A független zsidó hírportál 2003. júniusa óta üzemel. Egyedülállóan fejlett technológiánknak köszönhetően hatalmas információtömeget tálalunk látogatóink számára, gondosan rendszerezett formában, soktízezer (!) oldalon.
Percrekész. JNA24 médiafigyelőnk napi 24 órában ontja a magyar nyelvű média zsidósággal, Izraellel foglalkozó híreit. Eseménynaptárunk a vallási információkon túlmenően, az ország összes, zsidó vonatkozású rendezvényéről is hírt ad. Minden hajnalban sok száz címre juttatjuk el a legfrissebb hírekkel, információkkal, programajánlatokkal degeszre tömött napi hírlevelünket.
Átfogó. Olvasószobánk, lexikonunk és enciklopédiánk a háttér-információk, könyvek, esszék, történelmi dokumentumok kifogyhatatlan tárhaza. Csak néhány példa: zsidónegyed dosszié, zsidó kisebbség dosszié, az összes zsidótörvény 1796 óta, vagy éppen Herzl: A Zsidó-Állam című könyve. Galériánkon fotóalbumok tucatjait állítjuk össze folyamatosan. Tájolónk a zsidósággal foglalkozó hazai és külföldi weboldalak páratlan kiindulópontja.
Személyes. Regisztrált tagjaink internetes naplókat (blog) vezetnek, magánlevelezést folytatnak, fórumunkon szabadon vitatkoznak.
március 5th, 2007 at 13:10
A „NYUGAT” ELŐTTI KÖLTŐI NEMZEDÉK
címmel a Költészet Napjához kapcsolódóan irodalmi összeállítás lesz 2007. március 28-án, szerdán, 17 órai kezdettel a váci Madách Imre Művelődési Központ Végh Dezső termében.
A műsort szerkesztetett és bevezeti: Péter Péter váci költő.
Diaháttér: 17 költő arcképe.
Riedl Frigyes volt az első olyan irodalomtörténész, aki „revízió” alá vette az irodalmi berkekben kialakult véleményt, álláspontot, amely a XIX század költészetét Arany János lírájával zárta.
Vajda János, Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő költészete túllépett az Arany János –i koron, ők már a XX. század „elkészítői voltak”. Sajnos irodalomtörténetünk, a tankönyvírók felfogása ma sem változott a Riedl Frigyes –i megállapítás óta. Vajda Jánosról még csak hallani, de a korszak többi lírikusáról annál kevésbé. Szalay Fruzina költőről (1864 -1926) Kisfaludy Atala költőnő lányáról, aki apja révén a költő Kisfaludynak, nagyanyja révén pedig Ányos Pállal és Endrődi Sándorral állt rokonságban, róla még kevésbé hallhattunk, ahogy Telekes Béla neve is ismeretlenül cseng fülünknek Ezért is úttörő az a vállalkozás, mely a Nyugat előtti költői nemzedék címen irodalmi összeállítást készített. Az említett nevek mellett Gyulai Pál, Kiss József, Darmay Viktor (akiről a Nyugat 1923-ban azt írta: :” Darmay Viktor nem tartozik azok közé, akik örökre meghaltak. Az ő költészetének tárgya is: szabadság, szerelem”)., Ábrányi Emil, Rudnyánszky Gyula,(akiről az irodalomtörténet feljegyzi: Vajda János és Reviczky Gyula – egyenes folytatása, formaművészetével pedig még Babitsra és Kosztolányira is hatott, s ugyanolyan előzménye Heltaiék nagyvárosi világiasságának, mint a Sík Sándor vagy Harsányi Lajos fémjelezte katolikus költészetnek.), Zempléni Árpád, Palágyi Lajos, Ignotus, Heltay Jenő, Szilágyi Géza versei is elhangzanak.
A 17 költő között szerepel zsidó költő is, olyan aki verseiben is vallotta származását, és olyan, aki nem.
Minden érdeklődőt szeretettel várok, hátha felfedez olyat, ami számára fontos lehet, és észrevételt tesz, ami számomra lehet érdekes.
Belépés díjtalan!
Székelyhidi Ferenc