Forrás: HVG

Kulcskérdések

Négyes csúcs a Közel-Kelet békéjéért

2005. február 08. 14:34Utolsó módosítás: 2005. február 08. 14:35

Ariel Saron izraeli kormányfő a keddi, Sarm-es-Sejkben rendezett négyes csúcson bejelentette, hogy Izrael minden, a palesztinok elleni katonai műveletet leállít a Gázai övezetben és Ciszjordániában.

A négyoldalú csúcstalálkozón az izraeli kormányfő azt is közölte, hogy Izrael több száz palesztin foglyot szabadon enged.

Az egyiptomi üdülővárosban tartott csúcstalálkozón Ariel Saron izraeli kormányfő, Mahmúd Abbász palesztin elnök, Hoszni Mubarak egyiptomi államfő és II. Abdalláh jordániai uralkodó vesz részt.

A rendkívüli biztonsági intézkedések között kezdődött találkozót egy rövid kétoldalú megbeszélés előzte meg Ariel Saron és Mahmúd Abbász között. Ez volt az első személyes találkozó a két politikus között, amióta Abbászt január 9-én a Palesztin Hatóság élére megválasztották a novemberben elhunyt Jasszer Arafat utódaként.

A több mint 4000 halálos áldozatot követelő palesztin felkelés, az intifáda befejezését szorgalmazó Mahmúd Abbász megválasztását reménykedve fogadta a nemzetközi közösség és Izrael, amely a néhai palesztin elnök személyében látta a békefolyamat akadályát.

Palesztin vezetők szerint a csúcstalálkozón bejelentett intézkedésektől a mélyponton lévő békefolyamat újjáélesztését várják.A közel-keleti béke kulcskérdései

A közel-keleti válság megoldásának egyik előfeltétele az erőszak kölcsönös beszüntetése. Egy átfogó békemegállapodáshoz azonban számos kulcskérdésben megoldásra kell jutniuk a feleknek:

HATÁROK: A palesztin fél területi követelése kiterjed valamennyi, 1967-ben megszállt területre: Ciszjordániára, a Gázai övezetre és Kelet-Jeruzsálemre egyaránt. Izrael kész a Gázai övezet átadására, de ragaszkodik Kelet-Jeruzsálemhez és biztonsági okokból Ciszjordánia stratégiailag fontos területeihez.

TELEPEK: Az 1967 óta megszállt területeken emelt zsidó telepek nagy akadályt képeznek a békefolyamat útjában. A palesztinok a nemzetközi jogot sértőnek tekintik a telepeket és követelik a „megszállók” kivonulását. Izrael ezzel szemben a Jordán nyugati partjának 1950-es, Jordánia általi annektálása jogos következményének tekinti saját bevonulását. A konzervatív zsidók szemében a terület a bibliai „Nagy-Izrael” része.

JERUZSÁLEM: Különösképpen kényes a zsidó és mohamedán szent helyeket egyaránt magába foglaló város jövőbeli státusának kérdése. Izrael történelmi alapon az egész, osztatlan Jeruzsálemet fővárosának tekinti. A palesztinok az 1967-ben izraeli fennhatóság alá vont és 1980-ban formálisan annektált Kelet-Jeruzsálemet szeretnék fővárosuknak. Az 1999-es Camp David-i izraeli-palesztin csúcstalálkozó a Jeruzsálem feletti vita miatt futott zátonyra.

MENEKÜLTEK: Az 1948-49-es és az 1967-es háború következményeként közel négymillió palesztin menekült él a megszállt területeken és a szomszédos arab államokban. A palesztinok a nemzetközi jogra hivatkozva követelik, hogy a menekültek és azok leszármazottai visszatérhessenek az „elvesztett hazába”. A követelés Izrael részéről mindeddig elutasításra talált, mert megkérdőjelezné az ország zsidó identitását.

MTI/hvg.hu

::Kapcsolódó anyagok:

  Négy év óta először izraeli-palesztin csúcs lesz kedden  Izrael haladékot ad Abbásznak  Riadókészültség Izraelben a csúcs idején