Forrás: NOL

Etetés hosszú kanállal

(Moralizál a média)

Szablyár Eszter, Pintér Anna, Dózsa Kata, Borsos Roland, 2004. október 14. 10:00

A jog és a média hálójában

Van egy történet a pokolról: az alászálló lelkeknek hatalmas lakomát csapnak az ördögök, de mindenki olyan hosszú nyelű kanalat kap, hogy nem tudja a szájához emelni, így kénytelenek egymást etetni. A tanulság szerint mindenki éhezik.

“… az elmúlt hét médianyilatkozataiban tőle megszokott zöld színű inget viselte, fittyet hányva időjárásra-divatra-higiénés szokásokra (egy hete ugyanabban az ingben??), valamint testhez feszülő harci nadrágot. Vele volt egy hímnemű harcostársa is… Együtt lapozgatták egy padon ülve a friss Népszavát, és amint a feljelentőnk felé szűrődő mondatfoszlányokból kitűnt, együtt örültek a tizenöt perc hírnevüknek.” (Velvet, feljelentő – internetes honlap)

Ez a tizenöt perc valójában már csaknem három hónap. S hogy a sajtó elefántnak hitte-e a bolhát, vagy csak a dolgát tette – ezen vitázik már jó ideje a szakma.

“…hagyni kellett volna, hogy megtartsák a kis összejövetelüket, és nem kellett volna politikai ügyet csinálni az egészből!” (Magyar Hírlap, a botrányhős édesanyját idézve)

Június 21. Néhány, magát a frissen megalakult Magyar Jövő Csoportként (MJCS) definiáló aktivista Szálasi Ferenc arcképével ellátott plakátokat ragasztott ki Budapesten, a Nagykörúton. A Népszabadság június 23-i számában rövid tudósításban számolt be az eseményről. Az értesülésre hivatkozva a Magyar Demokrata két héten belül interjút közölt a csoportot vezető egyetemista hölggyel. Az interjúban olvasható “az újjászülető hungarista mozgalom következő gyűlésének” helye és időpontja.

Szeptember első napjaiban – egy újabb plakátbotrány után – a sajtó menthetetlenül elmerül a Bácsfi-téma zavaros vizében. A lapok ráharapnak a hírértékcsalira, de torkukon akad a felelősség horga: egyszer csak azon kapják magukat, hogy a Szálasit dicsőítő egyetemista lány eszméit taglalják, miközben az üggyel kapcsolatos politikai manővereket is közvetíteniük kell – kinek-kinek a saját szája íze szerint.

A Népszava eleinte rövid hírekben foglalkozik a hungarista plakátokkal, miközben fontosnak tartja cikkeiben naponta kiemelni: “Bácsfi vallástörténeti előadásait a polgári körök mozgalmának egyik nyilvános hírlevele örömmel ajánlja az érdeklődőknek”. A Magyar Nemzet a Népszabadságot, a Magyar Narancsot és a 168 Órát teszi felelőssé azért, hogy “Bácsfi Diánából pillanatok alatt médiasztár lett”.

A gondola.hu publicisztikája a Magyar Fórum szeptember 23-i címlapjáról és a 168 Óra ugyanazon a napon közölt olvasói leveléről: “Mindkét újság a származást firtatja. Mindkettő számára ez ma a Magyar Probléma. Istenem! Hát hol élünk?”

A Magyar Hírlap naponta közöl felháborodott olvasói leveleket. “Állítsa már meg valaki a vérfagyasztóan röhejes IQ-bajnoknőt, aki az élet egyéb területein nyilvánvaló kudarcaiból eredő frusztrációját éli így ki” – írja egy budapesti lakos.

