Forrás: NOL

Holokauszt-emléknap

Népszabadság Online, 2005. április 17. 02:39

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nyilasterror idején a Dunába lőtt áldozatoknak emléket állító szoborkompozíció avatásán azt mondta, Magyarországnak olyan kormányai vannak és reményei szerint lesznek, amelyek megvédik a szabadságot, az emberi életet, nem engedik, hogy gyűlölet pusztítson.

 Az esti órákban több százan vonultak fáklyákkal a kezükben a Liszt Ferenc tértől a Dohány utcai zsinagógáig, majd a szoboravatás helyszínére, ahol a megemlékezést követően élőlánc formálására kérték őket a szervezők.

A kormányfő azt mondta, a megemlékezés a múltnak és a jövőnek is szól – a XX. század egyik tanulságának nevezte, hogy gyűlölet gondolatából lesz a gyűlölet szava, és abból a gyűlölet cselekvése.

A IX. kerületi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont emlékfalánál szombaton reggeltől diákok olvasták fel az áldozatok nevét.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt emelte ki, a holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekből erkölcsi és történelmi bűnök származhatnak, ezért a párt, amelynek több vezetője részt vett az esti Élet Menetében, arra kérte az emlékezőket, hogy a hétköznapokon se felejtsék el a történelmi tragédia tanulságait.

Az áldozatokra emlékezők menete a Liszt Ferenc tértől indult, s végighaladt az egykori pesti gettó területén. A Dohány utcai zsinagógánál Lamperth Mónika belügyminiszter úgy fogalmazott: a magyar zsidóságot ért borzalom nem csupán zsidó, hanem magyar ügy, “ezért mindannyiunk kötelessége az áldozatokra megemlékezni és az áldozatokra emlékeztetni”.

A holokauszt a magyar és a világtörténelem “szégyenfoltja”, amellyel több mint hat évtized után is szembe kell néznünk, a felelősségvállalás okán is – emelte ki.

Schiffer János főpolgármester-helyettes beszédében azt mondta: nem csupán a budapesti gettó áldozataira, túlélőire, az üldözötteket mentőkre és a gettó felszabadítóira emlékezünk, hanem a holokauszt hatszázezer magyar, zsidó és cigány áldozatára. “Embertelenségre emlékezünk és emlékeztetünk, amelyet ember tett emberrel” – tette hozzá.

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a fáklyás tömeg előtt arról beszélt, hogy együtt emlékezünk roma honfitársainkkal az iszonyatokra.

A zsinagógánál tartott megemlékezést követően a felvonulók a Duna-partra mentek, a holokauszt-emlékmű avatására.

A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíciójában Pauer Gyula szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból a Roosevelt tér és a Kossuth tér között, így emlékeztetve azokra az áldozatokra, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a jeges vízbe lőttek.

Orbán Viktor volt miniszterelnök a budapesti Terror Háza Múzeumban mondott beszédében úgy fogalmazott: a megemlékezések azt üzenik a jövőnek, hogy Magyarországon többé nem lehetnek olyan diktatórikus rendszerek, amelyek származásuk miatt ártatlan emberek életét oltják ki.

Magyarországon “származásra, fajra, korra, nemre való tekintet nélkül minden embert megillet a szabadsághoz, a biztonságos élethez, az emberi méltóság tiszteletéhez való jog”, jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezt a mindenkori hatalomnak – “legyen szó politikai, társadalmi vagy párterőről” – alkotmányos kötelezettségeinek eleget téve védenie kell.

(MTI)

Comments are closed.