Forrás: Stop!

A Fidesz táblája készen áll, a figurák mozognak Időpont: 2006-01-04 10:56:51

28 perc. 2005-ben ennyi ideig beszélt Orbán Viktor a parlamentben. A fennmaradó 525572 percet pedig politikai hátországa és pártja átformálására fordította a Fidesz elnöke. Az, hogy az ebbe fektetett energia mennyire lesz kifizetődő 2006- ban még nem tudható, de Orbán mindenestre sikeresen valósította meg az egy tábor, egy vezér elvét.

Talán ma már nem fontos, hogy miért egy osztrák lapnak adott interjúval indította el a politikai évadot Orbán Viktor. A Der Standard-nak nyilatkozva a Fidesz első embere úgymond meghirdette azokat a téziséket, melyeket a választások előtti utolsó évben hallhattunk tőle. A radikális adócsökkentés és a privatizáció leállítása kezdetű hívószavak köré épített válaszaiból jól érezhetően kitűnt, hogy a Fidesz szakított a társadalom gerincét alkotó középréteg megszólításával, és sokkal inkább az egész nemzetet igyekszik majd 2005-ben megszólítani. Nincsenek azonban meglepetések, a fideszes politikus üzenete nagyobb visszhang nélkül múlt ki a hazai közvéleményben.

48-40

Az év elejei változások és a Gyurcsány-kormány kapkodása -melyet a szavazópolgár elsősorban a zsebén érzékel- megtették a magukét. Mind a Szonda Ipsos, mind a Gallup felmérése jelentős fiatal demokrata népszerűséget jelzett. A két intézet januári adataiból világosan látszódott, hogy 45 százalék egy választás biztos résztvevőjének tekinti magát, és van is párt, amelyre szavazna. Itt, a biztos pártválasztók körében 48 százalékon állt a Fidesz, és 40 százalékon az MSZP. Ez azt jelentette, hogy a 2,2 millió szocialista szimpatizánsból 1,4 millió tekinthető aktívnak, míg a fiatal demokraták 2,5 milliónyi rokonszenvezőből 1,7 millió szavazóra számíthattak volna. A véleményszondázásból kiderült, hogy ilyen alacsony aktivitási szint mellett kétpárti parlamentnek lenne nagyobb esélye. Orbán értékel

Ebben az éleződő politikai légkörben mondta el év és országértékelő beszédét, több ezer lelkes híve előtt Orbán Viktor a budapesti Körcsarnokban, ahol már nyoma sem volt a pár héttel korábbi, a Hír Televízión megfigyelhető rezignált Orbán képnek. „Az elmúlt 100 nap a ködösítés időszaka volt. Egy csöndes, nyugodt kormányváltásnál így hirtelen nincs jobb gondolatom”, mondta Orbán, de ekkor még senkin nem sejtette, hogy megszellőzteti az idei tél slágerét, az áramszolgáltatók luxusprofitját letörni kívánó törekvését. „Az árakat nem a világpiacnak, hanem a kormánynak kellene befolyásolnia”, mondta Orbán. Továbbmenve meghirdette az idénre az egész országot megszólítani igyekvő Nemzeti Konzultációt (N.K), melynek tapasztalatai kellő muníciót jelentenek a hátralévő időszakra. Mozgásba lendül az úthenger

A március eleje már Izraelben találja Orbán Viktort, akit -fricskát mutatva az őt rendszeresen leantiszemitázóknak- fogad Szilvan Salom izraeli külügyminiszter. A megbeszélésen kitértek a Fidesz és a Likud kapcsolatára is, amelyet mindkét fél barátinak nevezett. Orbán hazatérve azonnal a hatalmas vállalkozás (N.K) megszervezésbe kezd. A tavasz első hónapjában látványosan megnő a Fidesz előnye a nagyobbik kormánypárthoz képest, a Medián 20 százalékos különbséget mutat a két nagy párt között a biztos pártválasztók körében.

Az Élet és Irodalomban cikksorozat jelenik meg Tokaji borcsaták címmel, amely Orbán Viktor és családjának állítólagos kedvezményes árú földszerzéseit veszi górcső alá – mintegy a kimondottan goromba kampány előjeleként. Hó végére még befut egy születésnap: tizenhét éves a Fidesz. Az alapító atyák pezsgőt bontanak a Bibó István Szakkollégiumban, és felkészülnek a várhatóan kemény csatákat hozó tavaszra.