A televíziók rendszeresen szerepeltetik a kamerabarát botrányhőst, de nem bocsátkoznak vele vitába, nehogy úgy tűnjék, teret engednek a szélsőséges nézeteknek, s így felemeljék a témát az érvelés szintjére. A szerkesztő beülteti a karlengető egyetemistát a reggeli kávészínű műsorába, ráközelít a kamerával, hogy lássuk, vajon mit szól a holokausztot bemutató ajándékkönyvhöz. Vagy felhívja a rádió stúdiójából még az anyát is, aki gyakorlott sztár módjára szlalomozik a kényes kérdések bójái között, nem nyilatkozik lánya plakátjairól, csak volt munkáltatójáról. Jól kijutott neki – gondolja otthon a közönség -: kirúgták az állásából, ráadásul “őrültzseni” gyereke van. A nézőnek Szálasi eszébe sem jut. Talán az sem tudja, hogy háborús bűnösként ítélte halálra a Népbíróság, és az ítélet jogosságát azóta sem kérdőjelezte meg senki a hivatalos Magyarország képviselői közül. Történészeket nem hívtak a könnyed műsorba, sem előtte, sem utána, hogy elmagyarázzák, mit jelent a hungarizmus.

“…nemzetiszocialistának nevezte magát. Elismerte, hogy ez antidemokratikus eszme, de mint mondta “nem kívánunk egy vélemény lenni a sok közül”. A hungarista államban az eszme és az állam összefonódik, így aki nem hisz az eszmében, áruló. Az árulókat pedig – ha átnevelésük nem jár sikerrel – meg kell semmisíteni. “Rasszantropológiai” kutatásokkal megbízott csoport állapítja majd meg a hungarista államban, hogy ki minősül zsidónak, akiket a cigányokkal együtt, “Magyarországon honképtelen és talajképtelen népcsoportnak tart”. … szabadságharcnak tartja a második világháborút, és egyetért mindazzal, ami akkor a nemzetiszocializmus nevében történt.” (Népszabadság: részletek a rendőrségi jegyzőkönyvből)

Az Élet és Irodalomban a történész-akadémikus nyilatkozik: semmi sem volt annyira hasznára ennek a társaságnak, mint az általános médiafigyelem, amelyet ajándékba kapott. A történész azt a véleményt osztja, hogy jelentéktelen ügyről van szó, amit a nyilvánosság felnagyít és felértékel. Egyes sajtóorgánumok viszont komoly veszélynek tartják a nyilaskeresztesek színre kerülését és októberi tüntetésüket. “Miért hagyják magára a tiltakozásban a zsidó hitközségek szervezetét? …a nyilas katasztrófa nem ťzsidóügyŤ, hanem minden magyar ügye…” – fakad ki Szász István a Népszava szeptember 10-i számában, s elindul az összefogás hadjárata. A lap szívügyévé váló tiltakozó felhívást szeptember 10-től máig több ezren írják alá, virágokat helyeznek el a Terror Háza előtt. Az újság napokon át egy horogkeresztet áthúzó-tiltó jelet tüntet föl a címlap bal fölső sarkában. A Danubius Rádiót követve pedig több csatorna is elhatárolódó közleményben tudatja hallgatóival az álláspontját.

“…a média nem hallgatott. Sőt, olyan hírverést csapott a nácik körül, hogy ma Magyarországon nincs az a közszereplő, aki megtehetné, hogy nem foglal állást neonácik mellett vagy neonácik ellen. Harmadik út nincs, hallgatni többé nem lehet.” (Fűnyíró internetes honlap)

Szeptember 10-én Bácsfi újra akcióba lendül: Sopronba hívja szimpatizánsait. A média munkatársait nem hívja, ők mennek maguktól. A Népszabadság tudósít a gyűlésen megjelenő kislányosan copfba kötött hajú, szemüveges, ámbár férfias hangú vezetőről, aki örül a médiának”. “Nekünk annál jobb, minél többet mocskol minket a zsidó média, hiszen egyre többen megismerik a szervezetünket, a szándékainkat.”

