Forrás: NOL

Népszabadság * B. Papp László * 2006. április 10.

Az ország második legnagyobb zsidó temploma a szegediKép: Deli Mónika Egymás közelében három zsinagóga is látogatókra vár Csongrád megyében: akár egész napos kirándulást is kitölthet a szegedi, a makói és a hódmezővásárhelyi zsidó emlékhely felkeresése.

Szeged leghíresebb látványossága a katolikus székesegyház, ám legalább ennyire megéri egy sétát tenni a szintén a belvárosban található zsinagóga felé is. Szeged új zsinagógáját – a mellette álló régiben ma alternatív színházi esteket rendeznek – 1903-ban avatták fel. Ez a budapesti után az ország második legnagyobb zsidó temploma. Belépve szédítő élményt nyújt megállni a világmindenséget szimbolizáló belső kupolája alatt. Az épület nagyságát jelzi, hogy a férfiak földszinti és a nők karzati padsoraiban összesen 1340 ember tud leülni. A monumentális, közel ötven méter magas épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők.

Vásárhelyen holokausztmúzeumot is kialakítottak Kép: Deli Mónika

Amint a mondás tartja, Makó messze van Jeruzsálemtől – Szegedtől viszont csak fél óra, ezért a Dél-Alföldre látogatóknak érdemes kitérőt tenniük, és megnézni a Csongrád megyei kisváros ortodox zsinagógáját is.

A makói zsinagógát a tizenkilencedik század közepén az akkor még többezres lélekszámú helybéli ortodox zsidó közösség emelte. Az épület a második világháború után az enyészeté lett, miután a makói zsidók nagy része a koncentrációs táborokban elpusztult, akik pedig megmenekültek, kivándoroltak. Makón a népesség hat százaléka volt zsidó származású – a városban ma mindössze három-négy zsidó család él. Az épületben sokáig hajléktalanok húzták meg magukat, felmerült az elhagyatott imaház lebontásának lehetősége is. Végül néhány évvel ezelőtt mégiscsak került pénz a felújításra, így ma ez Közép-Európa egyik legszebb ortodox zsinagógája. A zsidó templom csak a júniusi világtalálkozók idején népesül be, ám az épülettel szemben lakó gondnok bármikor szívesen végigkalauzolja az előzetesen bejelentkező látogatókat. Mobilszámát a pesti taxisok éppúgy ismerik, mint az egykori makói zsidó családok tengerentúlon élő leszármazottai.

A makói az egyik legismertebb ortodox zsinagóga Kép: Deli Mónika

Makóról Hódmezővásárhely felé érdemes venni az irányt: a városban a 47-es főút mellett nem lehet nem meglátni a száz évvel ezelőtt romantikus stílusban épült, majd a szecesszió jegyében átépített zsinagógát, amelyet tavaly, a holokauszt hatvanadik évfordulójára nagyrészt felújítottak.

A vásárhelyi zsidó templomnál csak a zsinagóga mellett, az egykori zsidó iskolában berendezett múzeum figyelemre méltóbb. A koromfekete falak között a világháború alatt elhurcolt zsidóknak és cigányoknak, elsősorban a gyermekáldozatoknak állítottak emléket. A monitorokon korabeli filmfelvételek elevenítik fel a történteket, a falakon gyermekportrék láthatók, a koncentrációs táborokba elhurcolt gyerekek naplóiból olvashatók részletek. A vitrinekben egykoron a sárba ragadt, elhagyott gyerekjátékok sorakoznak. Az első és mindmáig egyetlen vidéki holokausztmúzeum megrendítő, de méltó lezárása a Csongrád megyei kirándulásnak.

Szegeden 10-12 és 13-17 óra között tart nyitva a zsinagóga, diákoknak 150, felnőtteknek 300 forint a belépő.

Makón ingyenes a látogatás, nyitvatartási idő sincs, időpontot egyeztetni a (30) 389-06-13-as telefonszámon lehet.

Hódmezővásárhelyen májusig 9-13 óra között fogadják a látogatókat, azt követően változik a nyitva tartás. Belépődíjat sem a zsinagógában, sem a múzeumban nem kérnek. Bejelentkezni a (70) 227-80-65-ös telefonszámon lehet.

One Response to “Zsinagógák földjén járva Csongrád megyében”

  1. Mari

    Szentesen is volt (van) egy zsinagóga. Szentes a Tisza partján található, Hódmezővásárhely és Csongrád között. A zsinagóga sokáig romos állapotban volt, aztán könyvtárt, művelődési központot alakítottak ki benne. A város főutcáján a vasútállomás felé haladva az utca jobb oldalán van a gyönyörű épület.

    Ja, mellesleg Szentesen születtem.