Magyar Rádió

Elhangzott 2004. július 7-én.

2004. július 11., vasárnap 13:36

Három ország postája egy bélyeget adott ki, egyikük a Magyar Posta. A bélyeg Theodor Herzl-t ábrázolja, aki Budapesten a Dohány utcában még Herzl Tivadarként látta meg a napvilágot.

Nevét a világtörténelembe viszont a cionizmus, a modern zsidó nemzeti ideológia megalapításával írta be. A bélyegen a következő mondat olvasható: “Ha akarjátok, nem mese”. Aminek a fő üzenete, hogy a zsidó nép megpróbáltatásainak kiküszöbölésére a saját nemzeti állam – Herzl úgy fogalmazott, hogy zsidó nemzeti otthon megteremtése – jelenti a fő gyógyírt.

Igaz ahhoz, hogy elméletéből valóság lett, jelentős mértékben hozzájárult, hogy a II. világháború során a nemzeti szocialisták halálgyáraiban több millió nem is biztos, hogy magát zsidónak tartó embert irtottak ki. A zsidó államban Herzlt ma Izrael egyik alapítójaként ünneplik, itthon viszont senki sem ismeri, pedig tanításának kialakításakor sokat merített a 100 évvel ezelőtti liberális magyar nacionalizmusból.

– Egy olyan személyről van szó, akinek az élettörténetében egyszerre lehet megtalálni azokat a közép-európai traumákat, történelmi sodrásokat, amelyek Izrael állam megalapításában és felvirágzásában mutatkoznak meg. Másfelől a közép-európai zsidó kisebbség és a nem zsidó többség viszonyát érintik – mondta dr. Csepeli György szociológussal, az Informatika és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára

Herzl egy nagyon erősen asszimilálódó családból származik, ezen a családon belül a zsidó tradíció nagyon felületes volt. Ehhez képest egy nagyon radiális változást jelent, hogy egyszer csak Herzl, éppen a Dreyfuss-per hatására megfogalmazta a zsidóság, mint nemzet alapgondolatot, és ez az alapgondolat volt az, amely szörnyű történelmi buktatókon és hányattatásokon ugyan, de elvezetett Izrael állam megalakulásáig.

Budapest mind a mai napig nem fogadta be igazán Theodor Herzlt, vagy mondjuk magyarosan, Herzl Tivadart. Az a ház, amelyik a Vigadó téren van, és ahol sokáig élt, nem visel emléktáblát, az az elemi iskola sem, az a középiskola, ahova járt Budapesten, nem hordozza a Herzl Tivadar emléktábláját. Jóllehet nagyon kevés olyan magyar ember van, akiről hegyet neveztek el, Herzlről várost is neveztek el Izraelben. De Magyarországon egyelőre még nem jutott el a recepció odáig, hogy fölfogják, hogy Herzl Tivadar Budapesten született, itt élt és életének első 18 évét az érettségiig itt töltötte és mindhalálig megőrizte a magyar anyanyelvét.

– A történelmi elfojtásoknak az a kifutási rendje, hogy fokozatosan oldódnak és szerintem ez az esemény, amelyet ma ünnepeltünk, tehát a három állam közös bélyegkiadása talán alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a személyre, mindazon problémákra, kérdésekre, amelyek Herzl életművéhez kapcsolódnak, és ezen keresztül fényt derítsenek az életmű nagyságára. Vissza fog térni Herzl életműve és személye a magyar közgondolkodás egére – vélekedett Csepeli György. Széchenyi, Kossuth vagy Vörösmarty azt tette, amit később Herzl tett, csak nem zsidóban, hanem magyarban.

– Herzl tevékenysége életműve, az a fantasztikus tenni vágyás és akaraterő, amivel megvalósította az eszméit, mit üzen a határon túl élő magyaroknak?

– Amennyiben a nemzetépítés egy program, és a nemzet alapja a hit, akkor óhatatlanul ez az, amely éltetheti mindazokat, akik Herzl példájából erőt akarnak meríteni.

– Herzl Tivadar életművének lehet olyan üzenete is, hogyha egy nép bízik magában, és hisz a jövőjében, akkor a szinte reménytelennek tűnő helyzetben is képes talapra állni.

Rózsa T. Endre

Comments are closed.