Forrás: NOLRubens és Chagall Bécsben
Szászi Júlia, 2004. december 15. 00:00
Chagall: Kiűzetés a paradicsomból
Bécs szívesen tárja a világ elé káprázatos kincseit – lényegében ez a ‘mottója’ három múzeum, a Liechtenstein Palota, a Szépművészeti Múzeum és a Képzőművészeti Akadémia most megnyílt közös Rubens-totál kiállításának.
Az együttműködés eddig példa nélküli, de a három nagy múzeum igazgatója már jelezte: oly impozánsnak találják e hatalmas gyűjtemények ‘egyesítését’, hogy a vállalkozást más alkotók életművével megismétlik.
Az ötletet az adta, hogy mindhárom múzeumnak tekintélyes Rubens-gyűjteménye van, ráadásul mindegyik anyag gerincét a festő más-más korszakból származó művei adják. A festmények egy része még a nagy barokk alkotó életében került Bécsbe, sőt egyik-másik kép az ő hagyatékából került árverés útján a császári gyűjteménybe. A liechtensteini uralkodók közül János Ádám András (1662-1712) volt az, aki az első Rubens-képekkel a gyűjteményt megalapozta.
A közös, három helyszínen megrendezett kiállításon a látogató most minden, Bécsben található Rubens-festményt megtekinthet. Sőt kicsit többet is: a Liechtenstein Múzeum, amelyben igényes felújítás után II. János Ádám uralkodó saját kincseit helyezte el, s két és fél évvel ezelőtt így nyitotta meg a nagyközönség előtt, most Vaduzból további 13 Rubens-képet hozott át Bécsbe. Bekerült az összesen száz kép közé más kölcsönmű is, elsősorban magángyűjteményekből, a Schwarzenberg, a Schönborn család jóvoltából, de érkezett festmény a tengerentúlról is, a Yale Egyetem galériájából.
A három – egyébként egyazon villamosvonal mentén elhelyezkedő – helyszín között shuttle-buszjáratot közlekedtetnek, amelynek igénybevétele a 15 eurós egységes jegyárban benne van. A busz egész órakor indul az Opera elől, s mindhárom helyszínt érinti. Közös természetesen a szép kiállítású katalógus is.
A megszokottól eltérő kiállításhoz rendkívüli megnyitót találtak ki: az üdvözlő és méltató beszédek helyett a Liechtenstein Palota gyönyörű dísztermében barokk muzsika, terített asztal, korhű menü és ‘díszlet’ várta a meghívott vendégeket, akiket barokk életképekkel szórakoztattak. Mindez tökéletesen illik a XVII. században emelt épülethez, és méltó csúcspontja az idei Rubens-évnek. Az ugyan mindeddig nem derült ki, miért éppen az idei évet nevezik így, hiszen semmiféle évforduló nincsen, de a művészetkedvelőknek ez édes mindegy, a lényeg a sok szép kiállítás. Máris megjósolható, hogy a három ‘nagy’ közös rendezvényének nemigen ártott az Albertina előrehozott, most zárult előző Rubens-kiállítása. Sőt inkább étvágyat csinált a Rubens-totálhoz, segítette a felkészülést, hiszen ott a festmények alapjául szolgáló rajzok is megismerhetők.
Az Albertina egyébként hű marad e módszeréhez most megnyílt új kiállításán is. Ezúttal Chagall-festményeket állít ki, a bibliai tárgyú művekből válogatva, s ahol csak lehetséges, a nagyobb vásznakat megelőző rajzokat is bemutatva. Jó ötven év telt el azóta, hogy az Albertina utoljára Chagallt állított ki, s akkortájt a háború nyomait még viselő épületben csak a saját gyűjtemény rézkarcai, rajzai voltak megtekinthetők. Ma a palota régi fényében ragyog, a falakon pedig a nizzai múzeum jóvoltából ott vannak a harmincas, majd az ötvenes és a hatvanas években készült ciklusok, köztük az oly fontos Bibliai üzenet. A termeket betölti az autonóm színkompozíció, a spiritualitás és a mediterrán érzékiség elegye, dokumentálva, ahogyan az orosz-francia-zsidó Chagall az Ótestamentum témájának feldolgozásával viaskodott. A kiállítás nem utolsósorban annak köszönheti létrejöttét, hogy a nizzai múzeum felújítás miatt zárva, így soha nem látott mennyiségű képet kölcsönözhetett Bécsnek. A Biblia mítoszai című kiállítás március 28-ig tart nyitva.
Bécs, 2004. december
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
