Forrás: Népszava

Népszava Napilap 2005. február 25. péntek

Az előrehozott választás a Fidesz bizonytalanság-tematikájába illeszkedik

A bizonytalanoknak üzent Orbán Viktor, amikor egy interjúban nem vetette el az előrehozott választások lehetőségét. Politológusok szerint a Fidesz elnökének szavai azt sugallják, a Gyurcsány-kormány alatt az országban minden bizonytalan, még a választások időpontja is. Ebben a kormányzati ciklusban már többször felvetődött az előrehozott voksolás gondolata; amíg az MSZP népszerűségi mutatói jók voltak, ők lebegtették ezt a lehetőséget, később az egyre népszerűbb ellenzéki pártok.

Sokkal bizonytalanabb lett Magyarországon a közélet, mint korábban, ezért a polgári erőknek készen kell állni a kormányzásra. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mondta a minap egy televíziós interjúban. A pártelnök arról beszélt, korábban biztosan lehetett tudni, hogy nagy valószínűséggel mindenki kitölti azt a négy évet, amelyre az emberek bizalmat szavaztak neki. Ma azonban más a helyzet – vélekedett Orbán: “Semmit nem lehet biztosra venni, ezért nekünk, (…) a polgári erőknek Magyarországon az a dolgunk, hogy ha holnap úgy alakulna a helyzet, hogy azt mondják az emberek, mégis az ellenzéket azért tartjuk, hogy ha javítani kell az ország helyzetén, akkor készen álljon”.

Az előrehozott választások gondolata felmerült Orbán évértékelő beszédében is. A Fidesz elnöke akkor úgy fogalmazott: ” 2006-ban legkésőbb választások lesznek Magyarországon.” Kudlik Júlia kérdésére megerősítette, hogy a legkésőbb szót szándékosan használta. A tévéinterjúban Orbán arra a kérdésre, hogy ha március elsejétől visszaszereznék a kormányzást, mit tenne az első héten, azt válaszolta: először is elzárná azokat a csatornákat, ahol elfolyik a pénz. Mint mondta, vissza kellene állítani a magyar gazdaság erejébe vetett hitet, a magyarok, a külföldi befektetők, és Európa felé is, emellett visszaadnák az áfát a vállalkozóknak és kifizetnék a gazdáknak járó támogatást, valamint elővennék a nemzeti petíció öt pontját és azokat végrehajtanák.

Ebben a kormányzati ciklusban már többször szóba került az előrehozott parlamenti választások kiírásának gondolata; a ciklus elején elsősorban szocialista politikusok vetették fel, bízva abban, hogy a sikeres 2002-es parlamenti, majd önkormányzati választások után hasonlóan sikeres lesz a 2003 tavaszi uniós népszavazás is. Az akkori gondolatmenet szerint a népszavazás után tovább nőhet az MSZP népszerűsége, amit esetleg fel lehet használni arra, hogy növeljék a kormánypártok igen szűk parlamenti többségét.

Medgyessy Péter miniszterelnök már a Népszabadságnak adott 2002 augusztusi interjújában sem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét. A kormányfő arra a felvetésre reagált, miszerint a jobboldalon sokan feltételezik, hogy a referendum után, az uniós csatlakozás előtt nem kegyelmi állapot, hanem a kormány kezdeményezésére előrehozott parlamenti választás vár az országra. Medgyessy korainak nevezte a kérdést; mint mondta, sok mindent kell mérlegelni. Egy erős, négy évre szóló felhatalmazással rendelkező kormány lehet, hogy hatékonyabban kezdhetné el az ország uniós éveit, hiszen egy akkora sorsforduló, mint a csatlakozás, a rengeteg jó mellett hoz váratlanul nehéz pillanatokat, szituációkat is. Másfelől nyilván azzal is nehéz vitatkozni, aki azt mondja, hogy csináljunk végig egy ciklust – fejtegette Medgyessy, hangsúlyozva, hogy ez a kérdés nem szerepel napirenden.

A Fidesz már a kormányfői interjú másnapján reagált, mondván, akár aznap reggel is készen állnak újabb parlamenti választásokra, és örömmel vennék, ha az Országgyűlés rendkívüli ülése akár már a következő héten a soron kívüli választások mellett döntene. Várhegyi Attila, a Fidesz pártigazgatója azt is elmondta az MTI-nek: pártja ahhoz tartja magát, hogy a következő parlamenti választások, az alkotmány értelmében, 2006-ban lesznek, de ha a Medgyessy Péter mögött álló parlamenti többség úgy gondolja, hogy előrehozott választásokra van szükség, akkor hozza meg a döntését. A két kisebb parlamenti párt azonban nem tartotta szükségesnek az előrehozott voksolást. Az MSZP elsősorban a 2002 végi, 2003 eleji közvélemény-kutatásokra figyelt; abban az időszakban a szocialista párt magasan vezette a pártok népszerűségi listáját, de Medgyessy miniszterelnöki népszerűsége is meghaladta minden korábbi elődjéét. A nagyobbik kormánypárt tehát okkal gondolhatta, hogy egy előrehozott választáson növelheti mandátumai számát.

