Forrás: Magyar HírlapA politikai elit elégedett, a mainziak és a pozsonyiak nem örülnek Bushnak

Ami rossz, az a múlté

Ami rossz, az a múlté, ami szép, az a jelené és a jövőé – ez a summázata George Bush nyolc órán át tartó németországi látogatásának. Az amerikai elnök majd egyhetes európai turnéja holnap Pozsonyban folytatódik, ahol orosz-amerikai csúcsot tartanak.

A nyolc óra, amely megmozgatta, helyesebben felbolygatta, ha nem is az egész országot, a Rajna-vidéket mindenképpen. Ilyet még nem éltünk meg, miért kell rendkívüli állapotot elrendelni, miért nem mehetünk dolgozni, miért nem autózhatunk egy ilyen George Bush miatt? Mennyibe került ez az egész az adófizetőknek? – ilyen kérdéseket tesznek fel nyíltan a mainziak és mindazok a németek, akiket közvetlenül érintett az elnöki házaspár rövid látogatása.

A válasszal egyelőre adós a hivatalos Németország. Mindenesetre a frankfurti repülőtéren nyolcvan járatot kellett törölni az elnöki különgép érkezése előtt. Emiatt is óriási a felzúdulás, vannak, akik be akarják perelni az államot.

A politikai elit azonban ünnepel, s erre viszonylat jó oka van. A Mainz városában tartott közös sajtóértekezleten Bush és vendéglátója, Schröder kancellár messzemenően arra helyezte a hangsúlyt, ami összeköti a két kormányt, mintsem – a mára „elavult” – nézetkülönbségekre.

Gerhard Schröder kijelentette: „Az Irakkal kapcsolatos viták nem képezik a jelen valóságát, a múltról nem tárgyalunk a továbbiakban. Márpedig Irakban közösek a tennivalóink.” Schröder – Bush élénk helyeslésével találkozva – megígérte, hogy a németek folytatják az iraki hadsereg és rendőrség kiképzését, elsősorban Irak határain kívül, így Jordániában és az öböl menti arab országokban. Egyetértettek, hogy az iraki rendezés sikere, a demokrácia győzelme hozzájárul az egész iszlám térség társadalmi átalakulásához, ezáltal a terrorizmus gyengítéséhez.

Bush és Schröder egyaránt az egyik legfőbb célnak nevezte, hogy közös erőfeszítésekkel megoldódjék a sok évtizedes akut válság Izrael és az arabok, mindenekelőtt a palesztinok között. A palesztin állam demokratikus lesz, és békében fog élni Izraellel – jelentette ki az amerikai vendég. Az e témához kapcsolódó libanoni helyzetről Bush azt mondta, hogy Szíriának – s ez a németek álláspontja is – ki kell vonulnia a kis Libanonból.

„Nemcsak a katonai jelenléttel van bajunk, hanem azzal, hogy Libanont elárasztották szíriai titkosügynökök, az ő távozásuk legalább annyira fontos, mint a megszálló szír hadseregé” – hangoztatta az amerikai elnök.

Irán kapcsán ugyancsak teljesnek mutatkozott az összhang a nem is olyan régen még éles ellenfelek között. Bush figyelmet keltő kijelentése szerint, „Irán nem Irak”, más szóval érzékeltette: az irániak vitatott atomprogramja miatti vita nem szükségszerűen vezet katonai konfliktushoz. Schröder azt mondta, Amerika és Nyugat-Európa azonos nyelven beszél, most a tárgyalások ideje van, de mindenképpen megakadályozzák, hogy Irán nukleáris fegyverkezésbe kezdjen.

A német-amerikai csúcstalálkozón kiderült, hogy a kiotói jegyzőkönyv miatti vita nem „dráma”, hiszen „mindannyian a káros szén-dioxid és más gázok kibocsátásának csökkentésén dolgozunk, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a gazdasági realitásokat. Mindenképpen alternatív energiaforrások feltárására és hasznosítására van szükség” – mondta ki az amerikai vendég, s ehhez Gerhard Schröder helyeslően bólogatott.

Itteni megfigyelők egyetértenek abban, hogy a nyolcórás németországi látogatás alapjaiban tette egyértelművé, hogy Amerika és Németország a jövőben nem fog olyasfajta nézeteltérésekbe keveredni, mint 2003-ban, az iraki háború előtt és alatt.

Kertész Éva, Berlin

©