Forrás: NOLSajátos helyzet alakult ki a Vatikánban
BBC-lapszemle, 2005. február 28. 09:00
Az európai sajtót továbbra is főként a pápa egészségi állapota foglalkoztatja.
A madridi El Pais II. János Pál fényképét hozza le címlapján, amint vasárnap kitekint kórházi szobája ablakán. ‘A pápa áldó kézmozdulatot tett, majd a torkára mutatott, így emlékeztetve arra, hogya gégemetszés miatt nem tud beszélni’, – írja a spanyol lap.
A német Tagesspiegel szerint a félelmek attól, hogy egy új pápa kinevezése mindaddig, amíg II. János Pál életben van, egyházszakadáshoz vezethetne, túlzóak. A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy egy új katolikus egyházfő meglehetősen kellemetlenül érezné magát, amennyiben a hívők az elődjéhez zarándokolnának. A Tagesspiegel úgy véli, hogy a helyzet akkor változna jelentősen, ha a Szentatya tartósan elvesztené eszméletét, mivel egy egymilliárd követővel bíró intézmény nem maradhat huzamos ideig vezető nélkül.
Az osztrák Der Standard szerint a mód, ahogy a pápa leromlott egészségi állapota ellenére is megjelenik a nyilvánosság előtt, egy ilyen karizmatikus személy számára, mint amilyen II. János Pál, megalázó. ‘ Karol Wojtyla úgy hatott a világra, ahogy eddig kevés elődjének sikerült. Nem azt érdemli, hogy most úgy bánjanak vele, mint egy bábuval’ – húzza alá a Der Standard cikkírója, majd így folytatja: ‘A Szentatya pápa marad még akkor is, ha többé nem lehet majd látni’.
A szlovák Pravda eközben a pénteki Tel Aviv-i merénylettel foglalkozik, és úgy véli, sokan még mindig inkább előnyben részesítik a feszültséget a Közel-Keleten. Köztük vannak azok a radikális zsidók, akik Saron miniszterelnököt új Holocaust előkészítésével vádolják, amikor a telepesek gázai kivonásáról van szó, írja a Pravda. ‘A barrikád másik oldalán a palesztínok egy része azzal vádolja Mahmoud Abbast, hogy úgy táncol, ahogy az izraeliek és amerikaiak fütyülnek’.
A brit fővárosban kedden nagyszabású nemzetközi konferencia veszi kezdetét a közel-keleti rendezésről, melynek házigazdája Tony Blair és Condoleezza Rice, védnökséget pedig Kofi Annan ENSZ-főtitkár vállalt a 23 ország külügyminisztereinek részvételével szervezett rendezvény felett. Az Independent címlapján Mahmud Abbasz palesztín elnök exkluzív interjúját közli. Két napos londoni látogatása előestéjén a politikus arról nyilatkozott, hogy nem tűri, hogy a jövőben előforduljanak a pénteki tel avivi akcióhoz hasonló merényletek, amit bizonyít az is, hogy szombaton a robbantással kapcsolatban a palesztín hatóságok őrizetbe vettek legalább két harcost. ‘Olyan lehetőség előtt állunk, hogy teljes felelőtlenség lenne ha mi, az izraeliek, vagy a világ elmulasztaná ezt az alkalmat’ – magyarázta el pozícióját Mahmud Abbasz, vagy ahogy hazájában nevezik, Abu Mazen. Az Independent szerint a politikus arra számít, hogy a londoni találkozó megtervezi az úgynevezett ‘Útiterv’ második fázisát, és ezáltal hitelt ad a békefolyamatnak. Abbas hangsúlyozta, hogy véget vetni az erőszaknak és a káosznak elsősorban palesztín érdek, ugyanakkor az elnök megismételte az izraeli kormányhoz intézett felhívását a csapatok kivonásáról, azaz a 2000 óta tartó intifáda előtti pozíciók elfoglalásáról. ‘A kedden kezdődő nemzetközi konferencia célja egy olyan dokumentum elfogadása lesz, melyben az izraeli és a palesztín követelések egyensúlyban vannak, és amely megerősíti az ‘Útiterv’ fontosságát’, írja az Independent.
A londoni Times címlapjának fő szalagcíme: A gyermeknevelési segély jelentős megemelése tönkreteheti a cégeket. A vállalatvezetők riadalmának oka a következő: Tony Blair brit miniszterelnök ma azt készül bejelenteni, hogy nemsokára iskolás korú gyermekek szüleinek milliói is ugyanúgy élvezhetik majd a részmunkaidőhöz való jogot, mint a csecsemők nevelői. Jelenleg csak alig több mint 3,5 millió brit szülő jogosult rugalmas munkaidőre, de ha a kormány kiterjeszti ezt az intézkedést az iskoláskorúak nevelőire is, ez a szám elérheti a 9 milliót is, írja a Times. Blair arra is készül, hogy fél évről 9 hónapra emelje a fizetett szülési szabadságot és lehetővé tegye, hogy ennek részét az apák is kivehessék. A Labour pontosan erre a kezdeményezésre akarja építeni választási kampánya nagyobb részét, véli a cikkíró. A cégek vezetői azonban máris tiltakoznak a lépések ellen, mert az szerintük nagyban károsíthatja a brit gazdaságot. David Frost, a Kereskedelmi Kamara vezetője szerint a vállalkozások föleg kis- és közepesméretűek, és tönkremehetnek, ha több szabadságot kell kiadniuk. Talán elriasztásul, a lap közli néhány ország idevonatkozó adatait: Ausztráliában a nők például egy év szabadságra jogosultak, fizetés nélkül, a szülés kapcsán. Franciaországban 4 hónapot tesz ki a fizetett szülési szabadság, míg Németországban csupán 14 hetet. Dél-Koreában a nők mindössze 8 heti fizetés nélküli szabadságot kaphatnak, ha szülnek.
A BBC lapszemléjét Sátori Kriszta állította össze (BBC)
Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©
