Forrás: NOL

Karlendítés a kocsmaudvaron

A Magyar Jövő Csoport nyilasai Sopronban

Hajba Ferenc, 2004. szeptember 10. 00:00

Inotai László, Németberta Péter és Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport vezetői Sopronban

Bandukol szerda este öt magyar újságíró a soproni Deák tér oroszlános szobrához. Ide hívta szimpatizánsait a hungaristák Magyar Jövő Csoportja. A környező utcákban rendőrök, a szomszédos padokon idősebb emberek, akik látszólag könyveikbe mélyednek, de kíváncsian pislantanak föl, mi is történik valójában.

A hungarista kibontakozás soproni alapszervezetének megalakulására hívó plakátokat a rendőrök már korábban leszedték, egy maradt csak mutatóban a vasútállomáson.

A meghívó szerint a Deák téren hangozna el előadás a nemzetiszocializmusról. A rendőrségre a rendezvényt azonban nem jelentették be. Farkas Gábor rendőrkapitány behívatta a soproni szervezőt, az egyetemista Szabó Gizellát, és közölte vele: ha megtartják a rendezvényt a köztéren, vagy tiltott önkényuralmi jelképet használnak, a rendőrség azonnal közbelép.

A szobor előtt hat óra tájban heten állnak. Odamegyünk hozzájuk. Közlik velünk a szervezők, hogy az összejövetelt egy kocsmaudvaron tartják, de nem mondják meg, hol. Zsolt testvér majd odavezeti a sajtót – hangzik az útbaigazítás. Zsolt testvér óvatos ember, csak a zebrán enged átmenni bennünket az út másik oldalára, nehogy közlekedési szabálysértésbe kössenek bele a rendőrök.

Hajdani sporttelepen, egy vendéglőnek berendezett faház kerthelyiségében kötünk ki. Félkörbe rakott székeken ülnek a főként Pestről érkezett zöldingesek. A velük szembeni falra árpádsávos lobogót feszítettek. Sajnálkoznak, hogy Szálasi képét otthon felejtették. Az asztalok körül tizenöt-húsz helyi, főleg középiskolás, valamint egyetemista korú fiatal ül, pólójukon Nagy-Magyarországot siratják.

– Kitartás, éljen Szálasi! – magasba lendülő karok jelzik, hogy megérkezett Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport országos vezetője. A fiatal nő haja kislányosan copfba kötve, szemüvege is szelídít valamit szigorú tekintetén. Hangja férfias, kioktatóan artikulál, provokálva nyomja meg a mások számára szalonképtelen szavakat.

Örül a médiának. Ki is fejti, miért: ‘Nekünk annál jobb, minél többet mocskol bennünket a zsidó média, hiszen egyre többen megismerik a szervezetünket, a szándékainkat. Úgyhogy minden cikkel a saját sírjukat ássák meg a zsidó újságok.’

Bácsfi Diána a sajtónak összegzi a nézeteit, a ‘mártírhalált halt nemzetvezető testvér’ gondolatai alapján. Szerinte eljön az idő, amikor megmosolyogjuk a talmudista vérbíróságok boszorkánypereinek meséit a Dunába lőtt emberekről. Haláltáborok nem léteztek a máig sem befejezett ‘második világszabadságharcban’, csak munkatáborok.

Bácsfi folytatja: meg akarják ragadni az uralmi eszközöket, de kell legalább öt év ahhoz, hogy párttá váljanak, utána pedig még tíz esztendő a totális hatalomátvételhez. Céljuk a hungarista alkotmány megszövegezése és érvényesítése, egyes dologi javak nemzeti tulajdonba vétele, a zsidók kitelepítése az országból, illetve a maradóknak dolgozniuk kell a nemzet javára. A testvérek közül csak a már fölesküdtek maradnak a félkörbe rakott széken, amikor a fotósok dolgozni kezdenek. A vezető a félrehúzódó érdeklődőket okítja fennhangon:

– Hungaristának lenni hősi életszemlélet. A hungarista mindenütt vállalja önmagát. A fotókon is. Bármi áron. A börtön és a szabadság édestestvérek.

A gyűlés kezdetén mindenki vigyázzba vágja magát, eléneklik a hungarista himnuszt: hamisan, de harcias öntudattal szól az Ébredj, magyar! Utána Bácsfi Diána megkezdi széles gesztusokkal kísért előadását, idézi ‘Goebbels testvért’, buzdít, hirdet. A nemzetiszocializmust Szálasi nyomán ifjú Herkulesnek nevezi, amely mindent elsöpör, ami beteg, haldokló és perverz.

A faház előtt helybeli testvér őrködik. Karlendítés nélkül köszön el tőlünk, amikor a szónoklatok közben elhagyjuk az udvart.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©