Szlogenbe csomagolható üzenet
Pécs kulturális fővárosa lenne Európának
Ungár Tamás, 2005. február 8. 00:00
Épül a sátorváros: a tízezer négyzetméternyi színes ponyva alatt színház-, kiállító- és konferenciatermek sorakoznak majdTizenegy magyar város – Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém – pályázott arra, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Sorozatunkban ezúttal Pécs pályázatának érdekességeit mutatjuk be.
Pécs elsősorban kulturális sokszínűségére építi azt a pályázatot, amellyel el szeretné nyerni, hogy 2010-ben Baranya megye székhelye legyen Európa kulturális fővárosa. Mielőtt a pályázat kidolgozói papírra vetették gondolataikat, három konferenciát és 142 szakmai fórumot tartottak annak érdekében, hogy a pécsi rendezvények szervezésében jártas szakemberek elmondják ötleteiket. Úgy tűnik, az ötletbörzéken megszólalók nem arra törekedtek, hogy Pécs nagyot álmodjon, hanem inkább arra, hogy a város a maga közismert adottságait minél jobban kamatoztassa. Ebből következik, hogy meglepő, előzmény nélküli akcióra vagy gigantikus beruházásra a pályázat nem tesz javaslatot.
Nézzük hát, milyen pillérekre épül a pécsi pályamunka. A legfontosabb, hogy Pécs multikulturális város. Római, magyar, török, német, horvát, bolgár, zsidó és roma hagyományokat integrál a baranyai megyeszékhely. E kultúrák egymásra rakódása, kölcsönhatása ad sajátos arculatot Pécsnek, s – többek között – ezt akarja Európa elé tárni a 150 ezer lelket számláló város. Némiképp az előbbiekből adódik, hogy Pécs kapu Európa nyugati része és a Balkán találkozásánál, s ez a város évszázadok óta biztosít átjárást és együttlétet a keresztény és az iszlám világ számára. Mivel a balkáni államok uniós tagságáról a következő években sok szó esik majd, a pályázat írói azt remélik: Pécs 2010-ben egyik színtere lehet a keresztény és az iszlám kultúra párbeszédének, egymáshoz való közeledésének.
A pécsi pályázat egyik hangsúlyos eleme, hogy a város más településeknek is prezentációs lehetőséget kínál, ha elnyeri az áhított titulust. Pécs partnervárosi funkciót ajánlott Szegednek, emellett szeretné bevonni a rendezésbe Barcsot, Baját, Dunaújvárost, Kaposvárt, Keszthelyt, Nagykanizsát, sőt több határon túli várost, jelesül Eszéket, Rijekát, Szarajevót, Tuzlát és Zágrábot. Az említett városok megjelenése is a pécsi rendezvények multikulturális jellegét erősítené. Tegyük hozzá, hogy ez a törekvés – sokak szerint – nem csupán önzetlenségből sarjad, hanem azzal is magyarázható, hogy Pécs minél több támogatót akar maga mögé állítani.
Pécsett bíznak abban, hogy a város esélyeit erősíti a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrák együttese, a középkori egyetem, a török épületek, a polgári fejlődést reprezentáló városrészek, a modern kori képzőművészeti kiállítások és az ipartörténeti műemlékek. Ugyancsak jót tehet Pécs pályázatának, hogy a város egyetemén 34 ezer – köztük egyre több külföldi – diák tanul. Növelheti a város esélyeit, hogy a város számos, nagy vonzerővel bíró rendezvény gazdája, elég, ha csak a színházi fesztiválra, a filmünnepre, a bordalfesztiválra, a pécsi napokra vagy a mediterrán napokra gondolunk.
2010-ig Pécsett számos olyan beruházás valósul meg, ami jó szolgálatot tehet a kulturális főváros cím elnyerése esetén. Az eddig feltárt húsz ókeresztény sírkamra közül hét már igazi látványosság, az unió másfél milliárdos támogatásával a következő években a többi kamra is attraktív bemutatóhellyé épül. A pécsi vásártérrel szemközti öthektáros, használaton kívüli iparterületen egy fiatalos sátorváros épül, s a tízezer négyzetméternyi színes ponyva alatt színház-, kiállító- és konferenciatermek sorakoznak majd. Egy koncertterem megépítését is tervbe vették, ennek a milliárdos beruházásnak azonban még hiányzik a forrása.
Ha Pécs pályázata nyer, akkor a város a 2010 előtti években felvezető rendezvényeket akar vendégül látni. 2006 a kulturális örökség éve lenne, amelyen a világörökség európai helyszínei mutatkoznának be kiállításokon és tudományos tanácskozásokon. 2007 a tanítás és a tanulás, 2008 pedig a környezet és egészségkultúra éve lenne. 2009-et a vallási kultúra esztendejének szánják a pályázók, mivel akkor lesz ezeréves a pécsi püspökség.
Vagyis tervekből nincs hiány Pécsett, ugyanakkor azt a város vezetői, a pályázat kidolgozói is érzik, hogy hiányzik még az a szlogenbe csomagolható üzenet, az a jól megjegyezhető központi gondolat, amit, ha valaki meghall, akkor azonnal azt kiáltja: ez az!
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©