Az ÉS cikkeire nem sokat várat magára a Fidesz válasza. Április 1-én (ha-ha) a két ifjú titán, Szijjártó Péter és Répássy Róbert kezdeményezi az „Az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait” vizsgáló parlamenti bizottság felállítását.

A Fidesz frakciója a volt MDF-es Balsai Istvánnal erősödik, és a többfrontos offenzíva jegyében megkezdődik a szimpátiaszavazás a köztársasági elnök személyét illetően. A személyek: Mádl Ferenc, Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba. A Fidesz első körben Mádl Ferencet támogatná, az államfő azonban egyértelművé teszi, hogy nem kívánna még egy ciklust kitölteni.

Április második felében az eddigi mélypontjára süllyedt a vezető kormánypárt támogatottsága. Eközben a Fidesz támogatóinak aránya gyakorlatilag nem változott. A Fidesz és az MSZP közt a teljes népesség körében 31-19 százalék a különbség, a biztos szavazók közt 55-34 százalék a támogatók aránya – írta a Gallup elemzése. A Fidesz igyekszik kihasználni a kedvező politikai széljárást, Orbán Viktor bejelenti, pártja készen áll a kormányzásra.Itt van május elseje

Időközi választás Sopronban, eredménytelen első forduló, lehengerlő fideszes győzelem a másodikon, igaz, alacsony részvétel mellett. A polgári oldal ujjong, a kormány side a bizonyítványát magyarázza. Mindebből talán korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni, de a siker új energiával tölti fel a államfő-választási lázban égő Fideszt.

Közben újabb baklövés a kormányoldalon, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) megsemmisítette azt az 595 lehallgatási jegyzőkönyvet, amely Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseinek leiratát rögzítette, a Fidesz szerint azért, mert azokból fény derülhetett volna Kulcsár Attila politikai kapcsolatrendszerére.

A szimpátiaszavazás eredménye az urnabontás után: 140 ezer szavazatot kapott Mádl Ferenc, 132 ezret Sólyom László, 55 ezret Szili Katalin, 49 ezret Glatz Ferenc, és 3 ezret Gombár Csaba. Megjegyzendő, hogy a szavazáson mindenki két jelöltre voksolhat, az összesített szavazatszám ezért haladja meg a 352 ezret. A felmérés után azonban úgy dönt a pártvezetés, hogy kivár és nem foglal állást, inkább kitolják a voksolás határidejét. A frakció létszáma ugyan lehetővé tenné, hogy javaslatot tegyenek egy köztársasági elnök-jelöltre, de inkább a végsőkig kitartanak.

Közben befut a miskolci gyors, rajta Pelczné Gáll Ildikóval, a Fidesz legújabb felfedezettjével. A háromgyermekes családanya ekkor még korainak véli a találgatásokat posztját illetően, de a Fidesz belső köreiben már tudják: hamarosan női alelnökkel bővül a felső vezetés.

Hó közepén megnyílt a Nemzeti Konzultációs Iroda a Madách téren, melynek szóvivője (!), Kudlik Júlia bejelenti: hat hónapon keresztül várják az emberek véleményét a közélet ügyes-bajos dolgairól. A többek között Pozsgay Imrét is magában foglaló Nemzeti Konzultációs Testület gyorsan leszögezi, hogy a munkatársak „nem a pártpolitika vagy egyes intézmények szolgálatában teszik dolgukat.”

Az események forgatagában lezárult a szimpátiaszavazás, nem meglepő módon Mádl Ferenc kapta a legtöbb szavazatot. A sokatmondó második hely Sólyom Lászlóé.

És még nincs vége a hónapnak: érkezik a Medián felmérése, mely szerint jelentősen nőtt májusban a Fidesz előnye. A teljes népességet tekintve 8, a pártot választó biztos szavazók esetében 18 százalékosra nőtt a két nagy párt közti különbség.

Hó végén végre színt vall a Fidesz a köztársasági elnök személyéről, jelöltjük: Sólyom László.Hosszú, forró nyár

Az Apró-Gyurcsány érdekkör gazdagodását vizsgáló bizottság első ülésén ugyan nem született döntés az ügyrendről, viszont abban megállapodtak a képviselők, hogy milyen válaszokat és iratokat kérnek be Gyurcsány Ferenctől és feleségétől. Ugyanezen a napon elkezdi munkáját az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló bizottság, melyben a nagyobbik ellenzéki párt képviselői nem kívánnak részt venni. Orbán Viktor levélben közölte a bizottsággal, családjának nem keletkezett jövedelme állami támogatásokból, egyébként kész megjelenni, ha a testület meghívja.