A 2003-as uniós népszavazás alacsony részvételi aránya, majd az évben folyamatosan csökkenő népszerűségi mutatók azonban kijózaníthatták a szocialistákat; akkortól inkább a közvéleményben is egyre népszerűbb ellenzék vetette fel a korai voksolás lehetőségét. A 2004-es európai parlamenti (EP) választások előtt Hende Csaba, majd Kövér László lebegtette meg ezt az elképzelést. Az Indexnek adott interjújában Kövér így fogalmazott: “nagyon könnyen elképzelhető egy olyan politikai szituáció a nyáron, aminek eredményeképpen az európai parlamenti választásokon a döntő többség egyértelműen kinyilvánítja, hogy megvonja a bizalmat ettől a kormánytól. Elképzelhető, hogy akkor akár előrehozott választásokat is kell tartani, mert olyan mértékű lesz a bizalomvesztés, hogy egyszerűen tarthatatlanná válik a kormány helyzete.”

Az EP-választásokat ugyan a Fidesz megnyerte, Medgyessy Péter pedig alig két hónappal később lemondott a miniszterelnökségről, előrehozott választásokra mégsem volt szükség. A meglévő kormánypárti többség ugyanis új kormányfőt állított Gyurcsány Ferenc személyében. Az államfő még az ő megválasztása előtt tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel a lemondás után kialakult politikai helyzetről. A Mádl Ferenctől éppen távozó Orbán Viktor lapunk kérdésére leszögezte, előrehozott választásokról nem esett szó. A Fidesz elnöke ugyanakkor azt mondta: Magyarország ma “kormány, miniszterelnök és hosszú távú megoldást nyújtó biztonságos alkotmányos berendezkedés nélkül van”. A megoldásban a Fidesz is érdekelt, de mint mondta, a helyzet megoldásában nem tudott segíteni az államfőnek.

Gyurcsány miniszterelnökké választása óta érdemben nem került elő újra az előrehozott választás lehetősége, mindössze a “kettős állampolgárság” ügyében referendumot kezdeményező Magyar Világszövetsége (MVSZ) játszadozott el a gondolattal. Az MVSZ-elnöke, Patrubány Miklós néhány hónapja azt mondta, hogy a kettős állampolgárságról tartandó népszavazás sikere esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás.

Politológusok a tabukról és azok ledőléséről

Török Gábor politológus szerint két okra vezethető vissza, hogy miért kacérkodtak, kacérkodnak a pártok az előrehozott választások gondolatával. Korábban Kovács László, az MSZP elnökeként, 2003 végén 2004 elején pedig a Fidesz vetette fel ezt az ötletet. A két párt – magas támogatottságuk lévén – mindkét esetben komolyan gondolta, hogy számukra lenne értelme egy előrehozott választásnak, hiszen azon nagy valószínűséggel nyernének. Orbán mostani nyilatkozata viszont szerinte másról szól. Úgy véli, az előrehozott választások felvetése a Fidesz bizonytalanság-tematikájába illeszkedik. A pártelnök azt sugallja, a Gyurcsány-kormány alatt az országban minden bizonytalan, még a választások időpontja is. Török szerint Orbán célja tehát a bizonytalanság hangulatának erősítése. Szerinte Magyarországon az előrehozott választás olyan tabu, mint amilyen a menetközbeni kormányváltás is volt. Az emberek úgy gondolják, a stabilitás záloga, hogy négyévenként legyenek választások. Erre a hangulatra, érzetre játszhat rá Orbán kijelentése is.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a tavalyi kormányfőváltással megdőlt ez a tabu. Olyan dolog történt, ami a magyar politikai életben még nem fordult elő. Kiszelly – mint fogalmazott – általánosságban nem tartja “ördögtől valónak” az előrehozott választásokat. De úgy látja, a korai választások felvetése nyomásgyakorlási eszköz csupán. Így volt ez szerinte Kovács László idején is. A szocialista pártelnök ugyanis annak idején nemcsak az ellenzéket, hanem a szabad demokratákat is meg akarta regulázni. Az SZDSZ-szel több témában – így Medgyessy Péter kormányfő titkosszolgálati múltjának, a D-209-es ügynek a megítélésében is – vitája volt az MSZP-nek. Szerinte Orbán felvetése kommunikációs eszköz; azt próbálja a hallgatóságával elhitetni, hogy a Fidesz, ha úgy adódik képes arra, hogy átvegye a hatalmat. Orbán ezzel alternatívát mutat fel – mondta a politológus, aki nem csodálkozna azon, ha a Fidesz bemutatná árnyékkormányának minisztereit. Kiszelly szerint Orbán inkább a bizonytalanoknak üzent ezzel a kijelentésével, az előrehozott választásokkal megváltozik a mai helyzet – ahogy az ellenzék fogalmaz – a dumakormány helyett a tettek kormánya jön.

