Forrás: Erec

Túlélők sokasága gyűlt össze a budapesti Raoul Wallenberg-emlékparkban, ahol gyertyagyújtással és imával emlékeztek a holokauszt áldozataira.

Az egybegyűltek előtt felolvasták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelét, amelyben a kormányfő azt írta: korábban lekötött programjai miatt személyesen nem vehet részt a rendezvényen, de lélekben a megemlékezőkkel van.

Az Emanuel Alapítvány minden évben július első vasárnapján megrendezi a megemlékezést abból az alkalomból, hogy 1990-ben ekkor avatták fel a Dohány utcai Zsinagóga melletti emlékparkban a zsidó mártírok emlékművét, az áldozatok nevét fémlevélkéken megörökítő emlékfát.

“Az áldozatokat nem felejtjük, a bűnt számon tartjuk, az isteni rend helyreállításáért pedig tárt lélekkel imádkozunk” – mondta Zoltai Gusztáv, az alapítvány titkára, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy hatmillió testvérünket semmisítette meg “a náci és fasiszta húsdaráló”, de hiszünk abban: a tanulságok oly mélyek, hogy nem lesz soha többé államilag támogatott, hivatalos hatalommal segített üldözés, semmilyen üldözés”. Kijelentette: Isten ellen való vétek lenne annak a köztéri szobornak a felállítása, amely egy néhai miniszterelnök arcmását viselné, azét, “aki kidolgozta, a magyar parlamentbe beterjesztette és elfogadtatta a zsidótörvényt”. Zoltai Gusztáv szerint a holokauszt összefüggései folyamatosan jelen vannak és ez fokozottabban így lesz a választásokat megelőző csatározások idején. Leszögezte ugyanakkor, hogy “a zsidókártya ezután sem lesz kijátszható”, elveik szilárdak.

Verő Tamás rabbi arról szólt, hogy felfogni nem tudjuk a holokausztot, de megemlékezni arról kötelességünk. Hangsúlyozta, hogy a szomorú emlékek mellett ott kell lennie a reménynek; bízunk abban, hogy a zsidó népnek megadatik a béke a világban.

A megemlékezésen a magyarországi zsidóság vezetői mellett jelen volt David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete, a kulturális tárca részéről Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár és Ács Tamás helyettes államtitkár, valamint Hunwald György erzsébetvárosi polgármester.

Vidéken több helyen emlékeztek az évforduló alkalmából.

Gyöngyösön márványtáblát avattak a holokauszt mintegy kétezer helyi áldozatának emlékére a város egykori imaháza, illetve a zsinagóga falán. A megemlékezés a város temetőjében folytatódott, ahol Fodor Gábor, az SZDSZ országos ügyvivője arra figyelmeztetett, hogy ami 1944-ben történt, nem pusztán a történelem része, hanem a mindennapok valósága is. A “90-es évek délszláv háborúja és népirtása bizonyítja azt, hogy egyik pillanatról a másikra rettenetes indulatok és előítéletek támadhatnak a hétköznapi emberekben – mondta példaként a szabaddemokrata politikus.

Szombathelyről hatvanegy évvel ezelőtt 4228 zsidó vallású magyar embert hurcoltak el, indítottak útnak vasúti vagonokba zsúfolva Auschwitzba és más haláltáborokba, hogy megöljék őket. Rájuk és a holokauszt valamennyi áldozatára emlékeztek gyászszertartáson a szombathelyi zsinagóga melletti imaházban. Polnauer Sándor főrabbi gyászbeszédében úgy fogalmazott: “a holokauszt mára Európa lassan gyógyuló lelki sérülésévé lett”, az utódok nevében hozzátette: “Mi magyar zsidók, zsidóságunkhoz, hazánkhoz hű emberek nem tudjuk megválaszolni a megválaszolhatatlant, de fontosnak tartjuk, hogy mi, a később születettek együtt tegyük fel e gyötrő kérdéseket mindazokkal, akik velünk együtt gondolkozni és érezni akarnak”.

A Győrből elhurcolt és meggyilkolt zsidóságra emlékeztek a túlélők a város izraelita temetőjében. A városból és környékéről közel 5.000 embert hurcoltak el és gyilkoltak meg a náci haláltáborokban – emlékeztette a gyászolókat Villányi Tibor, a győri zsidó hitközség elnöke.

Sopronban is megemlékeztek a mártírokról. Baki Károlyné, a soproni zsidó hitközség elnökhelyettese az Erec-nek elmondta: 1944. július 5-én 1856 embert, köztük nőket és gyerekeket szállítottak Sopronból a haláltáborokba. Közülük 1640-en váltak “az őrült eszme” áldozatává.

Holokauszt megemlékezéseket tartottak még Tatán a zsidó temetőben, Hévízen a holokauszt-emlékműnél, Tatabánya-Felsőgallán pedig az egykori zsinagóga helyét megörökítő emlékművet avattak.

BPI-info

Comments are closed.