A helyzet komolyságára jellemző, hogy alig néhány nappal a kormányfőt vizsgáló bizottság munkába állása után iratok után kutató betörők jártak a grémium egyik ellenzéki tagjának házában.

A hó elején ismét gyarapszik a Szövetség, ezúttal az MDF-ből kizárt Nemzeti Fórum tagjaival. Együttműködési megállapodásuk értelmében a Fidesz és a Nemzeti Fórum valamennyi egyéni választókerületben, valamennyi területi listán, illetve az országos listán együtt állít jelöltet.

Június 7-én új köztársasági elnököt választott az országgyűlés. Solyom László megválasztása sem ment zökkenő nélkül, ugyanis mindenféle állatok, „vakondok” és „nyulak” lepték el a Parlament folyosóit. (A manővereket valószínűleg még sokáig fogják elemezni a politológusok, de talán jobb is, ha a részleteket továbbra is jótékony homály lepi.)

Nagyobb meglepetések nélkül zajlott le viszont a Fidesz tisztújító kongresszusa, melyen (milyen meglepő) Orbán Viktort, újra pártelnöknek választották a küldöttek. De lehullott a lepel a két új alelnökről is, az egyik Pelczné Gáll Ildikó, a másik Varga Mihály, a frakció gazdasági kabinetjének vezetője, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere lett. Pokorni Zoltán és Schmitt Pál maradtak a helyükön.

A régi-új elnök bejelentette, hogy gazdasági konzultáció indul az adócsökkentésért, Matolcsy György vezetésével. A tisztújító kongresszus után nem sokkal Orbán Viktor újabb országjárásra indult.

A hó végére kiderül, hogy nem használt a köztársasági elnök-választás a kormánypártok népszerűségének: támogatókat vesztett az MSZP, és az SZDSZ népszerűsége is visszaesett. A Szonda Ipsos felmérése szerint továbbra is a Fidesznek van a legnagyobb szavazótábora.

Pont ekkor következett be minden újságíró álma: a rendszerváltás utáni miniszterelnökök Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére tartottak megbeszélést a Parlamentben. Orbán Viktor a találkozó után szűkszavúan nyilatkozott, véleménye szerint szükséges, hogy beszélni és tárgyalni tudjon a jelenlegi kormányfő a volt miniszterelnökökkel, hiszen olyan válaszokat kell adni a nyitott európai kérdésekre, amelyek megfelelnek a magyar emberek érdekének.

A Fidesz elnöke ígéretéhez híven meg is jelent az őt meghallgatni kívánó bizottság előtt. A kormánypárti képviselők keresztkérdéseire leszögezte: soha egyetlen forintnyi „gazdagodásuk” nem jött létre semmilyen állami támogatásból.Munkás ősz

A nemzeti vagyonszerződés javaslatával előálló Fidesz rögtön az ősz elején azt szerette volna elérni, hogy kössék kétharmados törvényhez a MÁV, a Volán, a posta, a repterek, az autópályák és a kórházak teljes vagy részleges privatizációját. A nagyobbik ellenzéki párt indoklása szerint az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsult a privatizáció, az emberek mindennapjait érintő, kockázatos kiárusítás szélsőséges méreteket öltött.

Úgy tűnik, hogy a Fidesz aktivitása és Demszky Gábor folyamatos botrányai meghozták az eredményt, mert az MSZP budapesti elemző csoportjának egy dokumentuma megállapítja: Budapesten is erősödött a Fidesz, és a kormánykoalíció 2002-es fölénye megszűnt. A HírTV birtokába került, augusztus végi dokumentum szerint a politikai küzdelem legnagyobb vesztese az MSZP.

Október közepére véget ért a Nemzeti Konzultáció, melynek tapasztalataival felvértezve Orbán Viktor meghirdette az új állam, új gazdaság, új politika köré épülő programját. A Felvonulási téren több tízezer híve előtt a változás szükségességéről beszélt, melynek alapja az, hogy újra ugyanazokat a hibákat nem szabad elkövetni, a jó dolgokat meg kell tartani, amelyek pedig nem jók, azokon gyökeresen változtatni kell. A következő tömegrendezvény a Műegyetem előtti „56-os megemlékezés, szintén több tízezer résztvevővel, ahol Orbán beszédében ismét a változás fontosságáról beszélt, de szintén a változás kapta a főszerepet a Fidesz második szövetségi gyűlésén.

