Forrás: NOL

N. Kósa Judit, 2005. július 6. 00:00

Újabb széles, egybefüggő telek nyílik a Belső-Erzsébetváros szívében. A Kazinczy utca 9. hűlt helyéről kilátni a Nagydiófa utcára, legfeljebb kisebb sittkupacokon akad meg a tekintet. Pár héttel ezelőtt itt még állt egy klaszszicista bérház: akkoriban volt malterszagú új épület, amikor Jókai és Petőfi pár háznyira innen bérelt lakást.

A Kazinczy utca 9. szerepelt azon a listán, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly készített a műemlékké nyilvánítandó épületekről. Mi több, november óta az egész városnegyed műemléki jelentőségű területnek számít mint a világörökség része. E dupla védelem sem volt azonban elég a ház megmentéséhez. Mivel két évvel ezelőtt az önkormányzat ezt is eladta egy befektetőnek – történetesen az elsősorban színvonalas műemlék-felújításairól ismert Reneszánsz Rt.-nek -, és a lakók kivásárlása után a jogerős bontási engedélyt is kiadták, a szokásos forgatókönyv szerint zajlott minden. Az üzleti érdek győzedelmeskedett, a házat az ÓVÁS! Egyesület tiltakozása ellenére pillanatok alatt lebontották.

Ez a negyedik ház, amelyet a világörökséghez tartozó régi pesti zsidónegyedben az elmúlt egy év alatt lebontottak. „Csak” a negyedik – ahogy a kerület vezetői fogalmazni szoktak. De elég ahhoz elsétálni a Holló utcába, hogy világossá váljék, egyetlen régi ház elpusztítása is teljesen új, a régitől idegen arculatot adhat a városrésznek. A befektetők ugyanis olyan házakat vesznek előszeretettel, amelyek körül az elmúlt évtizedek foghíjai tátonganak. Ágy egy-két régi épület lebontása árán – ez történt a Holló utca 11. és a Kazinczy utca 50. esetében is – hatalmas, hat-nyolc házhelynyi telkeket nyernek, amelyeket aztán egyetlen óriási, a szecessziós-eklektikus városszövetet maga alá gyűrő tömbbel építenek be. A Holló utcai Ezüstművesház helyén tavaly felhúzott Holló Ház klónja, bizonyára nem véletlenül, a Kőbányai út gyárai közt látható. Ott sem szép, de korántsem annyira zavaró.

A Belső-Erzsébetvárosban e pillanatban minden törvényesen folyik, hiszen az előző szabályozási tervet 2000-ben a főváros és az örökségvédelmi hivatal is jóváhagyta, az időközben kimondott műemléki védelem pedig nem írja felül a már kiadott építési és bontási engedélyeket. Ez csak akkor lett volna így, ha az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el – erre természetesen esély sem volt. A védelem legfeljebb annyiban változtatta meg a helyzetet, hogy annak tényét figyelembe véve a kerületnek új szabályozási tervet kell készítenie, amely már nem számolhat új út nyitásával – Madách sétánnyal – a védett terület közepén. A terv elkészítését őszre ígérik.

Ebben az átmeneti helyzetben mindenképp meghökkentő, hogy az önkormányzat nemrégiben pályázat útján keresett befektetőt a védett terület keleti szélén lévő Csányi és Kisdiófa utcai ház- és teleksorra. Az igen szűk határidővel meghirdetett pályázatot végül érvénytelennek nyilvánították, de a negyed megmentésére alakult ÓVÁS! Egyesület így is aggódik. Álláspontjuk szerint aggályos, ha az ingatlanok eladására és a bontási-építési engedélyek kiadására még a régi szabályozási terv hatálya idején kerül sor. Mivel úgy látják, a szabályozási terv és a törvényben kimondott védelem feloldhatatlan ellentétben van egymással, beadvánnyal fordultak a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz. A vizsgálat tart.

A Belső-Erzsébetváros problémáira is adhatnak megvalósítható ötleteket azok a negyven év alatti építészek, akik indulnak az EUROPAN 8 nemzetközi versenyen. A 78 európai helyszínen zajló verseny kiírása szerint a bevett városi létezés új viselkedésformáival kapcsolatos kérdésekre kell válaszokat találniuk. Olyan köztereket teremthetnek például, ahol a városlakók valóban egymásra találhatnak annak érdekében, hogy a város társadalmi összetartó ereje hathatósabb legyen.