Hungarista alkotmány, zsidó kitelepítés, totális hatalomátvétel. Az illetékes szervek saját bevallásuk szerint is a lapokból tájékozódnak a lány nézeteiről, csoportjának működéséről. A média segítségével látványosan mérlegelni kezdenek, jogokról beszélnek, határvonalakat próbálnak húzni, de leginkább tanácstalanok. Gyurcsány Ferenc a Népszabadság soproni tudósításának megjelenését követő napon felhívja telefonon Lamperth Mónika belügyminisztert és Bárándy Péter igazságügy-minisztert, hogy tudakozódjék: mit lehet most tenni. Most semmit – hangzik a válasz, a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés jogára hivatkozva.

A második – a lány közösség elleni izgatás miatti őrizetbe vételekor felcsapott – hírhullámmal egy időben az ügytől való elhatárolódások és összeesküvés-elméletek egymást érik. Még a Vér és Becsület elnöksége is beáll a sorba szeptember 12-i közleményével, amely szerint “a MJCS nyilvánvaló célja, hogy a jobboldali értékrendet valló civil szervezeteket, elsősorban a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet lejárassa”.

“A műhungarista hölgy, aki ťmumus akar lenniŤ, goebbelsi idézetekkel vagdalkozik, s szavait a látványosság kedvéért gyakorta karlendítésekkel kíséri. Hitleri retorikájával kitűnő táptalajt ad a Magyarországon dúló végtelen

antiszemitizmus véresszájú híresztelői számára… A MIÉP Ifjúsági Tagozat Országos Elnöksége ezúton figyelmezteti a jóhiszemű, nemzeti érzelmű fiatalokat, a színjátékon való részvétellel egy életre tönkretehetik jövőjüket. Bácsfi Diánát figyelmeztetjük, ha nem hagy fel az álhungarista agitációval, radikális önvédelmi harcot indítunk!” (MIÉP Ifjúsági Tagozat Országos Elnökség a 2004. augusztus 24-i közleménye)

Kis fáziskéséssel a parlamenti pártok is felháborodnak, tiltakoznak és elhatárolódnak. Egyenként, nyilatkozatokban és az Országgyűlésben kenik egymásra a “hungarista” sarat: mindkét oldalon egyaránt bizonygatják, hogy a másik érdekét szolgálják az egyébként szándékosan gerjesztett antiszemita botrányok. Az ellenzék figyelemelterelést gyanít az ügy mögött, és többször hangsúlyozza a “bezzeg az ő idejében” kicsengésű frázisokat. A kormánypártok pedig egy kalap alá veszik az egész jobboldalt, szélsőségestül, mindenestül. Végül négypárti nyilatkozatban tiltakoznak.

“A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.” (1989. III. 1. §)

A média felelősségének kérdését némileg háttérbe szorítva mind több szakértő foglalkozik az ügy társadalmi és jogi vonatkozásaival. A gyülekezési törvény traktusai jelennek meg a lapok hasábjain, és a kérdés: változtatni kell-e a magyar demokrácia egyik legfontosabb vívmányán, vagyis azon, hogy bárki bármilyen céllal tarthat demonstrációt előzetes bejelentés alapján, vagy pedig minden jól van, ahogy van.

Ki ellen lehet fellépni? Magánszemélyt nem lehet betiltani. A Magyar Jövő szervezet se bejegyezve, se betiltva nincs. A Magyar Jövőt magánszemélyek alkotják. Az egyesülési törvény szövege szerint politikai célt szolgáló fegyveres szervezet nem hozható létre, tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására vagy annak megdöntésére. Ezenkívül a szervezet nem valósíthat meg bűncselekményt, és erre nem tehet felhívást. Nem sértheti mások jogait és szabadságát.

A gyülekezési jogról szóló 1989-es törvény nem köti bejegyzéshez a demonstráció engedélyezését, ad hoc csoport is gyűlhet. S a be nem jegyzett szervezet később minden további nélkül párttá válhat és részt vehet a napi politikában. Nincs ennek korlátja? Nem erről szólnak a párizsi traktusok?

“A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra…” (1949. I. 61. §, A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

A legújabb politikai rendezvény időpontját, helyszínét már ismerjük. A program még képlékeny. Valaki csak megírja azt is.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.