Itt már jól láthatóvá vált, hogy a Szövetség a változástól saját magát sem akarja megkímélni. Ami a külsőségeket illeti: Orbán Viktor hajában középre került a választék, új logo, új szlogen, nyoma sincs a nemzeti színeknek, és a felszólalók sem a Fidesz keményvonalasaiból kerültek ki. És hogy nehogy bárkiben is kétség legyen azzal kapcsolatban, hogy ki az úr a háznál, Orbán kiadta a jelszót: „Utánam!”

A három egymást követő rendezvény megmutatta, hogy a Fidesz még mindig képes több tízezernyi embert mozgósítani, ha kell az utcára vinni, és még mindig működik az ex-miniszterelnök karizmája. Kemény tél

November 7. emlékezetes nap volt a parlamenti patkóban, ugyanis Orbán Viktor napirend előtti felszólalásara jelentkezett. A Fidesz első embere a N. K. tapasztalataira hivatkozva nemzeti garanciatörvény megalkotását javasolta, amely kétharmados védelmet nyújtana a benne foglaltaknak. A Fidesz vezére szerint ide tartozik a 13. havi nyugdíj, a gyermekek utáni adókedvezmény, a panelfelújítási program, a gáz-, villany- és gyógyszerárak kizárólag az infláció mértékével egyenlő növelése, valamint az áfa időben történő visszatérítése. A váratlan ellenzéki mozdulattól lépéskényszerbe hozott kormány emellett már nem mehetett el szótlanul, és a miniszterelnök igyekezett kiegészítő javaslataival visszaszerezni a kezdeményezést, több-kevesebb sikerrel.

Néhány nappal később elkészült a Gyurcsány-bizottság vizsgálódását lezáró jelentés tervezete. A dokumentumból, melyet Szijjártó Péter, a grémium elnöke tett le a testület asztalára, kiderül, hogy a kormányfő érdekkörébe tartozó cégek legalább 505.840.544 forintnyi állami forráshoz jutottak.

Egy héttel idei első parlamenti felszólalása után ismét megszólalt Orbán Viktor az Országgyűlésben, és ezúttal öt igent kért a törvényhozástól. „Javaslom, hogy a Nemzeti Garanciatörvényt kétharmados többséggel fogadjuk el. Minden más bizonytalan, mint a kutya vacsorája”, jelentette ki Orbán. Taktikája érthető: itt a békejobbom, és jót akarok az embereknek, aki ezt elutasítja, az az emberek ellensége. Rá egy héttel újabb javaslattal állt elő a nagy hideg ellenére is aktív pártelnök, és a luxusbaloldal után a luxusprofit kifejezés is bevetté vált retorikájában.

A luxusprofit elleni javaslatcsomag három elemből áll. Ennek értelmében felül kellene vizsgálni az 1995-ben kötött hosszú távú energiavásárlási szerződéseket, majd tárgyalásokat kell kezdeni a szolgáltatókkal. A javaslatcsomag második eleme, hogy a parlament tegyen lépéseket azért, hogy már 2007 előtt verseny alakulhasson ki az energiaszolgáltatók közül azért, hogy választhassanak a családok. A harmadik pont arról szól, hogy meg kell erősíteni az állami eszközöket, azaz amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról. Bejelentése nem maradt következmények -és általános kormányoldali felhördülés- nélkül, mert a Magyar Energia Hivatal is vizsgálni kezdte az MVM és az erőművek közötti szerződéseket.

A Fidesz elnöke még egyszer próbálkozott rést ütni a kemény kormányzati páncélon, mégpedig a munkahelygarancia-törvény javaslatával, de a koalíciós kormány a költségvetés zárószavazáskor egyhangúan leszavazta a nagyobbik ellenzéki párt javaslatait.

A lassan magunk mögött hagyott esztendőt értékelve a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy nemzeti konzultáció eredményeként megfogalmazott Változás 2006 javaslatcsomag beépül majd a Fidesz választási programjába. Orbán az év történéseit összegezve kijelentette, hogy a 2005-ös év nem vastag betűvel fog bekerülni a történelemkönyvekbe.

Epress József

Comments are closed.