Forrás: Népszava

A több mint húszezer fős Auschwitz-Birkenau-i cigány tábort 1944. augusztus 2-án számolták fel – az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztra. A fajüldözés a magyarországi romák közel egyharmadát érintette. Sokukkal megásatták a sírt, amelybe azután belelőtték.

1944. augusztus 2-án számolták fel az Auschwitz-Birkenau-i cigány tábort – az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztra. Magyarországon 1944-ben a “zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása” is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti “kóbor”- és “letelepedett foglalkozás nélküli” cigány férfiak katonai munkaszolgálatát. Több településen tömeggyilkosságokra került sor, a nyilas hatalomátvétellel pedig elkezdődtek a deportálások.

A Békés megyei Doboz közelében lévő Kötegyánban 1944 szeptember utolsó napjaiban tábori csendőrök érkeztek a falu telepére és összefogdosták a romákat. Az orosz támadás hírére Doboz felé indultak velük gyalog a csendőrök. A kísérők száma öt, az elhurcoltak száma huszonegy fő volt. A romákat október ötödikén a dobozi temetőben lőtték agyon, miután megásatták velük a sírjukat. Egy szemtanú vallomása szerint a romák egy része meg sem halt, úgy temették el. A gyilkosokat 1956 nyarán a népbíróság elítélte.

Kiskassán a helybéli romák egy részét 1944 novemberétől 1945 februárjáig Komáromba deportálták. Az otthon maradottakat 1945 januárjában tábori csendőrök körülfogták, megásatták velük a sírjaikat, és belelövöldözték őket.

Veszprémből, Székesfehérvárról és Bicskéről Várpalotára deportáltak romákat. A Grábler -tónál összesen 114 embert lőttek agyon a nyilasok, belegéppuskázva őket a megásott tömegsírba.

Ketten élték túl a vérengzést, kimászva sebesülten a gödörből. Egyikőjük, Lakatos Angéla így mesélte el megmenekülésének történetét: “az embereket reggel hajtották gödröt ásni. Őket már nem engedték fel a mélyből, sortüzet kaptak. Mikor mi odamentünk, a férfiak már mind halva voltak. És akkor minket lőttek, az asszonyokat meg a gyerekeket. Én akkor voltam állapotos, júliusban babáztam volna le. Kaptam nyolc lövést, karba, a lábamba, az oldalamba, ide is, meg a combomba is. Nyolc helyre. Én éltem túl, meg még egy kislány.”

NÉPSZAVA Online

Comments are closed.