Forrás: Klubrádió

Nyolcvannégy éves korában elhunyt II. János Pál pápa – jelentette be a Vatikán.

Vatikánváros, 2005. április 2., szombat (MTI/AFP) – Elhunyt II. János Pál pápa szombaton este – jelentette be a Vatikán.

A katolikus egyházfő 84 éves volt.

Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a krakkói vajdaság Wadowice nevű kisvárosában egy vasutas fiaként.

A krakkói Jagello Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország 1939-es lerohanása után a németek bezárták az egyetemet, és kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként.

1941-ben színházat szervezett, amelyben szerepelt is, rendezett, sőt darabokat is írt. 1942-ben fordult végleg a papi hivatás felé,

1948-ig a római Angelicumon, a domonkos rendiek által fenntartott pápai egyetemen tanult.

Hazatérése után Krakkóban teológiából doktorált.

Lelkipásztorként új módszerekkel igyekezett egyházi közösségét megszervezni, maga köré gyűjtötte a fiatalokat és kirándulásokra, gyalogtúrákra vitte őket.

1951-ben főhivatású tudományos kutatómunkába kezdett, a Jagello Egyetemen elvégezte a teológiai kar etika szakát és kandidátusi fokozatot szerzett. 1953-tól a krakkói papi szemináriumban, majd a Jagello Egyetem teológia karán, 1954-től pedig a lublini Katolikus Egyetem etika szakán tanított. 1958. július 4-én XII. Pius pápa címzetes püspökké nevezte ki, szeptember 28-án szentelték fel a Wawelben lévő érseki főszékesegyházban.

1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. vatikáni zsinat ülésszakain.

A vatikáni zsinaton bebizonyította, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett.

1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóriumon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

VI. Pál pápa halála után I. János Pál névvel Albino Luciani velencei pátriárka lépett a pápai trónra, az új pápa azonban megválasztása után 33 nappal elhunyt. Utódjává – általános meglepetésre – 1978. október 16-án a viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották.

A pápaság kétezer éves történetében először fordult elő, hogy egy kelet-európai pap ült Szent Péter székébe.

II. János Pál “az emberiség morális lelkiismereteként” gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. A pápa sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot.

Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, a legsúlyosabbat, amikor 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá, csak csodával határos módon élte túl.

II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül, és több mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

A pápa nagy álma a keresztény egység megteremtése volt, e ezen az úton megtette az első lépéseket. Híve volt a vallások közötti párbeszédnek, s a Szentszék 1994 júniusában felvette a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A pápa bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, többek között a zsidóüldözésért és Galilei meghurcoltatásáért. A katolikus egyház fejeként fellépett a kommunista rendszerek ellen és törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására is, szót emelt az emberi jogokért.

Comments are closed.