrködünk. Világgá kürtöljük, hogy ez a föld a szabadság és a demokrácia földje, és nem a hóhéroké” – fogalmazott a politikus. „Ma utcai plakátokon, Árpád-sávos zászlók alatt demonstrálva a szélsőjobb kínál segédkezet a populista magyar jövőhöz” – mondta Kiss Péter. Hozzátette: a holokauszt áldozatainak emléknapján fontosabb, hogy felemeljük a fejünket, és a szemébe nézzünk azoknak, akik nem tanultak a történelemből.

Az Élet Menete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, a Páva Utcai Holokauszt és Dokumentációs Központ, valamint zsidó és nem zsidó civil szervezetek közös rendezvényén beszédet mondott volna Demszky Gábor, SZDSZ-es főpolgármester is, aki azonban – a főszervezők tájékoztatása szerint – betegsége miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy az első magyarországi gettó felállításának napja emléknap legyen, erre 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjává nyilvánította április 16-át.

MTI