Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Tel-Aviv elcsábítaná Berlin menekültjeit

2004. december 28. (10. oldal)

Stefan Lázár (Köln)

Kényes helyzet előtt állnak a német tartományok belügyminiszterei és különösen Otto Schily, a szövetségi tárca vezetője a január 1-jén életbe lépő új bevándorlási törvény kapcsán a Kelet-Európából és főleg Oroszországból érkező zsidók miatt. Három ellentétes érdek áll szemben egymással. A németországi zsidók központi tanácsa továbbra is kiáll az érkezők nagyvonalú befogadása mellett, a politikusok – tekintettel a kritikus gazdasági helyzetre – a bevándorlási feltételek szigorítását követelik, az izraeli kormány pedig egyenesen elvárja Berlintől, hogy csökkentse a kiadandó engedélyek számát a zsidó állam érdekében. E diplomáciai nyomás a Saron-kormány és a Zsidó Ügynökség illetékeseire támaszkodik, akik kénytelenek elismerni, hogy a hozzájuk igyekvő kivándorlók száma folyamatosan csökken és az idei húszezer személlyel eddigi mélypontjára érkezett.

A volt Szovjetunióból távozók maguk dönthetik el, hova akarnak menni, Izraelbe vagy Németországba. Ha viszont a Szentföld mellett döntöttek, akkor utólag már nincs lehetőségük arra, hogy megváltoztassák elhatározásukat. 2005-re máris 27 ezer kérvény fekszik az oroszországi német képviseletek asztalán, abból a tényből kiindulva, hogy Németországban megkülönböztetett menekültstátust élveznek majd és számíthatnak az itt működő zsidó hitközségek és érdekvédelmi szervezetek hathatós támogatására. A holokauszt emlékével rendszeresen konfrontált németek segítőkészsége továbbra is fennáll, de tekintettel a lakosság szociális helyzetének romlására és az állam, a tartományok és városok megszorult anyagi helyzetére, a belügyminiszterek a megreformált bevándorlási törvényt a kelet-európai zsidókra is érvényesíteni akarják. Elképzeléseik szerint csak olyan személyek kérvényeit hajlandók elfogadni, akik nem idősebbek negyvenöt évnél, beszélik a német nyelvet, anyagilag a saját lábukon állnak és élvezik valamelyik zsidó hitközség meghívását. Eddig a zsidó emigránsok legtöbbje nem tudott megfelelni e követelményeknek, így nagy részük állandó szociális segélyből él.

A megszigorított befogadási feltételek következményével foglalkozó izraeli lap, a Jediót Ahronót szerint, az új körülmények következményeként mindössze néhány száz személyre csökkenne a Németországba érkezők száma. Ez a jelenség mindenben megfelelne Ariel Saron miniszterelnök reményének, aki az előttünk álló évek során egymillió bevándorlót akar Izraelbe vinni, így ellensúlyozva az arab lakosság körében emelkedő születések számát. Amíg Berlin és Tel-Aviv érdekei azonosak, addig a német zsidók központi tanácsa máris kifogásokkal állt elő. Paul Spiegel, a központi tanács elnöke arra panaszkodik, hogy szervezetét nem vonták be az előzetes tárgyalásokba. Az alelnök, Charlotte Knoblock „keserű mellékízről” beszél.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001