*Külföldi tapasztalatok

Az előrehozott választás hatékony fegyver lehet, de rosszul is elsülhet. Így volt ez 1998-ban, amikor Jacques Chirac köztársasági elnök azért szorgalmazta az előrehozott választások kiírását, mert úgy vélte, a kormányzó jobboldali pártok az akkori kormányfő, Alain Juppé vezetésével simán veszik az akadályt. A választás azonban nem a papírforma szerint alakult. A Lionel Jospin-vezette szocialisták győztek, így négy éven át “Cohabitation”, azaz politikai társbérlet alakult ki az országban: konzervatív elnöke volt az országban és baloldali miniszterelnöke.

Portugáliában is az államfő alkotmányos joga a parlament feloszlatása és az idő előtti választások kiírása. A szocialista Jorge Sampaio élt is a lehetőséggel: néhány hónapja új parlamenti voksolást írt ki, függetlenül attól, hogy a kormányzó konzervatív szociáldemokara párt nem vesztette el többségét a törvényhozásban. Szakértők szerint aligha véletlen, hogy Sampaio éppen akkor döntött így, amikor a szocialisták a legjobban álltak a közvéleménykutatások szerint. A tömörülés annak rendje és módja szerint abszolút többséget szerzett a múlt vasárnapi választáson.

Dániában a közelmúltban előrehozott választásokon erősítette meg kormányfői pozícióját a bevándorlás megszigorítását törvénybe iktató jobboldali Anders Fogh Rasmussen. Az országban egyébként nem ritka az előrehozott választások intézménye, mivel az országban nem az elnök, hanem a kormányfő joga ennek kihirdetése. Legutóbb, 2001-ben a szociáldemokrata Poul Nyrus Rasmussen ráfázott erre: az előrejelzésekkel szemben pártja mégsem tudta megnyerni a választást. 1998 márciusában egyébként Rasmussen ugyanúgy előrehozott választásokon aratott diadalt.

Olaszországban ritka mint a fehér holló, ha egy párt nem előrehozott választásokon arat diadalt. Silvio Berlusconi kabinetjének azonban a jelek szerint sikerül kitöltenie öt éves mandátumát, hiszen olyan válság egyelőre nem fenyegeti a kormányt, amely bukását eredményezhetné az elkövetkezendő év tavaszáig.

Görögországban 2000-ben Kosztasz Szimitisz szocialistái is (néhány hónappal) előrehozott választáson arattak diadalt.

Közép-Európában, illetve az egykori szocialista országokban nem szokták stratégiai eszközként használni az idő előtti választásokat. Csehországban és Szlovákiában például többször került válságba a kormány az elmúlt két esztendő alatt, ám a koalíció pártjai legfőbb rosszként tekintenek az idő előtti választásokra, amelyet túlságosan kockázatosnak tartanak. Szerbiában 2003 decemberében idő előtt kellett az urnákhoz járulniuk a választóknak. Zoran Djindjics 2003. márciusi meggyilkolása nyomán súlyos belpolitikai válság alakult ki. Djindjics utóda, Zoran Zsivkovics nem rendelkezett igazán kifinomult politikai érzékkel, pártja, a Demokrata Párt koalíciós partnerei lemorzsolódtak, a koalíció kisebbségbe került a belgrádi törvényhozásban, így az ideiglenes elnöknek nem volt más választása: új voksolást kellett kiírnia, amely hatalomváltást is eredményezett, hiszen a Djindjics-vonallal nem rokonszenvező Vojiszlav Kostunica pártja alakíthatott kormányt. (A voksolást egyébként az ultranacionalista Szerb Radikális Párt nyerte).

Izraelben az utóbbi években az előrehozott választások nem szabályt erősítő kivételnek, hanem sokkal inkább szabálynak számítottak. 1999-ben Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek például azért kellett ehhez az eszközhöz folyamodnia, mert palesztinpolitikájával zsákutcába jutott. A választásokat elvesztette, de nem tudta kitölteni a kormányoknak kijáró négyéves ciklust utóda, Ehud Barak sem. 2001-ben – az intifáda viharai közepette – ő is kénytelen volt előrehozni a választásokat, és ő is vesztett. Ariel Saron jutott hatalomra, aki két év után szintén az urnákhoz hívta a polgárokat. Fölényes győzelmet aratott, s mind a mai napig Izrael miniszterelnöke.

Kepecs, Pungor, Rónay, Simon

CopyRight Népszava

Comments are closed.